Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - A német külpolitika céljai. Brüning kancellár ellenfelei

1931 augusztus MAGYAR KÜLPOLITIKA 17 w e U 1 K Sirámok Jajok szállnak keletrőlbus sirámok nyugatról! Délről panasz kél, északról keserűséget hoz a szelő!... És a világpolitika in'ézői még mindig nem látják, vagy nem akarják látni, hogy tulajdonképpen hol keressék a sorv<asztó baj okát, mely Európa testét emészti... Azok a szerződések, amelyek a világháborút voltak hivatva lezárni, olyan atmoszférában keletkeztek, mikor még győzőkről és legyőzőitekről beszéllek. A levegő még teliive volt akkor vérgőzökkel, melyek megülték azoknak agyát, akiknek tisztalátásra, politikai higgadtságra és főleg emberbaráti szívre lelt volna szükségük! Ezek helyeit azonban a bosszú szállotta meg lelküket és olyan vandalizmust vittek véghez, a minőre példa nincs a világtörténelemben! ... Országokat csonkítottak meg; népeket tettek hontalanná, ezeréves tradíciókat döntöttek romba s az erős fundamentumra épített Európa épületét sivár romhalmazzá változtatták... És mikor mindezt a nagyszerű munkát elvégezték, nyugovóra akartak térni, hogy pihenjenek babérágyukon!... De vájjon lehet-e ott pihenésről beszélni, ahol az örökös jajszó mindennapos? Ezerszer megmondtuk már, hogy nincs Európában addig nyugalom, rend, béke és gazdasági megnyugvás, míg hitelét vesztett szerződéseken nyugszik az államok biztonsága! Európa bölcs intézői a legújabb világrengető válság hatása alatt már beláthatnák, hogy millió és millió ember égető, elüszkösödött sebét nem lehet papirrongyokkal meggyógyítani. — Ense recidendum inmedicabile vulnus!« — mondja Ovidius... Ezt vallja ma millió és millió ember, akik hitüket veszítve, inkább a végpusztulást óhajtják, sem minthogy elsorvadjanak lassan, mint kórágyon a beteg... A kongresszusok, értekezletek, tanácskozások meddő kísérletezések! Itt császárvágásra van szükség! De aki a kést a kezébe veszi, hogy a császárvágást végrehajtsa, az ne csak ügyes operatőr legyen, hanem elszánt, erősakaratu ember, aki minden poklokon is keresztül viszi akaratát!... Ezt az embert ma egész Európa várja, ugy, mint a Messiást... Ez már nem a tizenkettedik óra, ez már az utolsó perc! Lángokban áll egész Európa!... A vészharangok kongása dübörög az emberek szivében, agyában ...Ne játszanak tehát a tűzzel, hanem oltsák el, addig, mig nem késő! ...Európa orvosai! Hozzátok fordul most mindenki. Dobjátok félre a diplomáciai formaságokat. Siessetek a zöld asztalhoz és üljetek össze... Nem kell sokat tanakodni. Hallgassatok arra a benső szózatra, amely feltétlenül azt súgja nektek, hogy — teremtsetek rendet! Mondjátok ki azt az egy szót, amelyei az Ur kimondott: legyen világosság!, .. Sőt menjetek tovább és mondjátok ki, hogy legyen béke! Legyen szeretet! Legyen megértés — és azután fel fog harsanni az egész világban az emberek ajkáról a hálaadó szózat. Reményi Endre Az óceánrepülők a Magyar Revíziós Liga disztagjai. A Magyar Revíziós Liga legutóbb tartolt elnöki tanácsülésében Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, a Justice for Hungary hős pilótáit és Szalag Emilt, a nagylelkű, áldozatkész magyart a legszentebb magyar cél érdekében tett szolgálataikért egyhangúlag disztagjaivá választotta. Ez alkalommal a Liga üdvözlő táviratot küldött Rothermere Lordnak, mint a magyar igazság első harcosának s megköszönte azokat az adományokat, melyekkel a Lord a magyar óceánrepülők sikerét biztosította. Magyar revíziós nap Yonkersen. Az amerikai Hudson-mcnti magyarság Yonkersen a szabad ég alatt revíziós napot rendezett, hogy bebizonyítsa azt, hogy nem veszett ki lelkéből a magyar haza szeretete, hogy nekik amerikai magyaroknak is fáj a szivük, ha erre a letiport, koldussá tett csonka országra gondolnak. A szépen sikerült nap főrendezője dr. Harsányt Sándor yonkersi ref. lelkész, a Magyar Revíziós Liga ottani szervezetének elnöke volt, ki a gyűlést istentisztelettel nyitotta meg s könnyekig megható ünnepi beszédet mondott. Idegenben lakó, kenyerüket ott kereső magyar munkástestvéreink az ünnepély végén ezt a verset énekelték: Magyarország édes Anyánk, — .1/dásodat adjad reánk, — Nem tagadunk meg mi Téged, — /// is Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. Igazgatóság: Budapest, V., Mária Valéria-utca 11. Képviseletek : München, Wien, Bukarest, Zimony, Belgrád és Szófia I. Személyforgalom: 1. Budapest—Pozsony—Wien. 2. Budapest —Mohács. 3. Budapest—Visegrád—Dömös —Esztergom. 4. Átkelési járatok: Budapesten és Visegrád—Nagymaros között. Szolnok—Csongrád, Csongrád és Szeged között. II. Teheráruíorgalom: Az egész Dunán és annak hajózható mellékfolyóin. élünk-halunk Érted. — Fiaidnak hő imája, — Szálljon áldás a hazára! Utána a Hudson folyó hullámai és partjai visszhangozták a Himnuszt: Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt... Amerikai magyar egyetemi tanárok tanulmányútja Magyarországon. Mr. James Shotwell, Lindsay Rogers és Joseph Chamberlain, a columbiai egyetem nemzetközi jogi professzorai a világhírű Carnegie Intézet megbízásából Közép-Európába utaztak, hogy a helyszínen tanulmányozzák, mindazokat a problémákat, amelyeket a párizskörnyéki békék a legyőzött államokban előidéztek. A kiváló professzorok több hetes tanulmányútra érkeztek Magyarországra, hogy az általános közgazdasági kérdések melleit megvizsgálják a trianoni határmegállapitás következményeit is. A professzorokat Deák Ferenc a columbiai egyetem nemzetközi jogi tanszékének asszistensc kalauzolta szakszerű irányításával. Reméljük, hogy a neves professzorok tapasztalatai nagyban elő fogják mozdítani az amerikai vezetőkörök ama törekvését, amelyek a békeszerződések mielőbbi revíziójára irányulnak. Egy francia újságíró érdekes előadása Miskolcon a magyarfrancia kapcsolatokról. A Magyar Revíziós Liga augusztus 26-án este kilenc órakor alakitolta meg Miskolcon helyi csoportját népes gyűlés keretében. Az alakuló gyűlésen hosszabb beszédet mondott George Roux francia újságíró. Megállapította, hogy Francpiaország Európában a békét a föderációs tervvel akarja megvalósítani Ennek három nagy akadálya van: a népek egyenetlensége, a jelenlegi statusquohoz való ragaszkodás és a német törekvések, amelyek a kisántántot is elsősorban fenntartják. Magyarországot eddig mindig németbarátnak tartották a franciák, de az első próba, a német—osztrák vámunió terve, arról győzte meg Franciaországot, hogy Csehországra és Romániára nem számíthat, ellenben Magyarország mindig önálló politikát folytat, amelyre Franciaország is számithat és építhet. Ennek következménye, hogy Franciaország szimpátiája ma ide fordult. Ezért ma sokkal inkább, mint bármikor, megvan Magyarország számára az a lehetőség, hogy Franciaországra támaszkodva csináljon magyar nemzeti politkiát. Ez az ut vezet el a Magyarországot ért igazságtalanságok megszüntetéséhez, a revízióhoz is.