Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - Az erdélyi magyarság pusztulása. Az Erdélyi évkönyv adatai

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 január A többség kérdése Az elszakított országrész magyar kisebbségének politikusa külföldön jár. Ezúttal Londonban. Angol politikusokkal tárgyal. Már többel tárgyalt. Most meghívást kap vidékre: Marlborough herceg szívesen látja és fejtegetéseit nagy érdeklődéssel fogja hallgatni. A magyar ur kiutazik a vidéki kastélyba. Szép ősi kastély, maga a történelem. A házigazda tüntető előzékenységgel fogadja a magyar vendéget. Ebéd után átmennek a dohányzóba és megkezdődik a politizálás. Már két óra óta folyik a vita. Az angol mágnás még mindig nincs meggyőzve. — Ez mind nagyon szépen hangzik, kérem, de hogyan akar ön egy országrészt visszakapni, ahol a magyarok jóval kevesebben vannak? Rendben van, a tiszta magyar vidékeket vissza kell csatolni önökhöz, ez kétségtelen. De hogyan vonhatná ön kétségbe az illető utódállamnak azt a jogát, hogy amely kevert vidékeken a saját emberei többségben vannak, azokat a kevert vidékeket magának vindikálja'? A magyar politikus gondolkozik egy kicsit, aztát ezt kérdezi: — Mondja, herceg ur, ön ugye egyedül ura ennek a szép kastélynak? — Ugy van, a kastély az enyém. — De vannak még mások is, akik benne laknak. Önnek van jószágigazgatói irodája, titkársága és van személyzete. Hány ember ez összesen? — Harminckettő. — Mi történne tehát, ha azok most belépnének ide és felszólítanák önt, hogy adja át nekik a kastélyt, mert ők többen vannak? Az angol herceg nevetett. , — Kidobnám őket. De ha egy kicsit meg volnék mételyezve a népboldogitás túlzott eszméivel, szavazás alá bocsátanám a kérdést. Én nagyon jó gazdájuk vagyok ne kik és biztosítom önt, hogy mellettem szavaznának mind, néhány esetleges lázitó kivételével. — Szóval a népszavazásba bele merne menni? — Hogyne. --- Mi setn akaiunk egyebet. Vagy adjir't át a magya rokló! is lakott vidékeket szó nélkül, holott azokhoz nekünk történelmi jogunk van?1' Az angol herceg a vállát vonta. És nem felelt. H. Zs. XAz erdélyi magyarság pusztulása )(Az Erdélyi Évkönyv adatai Csak adatokat közöl, száraz tárgyilagossággal, és mégis, a most megjelent Erdélyi Évkönyv kiáltó vádat emel az erdélyi magyarság kultúrájának rombolói ellen. Mintán előbb ismerteti a román uralom tiz esztendejének kronológiája!, az Évkönyv áttér ez uralom szomorú, magyargyilkoló eredményeire. Nem a megbízhatatlan és részrehajló román népszámlálás, hanem a felekezeti statisztika alapján az Évkönyv 1.725.000-re teszi az erdélyi magyarság és 8—900.000-re az egész királyságbeli magyarság számát, mely az egész ország lakosságának 11%-a. Erdély városaiban a magvarság százalékszáma 39, a románságé 31, a németeké 30%. Az erdélyi magyarság politikai szervezete az Országos Magyar Párt, mely nyolc esztendeje folytatja küzdelmét a magyarság jogaiért. A magyarságot, számarány szerint, 37 képviselői és tizenkét szenátori hely illetné meg a román törvényhozásban, — a legutóbbi választáson mégis csupán Ki képviselni és 6 szentáori mandátumhoz jutott. A tiszta magyar városok tanácsában, valamint tisztviselői karában a magyarság mindenütt kisebbségben van. A román uralom alá került egyházak autonómiáját a halóságok állandóan zaklatják. A katolikus egyház 44.000 holdnyi birlokából 37.000 holdat vettek el földreform cinién s ezzel az erdélyi katolicizmus iskola- és egyházfenntartó erejét végzetesen megbénították. A katolikus elemi iskolák száma 274-ről 189-re, a polgári és középiskoláké 41-ről 20-ra, a tanitó- és tanárképzők száma 6-ról 2-re csökkent. A 491 református elemi iskolából 362 maradt, 25 polgári- és középiskolából pedig 10. Az 58.000 holdat kitevő református egyházi és iskolai birtokokból 24.000 holdat vettek el. A magyar felekezeti oktatás évenkinti államsegélye tiz és félmillió lei, mig a görögországi, albániai és bulgáriai román iskolák ugyanakkor évi 36 millió államsegélyt kapnak. A román főiskolákat látogató magyar dákok száma 720, legnagyobb részük rendkivül szegény. Magyarországi egyetemre járt 900 erdélyi magyar fiu, más részük külföldi, nagyrészt olasz egyetemre szorult. Erdélyben 106 magyar olvasó- és társaskör folytat még működést, 16.000-nyi taglétszámmal. Kölcsönkönyvtára van 75 társaskörnek. Dalegyesület van 160. A múltban nem volt olyan erdélyi magyar község, melynek olvasó- és társasköre ne lett volna. A magyar könyvtárak száma erősen apadt s a még fennálló 155 könyvtár könyvanyaga tiz év alatt százezernyi kötetlel kevesbedett. A körülbelül 1500-nyira tehető nép- és gazdasági könyvtárból kétszáz sem maradt meg, 260.000-nyi kötetéből összevissza 34.000-et sikerült megmenteni. A kulturális célokat szolgáló csikmegyei határőrvidéki vagyont (62.000 holdat) szinlén elvette a román kormány, mely uralmának ideje alatt mindent elkövet, hogy a nemes hagyományokkal telitett erdélyi kultúrát a maga mély szintjére szállítsa le — Európa nagyobb dicsőségére. A BÉKEREVIZIÓT HIRDETI AZ EGÉSZ VILÁGON A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS ANGOLNYELVEI SZEMLÉJE A HUNGÁRIA LLOYD