Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - Mussolini ujabb nyilatkozata a magyar békerevizió mellett

i MAGVAR KÜLPOLITIKA 1931 augusztus sem bizik, sem másban, sem önmagában, sem a maga országa sem a világ jövőjében. A világ válsága szerte, itt és másutt: bizalmi válság. Ezen a ponton homályosult el Bethlen István harci célja. Feladatát, ugy érezte, egyelőre elvégezte s ezért elment, átadva helyét másnak, akit ö is alkalmasnak tart e bizalmi válság megoldására. A Bethlen-kormány távozása azonban csak egyik fele ennek a nagyjelentőségű változásnak. A másik fele, melytől jövőnk függ, ez ideig még »az istenek térdén pihen«. De, számítva a lelki, gazdasági és politikai helyzetet, csak egyféle jó megoldás kínálkozott. Ezt a kormányválságot csak bizalmi alapon lehetett megoldani. Csak olyan államférfi állhatott a kormány élére, akinek önmagához szigorú volta megtanítja a nemzetet arra, hogy ő is szigorú legyen, akinek kötelességtudó volta megtanítja a nemzetet arra, hogy ereje végső megfeszítésével állja meg hetyét a világválságban. Olyan férfiú példaadását kívánjuk, aki puritán életmódjának sugallásával hősies kitartásra, lemondásra, önfeláldozásra ösztökél bennünket. Soha még miniszterelnök nehezebb feladat előtt nem állott. Az alkotmányos szilárdság alapjára a megújhodott, megerősödött, lemondásban, megtartóztalásban naggyá lett magyarságot kell felépítenie. A kormányzó Károlyi Gyula grófot nevezte ki miniszterelnöknek, az ő feladata lett ennek a félelmetes munkának az elvégzése. Gróf Károlyi Gyula külügyminsizlere volt a Bethlen-kormánynak, de még sokkal előbb feje a szegedi kormánynak, negyven éves korában háborús önkéntes, majd a koalíció idején főispán. Nem kerülte, kereste a nehéz helyzeteket. Világpolitikai programmja a békés uton való revízió, amiben a legnagyobb külföldi államférfiakkal egy uton halad, továbbá ujabb barátságok keresése, a külföld bizalmának megn3rerése. Genfben nagy szimpátiával fogadták. Bómában sikere volt az olaszmagyar barátság kimélyitésében. Olyan szimpátiákat szerzett rövid külügyminisztersége alatt, amelyek csak kedvezően befolyásolhatják országunk politikai és gazdasági helyzetét. Károlyi Gyula személye, külsőleg, Tisza Istvánra emlékeztet. Tiszára emlékeztet még az a puritánsága is, melytől — ily magas állású embereknél, a magyar szem — szinte elszokott. Genfben való tartózkodása alatt Károlyi még a szállóbeli liftet sem használta: gyalog járt föl s le a lépcsőn. Várbeli hivatalába siklón megy. Nem kér az állami autóból. Bendszerint ő az első, aki a hivatalban megjelenik. A kötelességtudó és kötelességteljesítő ember szerénysége főjellemvonása. Bethlen tiz esztendeje alatt a magyarság megmutatta az alkotmányos élethez való ragaszkodását. Károlyi Gyula miniszterelnöksége alatt, az alkotmányosság sikján állva, magasabbra kell fejlődnie. Meg kell mutatnia gazdasági téren is mindazt az erőt, józanságot, ami benne van. Vissza kell nyernie bizalmát önmagában, hogy igy visszanyerhesse a világ bizalmát, amire a magyar jövendő érdekében szükségünk van. XMussolini ujabb nyilatkozata a magyar békerevizió mellett Mussolini volt az első, felelős állásban levő államférfiú, aki nyíltan a békerevizió mellé állt. Emlékezetes mindnyájunk előtt az a nyilatkozata, amelyben kijelentelte, hogy »egy békeszerződés nem lehet sirbolt«. Ezt ismételte meg akkor, midőn külügyi expozéjában világos és félreérthetetlen szavakkal a következőket mondotta: »Sulyos bonyodalmakat lehet kikerülni azzal, ha revízió alá veszik a békeszerződéseket azokban a pontokban, amelyek revízióra szorulnak.« A magyar igazság gondolata azóta szünet nélkül halad előre lassú, de diadalmas utján. Mussolini maga és Olaszország is hü maradi állásfoglalásához és azóta számos jelét adla Magyarország iránt érzett barátságának, amely Magyarország részéről a leghálásabb viszonzásra talált. Most legújabban Mussolini Polson-Xewmann angol publicista előtt nyilatkozott a revízió szükségességéről. Az angol újságíró feljegyzései során arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi állapot, mint a békének lényeges garanciája nem tarthaló fenn. Az erőszakkal kikényszeritelt béke csak uj háború útját egyengeti. Ha tartóssá akarják tenni a békét, a győztes államoknak nyereségük egy részét oda kell adniok s az újonnan alakított államok valamiképpen kárpótolniok kell azokért az engedményekért, amelyeket a békeszerződések tévedéseiből és igazságtalanságaiból származtak. Jobb ezeket a területi és adóssági kérdéseket józan és őszinte kiegyenlítéssel megszüntetni, mint ujabb fegyveres összeütközés eszközeivel. Polson-Newmann bemutatta a cikket Mussolininak, aki a cikk elolvasása után va következőket mondotta: — Egyetértek Önnel abban, hogy a jelenlegi állapot Európában a hatalmi eg3'ensuly ujraébredését egyengeti. Abban is egyetértek, hogy az európai együttműködés és a status quo politikája nem hangolhatok össze és egymás mellett nem sokáig állhatnak meg. Európában általában megkísérlik, hogy ezt a kettőt összeegyeztessék, de ez lehetetlen. Az én véleményem szerint a lengyel korridor és a magyar határok ügye nagyon komoly probléma, amelyekkel Európának foglalkoznia kell. Azok a békefeltételek, fimelyeket Trianonban Magyarországra kény szeritették, nem tekinthetők igazságosaknak. Mi, olaszok, akik Magyarországgal baráti viszonyban élünk, szívesen látnók, ha történnék valami, ami e szomszédos állam helyzetét javítaná. Ilyen kérdéseket kellene a Népszövetségnek kezébe vennie s komolyan meg kellene kísérelni a megoldást. Tudom, hogy e kérdések egyike sem oldható meg könnyen, de minden megoldás lehetetlen addig, amig azt meg nem kísérlik.« A MA* IVAROK LEGKEDVELTEBB TALÁLKOZÓHELYE: Tulajdonos: BARTOSS GYULA a Magyar Kör aljlnöke HOTEL CEMTRALE TRIESTE, VU ROPIA 9.