Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A német külpolitika céljai. Brüning kancellár ellenfelei

1931 augusztus MJLGYAR KÜLPOLITIKA 19 Idegenforgalom és irredentizmus Irta: Hangéi László Az idegenforgalom problémája és a vele kapcsolatos ügyek mind­inkább növekednek, fejlődnek és erőteljes dobbanással lépnek a mindennapi élet előterébe. Ez a szinle harsogóvá váló kiáltása az élni akarásnak kél talajba mélyiti gyökerét. Az egyik a ma nehéz gazdasági helyzete, mely minden külföldről érkező valutái külön súllyal ejl a mérleg serpenyőjébe, a másik pedig" az a boldog re­ménnyel kecsegtető komoly tény. hogy az ország idegenforgalma és az ezl szervező munka, az utolsó öt esztendőben tagadhatatlanul ko­moly fejlődésnek indult. Nálunk még nem tudják azt a széles tömegek, hogy minden egyes külföldi, akit tőke befekte­téssel, fáradságos szervező mun­kával sikerüli áthoznunk a ha­táron, az ország minden polgára számára jövedelmet jelent, mert az általa nálunk elköltött összeg, mint 10l)o,'o-os nyereség könyvel­hető el. Igyekeznünk kell, bár minden szolgalelkűség nélkül, meg­becsülni a külföldről hozzánk ér­kező idegent és mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a figyelő szemmel széttekintő idegen, a legjobb benyomásokat szerezze Magyarországról. Nem szabad meg­feledkeznünk ugyanakkor arról, hogy ez a külföldi még akkor is lökét jelent számunkra, ha pil­lanatnyilag nem is nyújt az egyénnek vagy a köznek anyagi hasznot, mert gondoljunk arra, hogy minden egyes külföldi, aki megelégedetten távozik hazánkból, a legolcsóbb és legerőteljesebb pro­paganda eszközünkké válik. Termé­szetesen a külföldieknek élményt is látványosságot, hangulatot és emléket kell nyújtanunk, még pe­dig olyant, ami mélyen a lelkébe vésődik és amely hazánkat felejt­hetetlenné teszi számukra. A nemzet szempontjából az ide­genforgalom kérdése elsősorban a nagy nemzeti harcunknak, fájdal­mas vajúdásunknak, egyik értékes kilátásokkal biztató lehetősége. Kü­lönös érték számunkra minden külföldi azért, mert nemcsak az vszázadoknak misztikus ködét kell eloszlatnunk, mely Magyaror­szágot a Balkánállamokkal egyen­lően teljes homályba burkolta a Nyugat előtt, hanem azért is, hogy kipótoljuk azokat a hiányokat, amelyek miatt a külföld nagy tö­megei még ma is annyira tájéko­zatlanok Magyarországot illetőleg. Szinte a fülébe kell harsognunk minden külföldinek, hogy szét­vigye az egész világon a tényt, hogy Magyarországgal gálád igaz­ságtalanságok történtek és történ­nek, mélyen a szivébe és lelkébe vésnünk, agyával érzékeltetnünk, hogy ezzel a melegszívű, értékes és nemes fajjal komisz és becs­telen politikai manőverek folynak. Ez a magyar idegenforgalom leg­nagyobb feladata. Ezért kelt egy­szer már végre az avult szólamo­kat félretenni és kemény ököllel, gyakorlati ésszel, de lelkesedni tudó szivvel küzdeni az idegen­forgalom kitűnő eszközével, a ma­gyar irredentizmusért. Ezen kis eszmefuttatásom leg­hangsulyozottabb pontja az, hogy ne szégyeljünk a külföldtől ta­nulni, hanem ahol valami hasz­nosat, valami értékeset és nálunk alkalmazhatóf találunk, azt tegyük magunkévá, sajátítsuk el és hasz­náljuk ki. A nyár folyamán bizonyos el­fogódottsággal kerestem fel a szá­PHQNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG ALAPÍTTATOTT: 1882-BEH Magyarországi Igazgatóság: Budapest, Y.y Nádor-u. 9. Telefonszám : Automata 253—94 inunkra szomorú emlékű Kufstein várának romjait. Az osztrák ide­genforgalmi élelmesség ezt az ob­jektumol sem hagyta kiaknázat­lanul és mig a várépületet és az abban elhelyezett helyi muzeumot pénzért mutogatják, addig itt való­sították meg egyik legsikerültebb idegenforgalmi ötletüket. Ez az öt­let pedig nem egyéb, mint az egyik torony tetőszerkezete alatt otyképen elhelyezett nagy hang­eréjü orgona, hogy annak hang­hullámai a várból szétterjedve, messze vidéken hallhatók. Mig a sipok és az egyéb hangszerkezet a kis térfogatú és ódon torony­ban vannak elhelyezve, addig a billentyűzete 100 méterrel lejebb a várudvarban nyert elhelyezést. Természetesen mindkettő csak be­lépődíj ellenében tekinthető meg. Röviden a mii tökéletesen sikerült és naponta nagytömegű és a leg­különfélébb nemzetiségű külföldi tekinti meg a müveket. Az orgona neve * Helden Orgel«. Nevét onnan nyerte, hogy a befolyó jövedelem a hadi özvegyeket, árvákat és rok­kantakat illeti. Mély szomorúsággal szóltak az orgona hatalmas hangjai, mialatt a kufsteini vár udvarán ülve, csen­desen elgondolkoztam és ekkor egy mindinkább elhatalmasodó gondolat tört fel bennem, melytől nem tudtam szabadulni és me­lyet, ha most egyszerű szavakkal elmondok, azt hiszem minden ma­gyar meg fog érteni és magáévá teszi és szent a meggyőződésem, hogy az elgondolásból akarat, az akaratból tett és a tettből komoly valóság fog megszületni. Én otl a kufsteini vár udvarán ülve elképzeltem egy ahhoz ha­hasonló, de sokkal nagyobb hang­erejü orgonát a budai vár falának valamely épületébe beépítve. El­képzeltem, hogy miképen fogja ennek az orgonának a hangját a budai vár visszaverni, hogy a Duna széles hátára kapva a hangokat, átvigye a pesti korzóra, be a házak közzé, be az emberek szivébe, meleg bizsergéssel a lé­lekbe, Északra és Délre, Keletre és Nyugatra, itt időző külföldihez, robotoló pesti polgárhoz, Trianon csapása folytán tétlenül lézengő értékes magyar erőkhöz, nélkülö­zőkhöz és panaszkodókhoz és min­denkihez, akinek ebben az ország­ban valami fáj és a rádió által továbbitva az ideiglenes magyar végekre, a megszállt területekre és a messzi külföldre, és legyen ennek az orgonának neve az a név, amely szerintem az egyetlen lehet: »Trianon orgonája«." Ezen az orgonán más hang ne kel­F IUMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK! P SIHÁL JÁNOS, FIUME VIA VALSCURIGNA 10. Vendéglő a két eperfához ~ Ristorante ai due moreri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom