Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6. szám - Az orosz ötéves terv háborus célokat szolgál

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1!M juníuS szerűségéről, akkor a válasz minden esetben az, — mély nem tekinthető sablonos udvariasságnak —, hogy ha ezt előbb tudták volna, akkor régen meglátogatták volna Magyarországot. Ugyanez az eset áll fenn annál az évi több mint kétszázezer németnél, akik Ausztria területét elözönlik és akik Ausztriának minden legkisebb ne­vezetességét ismerik és akik képesek egy közepes barlangért, egy régi temp­lomért vagy vizesésért több napos utat meglenni. Ezek a németek szin­tén teljesen tájékozatlanok Magyaror­szágról és az a kevés, amit közülük a magasabb müveltségüek rólunk tud­nak, sokszor téves fogalmakon ala­pul. Idegenforgalmi propagandánk­nak tehát teljes sulijával rá kell fe­küdnie Ausztria legrészletesebb meg­munkálására. Ez az elgondolás ve­zette Kovácsházi] Vilmos székesfővá­rosi tanácsnokot, amikor energikus kézzel és teljesen újszerű ötletekkel kezdett hozzá Budapestnek Ausztriá­ban való propagálásához. Számos nagy gyakorlati értékkel biró elgon­dolásából kiemelkedik a Bécsben fel­állítandó magyar idegenforgalmi irodíi, mely a mult súlyos hibáit lesz hi­vatva pótolni. Nélkülözhetetlenül szük­séges volt ez az iroda már csak azért is, mert az a kevés propa­ganda is, melyet eddig Ausztriában folytaltunk, meglehetősen széteső, sőt sok esetben egyéni volt. Ennek kö­vetkezménye volt az ál-idegenforgalmi propaganda felburjánzása. Szerkesz­tőknek titulált hirdetés - gyűjtők, ki­csiny példányszámú lapok kiadói és álhirlapirók tömege zaklatták folyton a különféle hatóságokat és az ide­genforgalmi magánérdekeltségeket a legkülönösebb ötletekkel, melyek csak ritka esetben célozták a komoly ide­genforgalmat és legtöbbnyire csak az anyagi támogatás megszerzésére irá­nyultak. Ez a bizonytalan állapot a bécsi iroda felállításával minden bi­zonnyal meg fog szűnni, mert ismerve Kovácsházy tanácsnok nagy koncep­cióját és szervező képességét, kétség­telen, hogy meg fogja találni a módot ezen szertehulló működések centrali­zálására és ekkor a magánérdekelt­ségeknek is meg lesz az a bizton­sága, hogy a propagandára szánt ösz­szegek ténylegesen e célt fogják szol­gálni. Ezt olyképen vélem, hogy a bécsi iroda mondjuk talán e néven: »sajtóügyi referensen fogja díjtalanul közvetíteni és irányítani a magánérde­keltségek propagandáját is. Ennek a bécsi irodának a működési köre ki fog terjeszkedni a többi osztrák vá­rosra is, — mégis szervezeténél fogva nem foglalkozhat a lakosság körében végzendő felvilágosító munkával, mert hiszen legfőbb feladata, az Ausztriába illetőleg a Bécsbe érkező külföldiek­nek hozzánk való továbbítása már maiidban véve oly nagy munkakör, amely az iroda egész munkaenergiá­ját lefoglalja. Xem szabad azonban azt hinnünk, hogg a nagyközönség körében kifejtendő szervező és fel­világosító munka idegenforgalmi szempontból kicsiny jelentőségű Is­mernünk kell ehhez az osztrák nép természetét és szokásait. Az osztrák nép ugyanis különös előszeretettel utazik. Vonatkozik ez nemcsak a vá­rosok lakosságára, hanem a vidék né­pére is. Számtalan megfigyelésem tá­masztja alá ezt a megállapítási és kétségleien meggyőződésem, hogy egy­szerű munkával lehetne ezen töme­gek érdeklődését Magyarország felé fordítani. És hogy tényleg tömegek­ről van szó, annak bizonyítására a számos komoly tétel és lehetőség kö­zül csupán egyet ragadok ki és ez az osztrák turistaság. A legutóbbi nyil­vántartás szerint a'z egyesülelekbe tö­mörült turisták száma a következő: Deutsche und Öslerreichi­sche Alpenvcrcin . . . 206.593 Touristenverein »Die Na­turfreunde« . . . 180.000 Österreichischc Touristen­klub ústerreichische Gebrigs ­27.000 Különféle kisebb egyesü­letek körülbelül . . 