Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - A szerb abszolutizmus és a horvátok

1931 január MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 KÜLFÖLDI MAGYARSÁG .4 „Magyar Külpolitika" szerkesztő­sége ebben a rovatban állandóan foglalkozni kiván a külföldön élő magyarság életével. A szerkesztőség segítségére akar lenni a hazájától tá­vol élő magyarságnak, amikor problé­máit a nyilvánosság elé viszi, útmu­tatásaival és tanácsaival pedig érde­keit szolgálja. A szerkesztőség az ér­deklődőknek mindenkor szívesen nyújt felvilágosítást ügyes-bajos dol­gaikban. Kérjük egyben a külföldi egyesületek és szervezetek vezetőit, hogy minden fontosabb eseményük­ről bennünket tájékoztatni szívesked­jenek. Az amerikai magyarság példaadó munkássága Az Amerikába szakadt magyar­ság sok száz szervezete között, messze elől halad a Chicagóban szé­kelő Középnyugati Revíziós Liga. A két év óta működő szervezet a közép­nyugati államok magyarságát minta­szerűen beszervezte és lankadatlan munkássággal szolgálja a békerevizió gondolatát. A trianoni béke 10 éves évfordulója alkalmából a Liga ugy ál­dozott a hazaszeretet oltárán, hogy több mint tízezer befolyásos amerikai állampolgár aláírásával ellátott me­morandumot helyezett a genfi népszö­vetség asztalára, a trianoni békeszer­ződés mielőbbi revíziója érdekében. A memorandumot az amerikai élet szel­lemi és közgazdasági reprezentánsai, tudósok, egyetemi tanárok, politiku­sok s a szellemi és fizikai munka had­seregének ezrei irták alá s azon a cí­men küldték útjára, hogy ha Amerika adta a fegyverletételre indító és a né­pek önrendelkezési jogáról szóló elvet a világnak, amerikai polgárok köte­lessége annak érvényesítésére figyel­meztetni a világot. A Középnyugati Revíziós Liga nagyszerű szervezője és egyben ügyvezető-elnöke, Drózdy Győző egyik legutóbbi szervező utján az Indiana állambeli Whitingben be­számolót tartott. A gyűlésen beszédet mondottak még dr. Hoskó István day­toni egyetemi tanár, valamint Garay Gerő, Dél-Chicagó népszerű reformá­tus papja. Drózdy Győző nagyszerűen felépített beszédében részletes helyzet­képet adott Magyarország helyzetéről és a revízió gondolatának mai állásá­ról. Nagyhatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Ma már a fran­cia, cseh, szerb, oláh szövetségen kí­vül mindenki látja, hogy a békeszer­ződések sérthetetlenségének dogmája ellenkezik a józan ésszel. Csak idő kérdése, hogy mikor lesznek az ese­mények erősebbek, mint a négyes szövetség makacssága. Ha hamarosan nem lesz revízió: a katasztrófa újra felborítja egész Európát. Ez az idő bármelyik órában bekö vétkezhetik. Hogy a világ feje felől elhárítsuk ezt a végzetei: az a mi kötelességünk. A Középnyugati Reviziós Liga, a ma­gyarországi Revíziós Liga bölcs inten­ciói szerint a béke fenntartásáért és megerősítéséért követeli a revíziót." Utána Hoskó István dr., egyetemi ta­nár lelkes beszéd keretében jelentette, hogy 22 amerikai egyetemen úgyszól­ván tanszéka van ma már a trianoni béke korrigálást szükségességének. A jól sikerült nagygyűlést Garay Gerő református pap, a központi elnöki tanács tagja zárta be buzdító beszé­dével. Magyarok Világkongresszusa A Magyarok Világkongresszusa által létesített állandó szerv megalakította központi tanácsát, amely a kongresszus határozatai szerint a külföldi magyarság megbizottainak bevonásával a külföldön élő magyarok és az óhaza között a kap­csolatot fenn fogja tartani. Ez alkalom­Uj idegenforgalmi akciók Az Idegenforgalmi Szövetség jubiláris közgyűlése Dr. Némethy Károly belső titkos tanácsos elnöklete alatt szokatlanul nagy érdeklődés közepett tartotta meg az Idegenforgalmi Szövetség jubiláris évi közgyűlését. Az elnök világos ju­diciumu beszédben mutatott rá annak a jelentőségére, amit speciálisan ná­lunk az idegenforgalom nemcsak gaz­dasági, hanem közvetve mélyreható nemzeti szempontokból is involvál. Az ügyvezető alelnök dr. Tausz Béla vá­zolta az utolsó évek eredményeit. Ki­adták több százezer példányban, hat nyelven Budapest „folderét" az Ide­genforgalmi Hivatallal együtt, ugyan­így más füzeteket is. Az elnökség ki­eszközölte dr. Ripka főpolgármester segítségével a szállóadó eltörlését. A társszervezetekkel együtt elértek, hogy a vízumot már több állammal szem­ben eltöröljék, továbbá, hogy az ide­genek bejelentő lapjait egyszerűsítsék és bosszantó kérdéseket eltüntessenek. A szövetség plakátpályázata Magyar­ország számos természeti szépségét tárta fél. Propaganda iratokat, filme­ket és újságcikkeket már Európa leg­több országában sikerült elhelyezni. Fölsorolta, hogy milyen kongresszu­sokat rendezett, vagy segített meg­szervezni a szövetség. A világon az első volt a szövetség által kiadott Ide­genforgalmi Könyvtár, amelynek 23 füzete jelent meg és ma már több kül­földi helyen utánozzák. Nem hivalko­dásból sorolja föl ezt és a következő adatokat, hanem csak tanulság és hozzászólás okából. Bánó Dezső, dr. Gáldy Nándor, Glück Frigyes, dr. Jakab László, Ma­rencich Ottó, Németh Aladár, dr. Pel­ler Imre, dr. Stein Sándor, dr. Weiler mai megalkotta végleges szabályzatát. A központi tanács megelégedéssel vette tu­domásul az állandó iroda eddigi műkö­déséről előterjesztett jelentést, amely szerint a külföldi magyarság megszerve­zése már eddig is szép eredménnyel járt. Az iroda már ezernél több külföldi ma­gyar egyesülettel és körülbelül tízezer külföldi magyarral érintkezik. A magyar lapkiadók áldozatkészsége folvtán már száznál több magyar lap jár a külföldi magyar egyesületeknek, a magyar tár­sadalom az iroda utján közel negyedfél­ezer könyvet ajándékozott a külföldi magyaroknak. Az iroda közbenjárására a Budapesti Ügyvédi Kamara készséggel vállalta a külföldön élő igazoltan sze­gény magyarok ingyenes jogvédelmet. Ugyancsak az iroda kérésére megtörtén­tek az intézkedések, hogy a külföldön élő magyarok gyermekeinek tanítására külön magyar tankönyvek készüljenek. Az iroda mozgalmat indított a külföldi magyarok között a magyar könyvek vá­sárlása iránt és már többezer pengő ér­tékű vásárlás történt. István és mások hozzászólása után még es?y hosszabb ismertetés követke­zett. A publicitás uj eszközeiről beszélt Tá­bori Kornél a már előkészített 1931. évi idegenforgalmi eseményekkel kapcsolat­ban. Széleskörűen szervezett hírszolgá­lati és fényképirodának kell végre rend­szeresen ellátnia a külföldi sajtót nivós anyaggal. Aktuális, friss és művészi kell, hogy legyen a fotografia-anyag. Ismer­tette azokat a fix megállapodásokat, ame­lyek a legutóbbi külföldi utazásai alatt Magyarország kultúráját ismertető rádió­előadások és a vetített képekkel és filmek­kel illusztrált előadások ügyében létesül­tek. A szövetség 1931-ben ujabb nagy példányszámú földért és könyvet helyez el valamennyi előadás helyiségében és másutt is. Ujabb fő- és középiskolai cso­portok magyarországi tanulmányutjait is letárgyalták. Vidéki diákcsoportok és egyéb vendégek balatonmenti tartózko­dása is kellő módon elő van már készít­ve. A nagyobb vidéki városokról külön­külön filmek készültek, amelyeket rend­szeresen bemutatnak. Az 1931-iki kon­gresszusok sorában két olyan is lesz, amelynek külföldi tagjai meghaladják az ezres tétszámot. A szövetség legnehezebb akciói közé tartozott az, amelynek során külföldi kiadókat is igyekeztek animálni nagyobb értékű könyveknek megjelente­tésére vagy kibővitésére és a hibák kijaví­tására az egyes uj kiadásokban. Az előadó, aki maga is két vi­láglap állandó tudósítója, 1931-re meg­állapodási kötött angol, francia, német stb. világlapok munkatársainak kikülde­téséről, akik Magyarországról cikksoro­zatokat fognak irni. Bemutatásra kerül­tek a legutóbb megjelent képes ismerte­tések és hosszabb tanulmányok. Európa­szerte legtöbb ismertetőcikket irt a mila­nói Ballá, aki legközelebb egy olasz­nyelvü könyvet is jelentet meg hazánk­ról. Megjelent végre az első magyar Baedeker is a Lloyd Utikönyvek vállala­tának kiadásában és a bizottság, amely az anyagot megvizsgálta, határozottan ja­vasolja, hogy főkép a német és angol kiadást minél több külföldi városba jut­iBEÜEMFOKGALOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom