Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - A Magyar Revíziós Liga tevékenysége

4 M4GV4R KÜLPOLITIKA 1931 oklóber Herczeg Ferenc zajos éljenzéssel fogadott megnyitóbeszéde után Balló István ny. tanfelügyelő szólalt fel az indítvány mellett és azt a kérelmét is megindokolta, hogy az iskolánkivüli népoktatás fokozatosabban foglalkozzon a revíziós kérdéssel. Keresztes István nyilatkozott ezután lelkes beszédben az indítvány mellett és ugyancsak mellette szólaltak fel a Revíziós Liga zempléni igazgatósági tagja, majd pedig Pálffy-Daun József gróf. Az utóbbi két szónok felhívta a figyelmet az országban mutatkozó aggasztó gazdasági jelenségekre is. Eckhardt Tibor ügyv. alelnök válaszolt ezután a szónokoknak. Örömének adott kifejezést, hogy az összes felszólalók az elnökség indítványa mellett nyilatkoztak. Megállapította, hogy gazdasági és politikai kérdések nem tartoznak a Revíziós Liga elé, a vezetőség azonban felfogja illetékes körök figyelmét hívni az igazgatósági ülés szónokainak figyelemreméltó megjegyzéseire. Nagy vonásokban ismertette azután a revíziós mozgalom szempontjából a világhelyzetet. Kedvező feltétlenül, hogy olyan világkonstelláció van kialakulóban és az erők egyensúlyozásának olyan konstellációi vetik előre a jövő kontúrjait, amelyek szerint a két nagy angolszász nemzet — az Amerikai Egyesült Államok és Anglia — egymásrataláltak. Ez a két nemzet a földteke jelén uralkodik és igy megértése legnagyobb biztositéka a világválság megszüntetésének s a világgazdaság rendje és békéje kialakulásának. Ez a két nemzet pedig mindig a megértés és a sérelmek orvoslása előretörő gondolatát képviselte. Az angolszászok két nagy nemzete e megértése minden jel szerint bekapcsolja Olaszországot és Németországot is a világkérdések ily józan és kiegyenlítő gondolatába. Ezzel szemben Eckhardt arra a kedvezőtlenebb jelenségre is rámutatott, hogy a megváltozott gazdasági helyzet következtében Anglia — ahol a magyar igazság olyan megértésre talált — nem foglalkozhatik teljes intenzivitással a mi problémánkkal. Kedvezően alakult a magyar kérdés a francia közvéleményben. Szemmel látható, hogy Franciaországban a magyar kérdés elbírálása sokkal enyhébb, mint a múltban. A francia politikai tényezőkre és közvéleményre egyaránt jól hatott az, hogy Magyarország az osztrák-német Anschluss felvetésekor gerinces semlegességet tanúsított. A francia nép körében mindinkább megerősödik az a felfogás, hogy Magyarországot más szemmel kell nézni, mint még csal: pár évvel ezelőtt is nézték. Nem kell túlzásba esni, nehogy olyan megállapításokat tegyünk, mintha Franciaország szakított volna múltbeli felfogásával teljesen. Annyit lehet, de kell is megállapítanunk, hogy erőteljesen kezd kialakulni ott egy olyan jelfogás, amely szerint Franciaország biztonságosabban építhet Magyarországra, mint régi szövetségesei egy némelyikére, amelyek különösen az Anschluss szőnyegn hozatalakor kétszínű magatartást tanúsítottak. A magyar revíziós mozgalomnak nagy lehetőségei vannak tehát Franciaországban és ezeket a lehetőségeket nem szabad elmulasztani. A mai viszonyok éppen azt teszik tehát szükségessé, hogy a magyar revíziós mozgalom még erőteljesebben, még intenzivebben folytassa belföldön és külföldön egyaránt tevékenységét. Eckhardt beszéde igen nagy hatást tett a hallgatóságra. Ezután Fali Endre dr., a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója számolt be a Liga munkásságáról. A beszámolót alább közöljük. Magyar Revíziós Liga tevékenysége ^Dr. Fali Endrének, a Revíziós Liga ügyvezető igazgatójának beszámolója A Revíziós Liga igazgatósági ülésén., amelyről fentiekben aduink tudósítást, dr. Fali Endre számolt be a Revíziós Liga tevékenységéről. Előadása során megemlékezett arról, hogy amikor Rothermere lord hires cikkét megírta, a magyar lelkek nagy depresszió alatt állottak, a külföld közvéleménye pedig teljesen tájékozatlan volt Magyarországgal és a magyar kérdésekkel szemben. Ezért vállalkozott a Liga arra, hogy közhangulatot teremt belföldön a revízió kérdésében, ébren tartja azt, főleg pedig, hogy megismerteti a magyar kérdéssel a külföldet s mentől több barátot szerez annak kint. A Liga belföldi munkássága nagyon könnyű volt, mert azt szeretettel és megértéssel kisérte az egész magyar közvélemény. 1927 augusztusában még csak 34 egyesület és testület alakította meg a Magyar Revíziós Ligát, 1928 végéig már ujabb 101 közgazdasági és társadalmi egyesület, továbbá a vármegyék és törvényhatósági városok csatlakoztak a Ligához. 1929-ben ujabb 377 testület: bányák, gyárak, iparvállalatok munkássága, földmunkás-testületek, vasutasok, postások és hajósok egyesületei, közalkalmazottak és altisztek szervezetei, kereskedői és ipartestületek jelentették be csatlakozásukat, ugy hogy ez évben már az egyesületeken keresztül a Liga tagjainak a száma a 2 milliót meghaladta. 1930-ban megindította a Liga az egyéni taggyiijtést. Eddig 16 vármegyét szervezett meg és 21 városban alakított helyi bizottságot. A revíziós mozgalom valóságos népmozgalommá lett. Ezt bizonyítja az, hogy Harmsworth ittlétekor a Liga megmozdította az egész országot, hogy 1928 őszén 2800 községben és városban sikerült tiltakozó üléseket rendezni és mindenünnen petíciókat küldetni Genfbe a Népszövetséghez. 1930-ban a trianoni békediktátum 10 éves évfordulójakor 40 ezer ember követelte a szabadság-téri nagygyűlésen a revíziót. 1931. évi május hó 17-én, a Népszövetségi üléssel egyidőben, nagy revíziós megmozdulást szervezett a Liga Budapesten s az egész országban, továbbá Európa majdnem minden államában és Amerikában. Nagy megmozdulások voltak Szójiában s Bulgária majdnem minden városában, Németországban, Ausztriában, a nagyobb olasz városokban, Hollandiában, Párizsban, Londonban és az amerikai magyarság dicséretes módon rendezett hatalmas méretű mozgalmat a trianoni békediktátum ellen. Ennek eredményeként több mint ezer kábelpeticiót küldött a Népszövetséghez. E megmozdulással kétszázhetven külföldi lap foglalkozott s ez bizonyítja, hogy a magyar kérdés világproblémává vált. A nagygyűlések és felvonulások mellett ismeretterjesztő előadások, sajtóközlemények továbbá a Magyar Külpolitika és a trianoni problémát ismertető füzetek és röpiratok voltak azok az eszközök, amelyek utján a Liga a magyar népet a revíziós zászló alá tömöritette. A Revíziós Liga meglepő kis anyagi erővel igen nagy külföldi propagandát fejtett ki. Kiadott könyveket, röpiratokat, elhelyezett cikkeket és sok külföldi politikussal, külföldi publicistával, iróval, tudóssal ismertette meg a magyar kérdést és sokakat nyert meg közülük a magyar ügynek. Ma már minden államban több lappal áll kapcsolatban, amelyek utján megismerteti a világgal a magyar népet, földet és problémát. Nagy feladatot végzett abban az irányban is, hogy megismertetve mindszélesebb körökkel a magyar kérdést, az igazságnak megfelelően állította be a rágalmakkal és félreértésekkel szemben Magyarország kérdéseit. Már 1927-ben három angol könyvet jelentetett meg a Liga, amelyek eljutottak az angol és amerikai vezető egyéniségekhez és könyvtárakhoz s oly nagy sikert értek el, hogy 4 hónapon belül kétszer kellett ismét kiadni. Ugyanígy történt Olaszországban, Franciaországban, Németországban és más államokban is. E siker eredményezte, hogy ma már a Ligának 53 könyve látott nap