50.000 összesen m.969 Ezen számokból kitűnik, hogy komoly lehetőségek vannak, melyeket súlyos mulasztás lenne a jövőben is kiakná­zatlanul hagyni. Készséggel elismerem, hogy ezen turista tömegek nem ren­delkeznek hatalmas anyagi tőkével, bár Ausztriában a legalacsonyabb tár­sadalmi osztálytól a legmagasabbig vannak követői e sportnak. Elisme­rem azt is, hogy ennek az ötszázezer embernek csak egy bizonyos százalé­kát tudjuk áthozni a határon, de eh­hez a számhoz vegyük kalkulációba azokat, akik nem tagjai turista szer­vezeteknek és akiket csupán az ezen körökben kifejtett felvilágosító munka segítségével lehet megnyerni. Nem számitok magas fejkvótát akkor, ha ezen turisfa tömegek által hazánkban elköltendő összeg átlagát száz schil­lingre, azaz nyolcvan pengőre becsü­löm. Megfigyeltem, hogy 3—4 hetes szabadságának ideje alatt, ha utazik az osztrák kereskedősegéd, villamos­kalauz (állandósított és fizetett sza­badságuk van) vagy kishivatalnok ott­hon, Ausztriában lényegesen maga­sabb összeget költ el, mert az oszt­rák az utazásra, a szórakozásra a pénzt nem sajnálja. Már most ha a munka első esztendejét nem is szá­mítom és a második évre is az öt­százezer szervezett turistának csupán tíz százalékát óhajtom megnyerni, ak­kor is a fejenkénti száz schillinget véve alapul, ez évi ötmillió schil­linget, azaz néggmillió pengőt tesz ki és akkor még fennmarad a nagy fejlődési lehetőség és az ötvenezer embernek ingyenes propagandája (pl. elküldött levelezőlapok tömege). Ez a nagyarányú és egyszerű eszközök­kel, kevés költséggel is elérhető tu­ristaforgalom azonban egy nagy kö­vetelményt támaszt és ez az egyetlen, amiben idegenforgalmi szervezetünk nagy hiányt szenved, mégpedig olcsó turistaszállások létesítése. Ausztriában ugyanis a turisták megszokták még a hotelekben is a két-három pengős szobaárakat és ennek elérése nélkül nagyobb Szabású turistaforgalomra nem számithatunk. Ezt a problémát vagy a székesfőváros, vagg a magán­érdekeltségek alkalmi szövetkezése old­hatná meg oly módon, hogy a fő­városlmn egy nagy befogadóképes­ségű turistaszállót építtetne, ami vé­leményem szerint csupán hitelművelet lenne, mert ezen szálloda rentabili­tása minden kétséget kizár. A turista idegenforgalmi kérdéssel szervesen összefügg a diákturistaság kérdése, amire most csupán röviden utalok, de ezt a kérdést is olcsó szállodák lé­tesítésével és helyesen kezelt propa­gandával könnyen megoldhatjuk. Kez­detnek elegendő lenne a Budapesten felépítendő turistaszálló, melg példát szükségszerűen követnék a vidéki ma­gánérdekeltségek. — Meggyőződésem, hogg a nagy magyar idegenforgalom pillérei nem a drága pénzen meg­szerzett kongresszusok és bankettek résztvevői lesznek, hanem az a sok ezer flanellinges és szöges cipős tu­rista, akik a szépért lelkesedni tudó szívvel viszik hírét a maggar haza gyönyörű vidékeinek és nemzetközi viszonylatban is páratlan kulturális értékeinek. Hangéi László. MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi folyóirat A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja. SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁG: Főszerkesztő: PÉKÁR GYULA Főmunkatársak: BÁRÓ SZTERÉNYI JÓZSEF DR. FALL ENDRE SÜLE ANTAL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, DALMADY-UTCA 3. Telefon: Automata 845—97. Kiadja: A HUNGÁRIA LLOYD IRODALMI ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT A szerkesztésért és kiadásért felelős: BARTOS MIHÁLY Kiadóhivatali igazgató: PAJOR MÁTYÁS A szervezési osztály vezetői: Dr. Rétyi Székely Miklós és Füredi Kőhegy Károly igazgatók. Előfizetési ár: Egész évre 24 P, félévre 12 P. WODIVNER F. ÉS FI VI GRAFIKAI INTÉZET ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. KÖNYV- ÉS HIRLAPNYOMDÁJA Telefon: 893—11 BUDAPEST, IV., DALMADY-UTCA 3-5-7. Felelős: Kiss Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom