Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A magyar-olasz kulturális kapcsolatok

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGi HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 11. SZ. BUDAPEST 1981 RO^IMBIR XA magyar-olasz kulturális kapcsolatok Irta Berzeviczy Albert A magyar-olasz kulturális kapcsolatok története oly régi, mint a magyar királyság története, mert hiszen tudjuk, hogy már Magyarországnak a kereszténység részére való meghódításában nagy része volt az olaszok­nak s Velence kiváló szülötte, a Sagredo nemzetségből való Gellért püspök, vértanúja is lett a kereszténység terjesztésének hazánkban, miután előbb már István király idejében mint Imre herceg nevelője működött. Az utolsó Árpád-házi király, III. András, Velencében született, anyja Tommasina Morosini volt s igy az ö kíséretével bizonyára sok olasz került Magyarországba. A kultúrai kapcsolatok megsokasodtak az Anjou­házi királyok idejében, mert hiszen az Anjou-családnak az az ága, amelyből Róbert Károly és Nagy Lajos szár­mazott, tulajdonképen nápolyi olasz volt. Nagy Lajos ismételve vitt seregeket is Olaszországba s igy az ő korában sok magyarnak volt alkalma az olasz földdel megismerkedni, de sok helység- és utcanév mutat arra, hogy ebben az időben az olaszok főkép a gazdasági kultúra terén mily nagy szerepet vittek Magyarországon. A nápolyi Anjou-ház Mária királyné halála után is meg­újította törekvéseit a magyar trón visszafoglalására, ami a Kis Károly meggyilkolásával ért csak véget. Uj, hatalmas lendületet vett a magyar-olasz viszony főkép kulturális téren Mátyás király idejében, kinek második neje, Beatrix nápolyi hercegnő volt, aki temér­dek olaszt hozott Magyarországba s unokaöccsének, a gyermek Estei Hyppolitnak adományoztaíta Mátyás által az esztergomi érsekséget is. Sok jel mutat arra, hogy Mátyás király idejében az udvar élete is egészen elolaszosodott, ami a magyarok részéről némi elégedet­lenséggel is találkozott. Ebben az időben már számos magyar kereste fel a régi olasz egyetemeket s azokról hozta magával a humanisztikus műveltséget a hazába. A mohácsi vész után Erdélyben, János Zsigmond udvarában találkozunk számos olasszal. Az orvostudo­mány, művészet és társas szórakozások terén nagy sze­repet vittek az olaszok, akik közül némelyek, mint Blandrata, Gritti, Erdélyben vezető állásra is emel­kedtek. A XVII. században nálunk a költészet és hadi irodalom terén Zrínyi Miklós, a költő, képviselte az olasz befolyást. Reá nagy hatással volt a Tassojkölté­szete, de kétségtelen, hogy Macchiavelü műveit is ismerte. Már Mátyás király korától kezdve találunK számos műemléket Magyarországon, melynek eredete Olasz­országra vall. A XVIII. század végén Metastasio olasz kö'tő, ki soká Bécsben élt, volt hatással a magyar irodalomra. A XIX. század első felében számos nagynevű magyar, köztük Kisfaludy Károly, Széchenyi István, Pulszky jártak Olaszországban s az ottani kultúra benyomásai­val gazdagodva tértek haza. Az emigránsok közül fő­képen Pulszky Ferenc lakott sokáig Flórencben s ott a társadalmi életben is nagy szerepet vitt. Még nagyobb emléket hagyott hátra az olaszok között Kossuth Lajos, ki élete utolsó évtizedét tudvalevőleg egészen Olasz­országban töltötte s akihez sok magyar zarándokolt el olasz földre. A XIX. század végén Róma a magyar történelmi kutatók Mekkájává lett, főkép mióta Fraknói püspök ott számukra intézetet alapított, mely mintegy magvául szolgált a ma már szélesebb körű római magyar kollégiumnak. Az a szoros barátság, mely a magyar és olasz nem­zet között az ujabb időkben kifejlődött s ma külpoli­tikánk szilárd tengelye, érvényesül a kultúrai téren is, amennyiben mind több olasz látogat el hozzánk, sokan tanulják meg az olasz nyelvet, gyakran hallunk itt olasz előadásokat s ujabban sikerült a magyar irodalom szá­mos nagybecsű termékét olasz nyelvre is lefordíttatni s ilymódon az olasz közönséggel megismertetni. Ma Olaszországban legjelesebb költőinknek, különösen Petőfi­nek és Madáchnak hirn.ve van, de számos jel mutat arra a lelki közösségre, mely az olasz és magyar szellemi életet összekapcsolja. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom