Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 4. szám - Harc az idegenért

1930 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA 17 amely adó- és illeték-kedvezmé­nyeket nyújt az egész szállóipar­nak: Amennyiben a szálló, penzió, fürdő egészségügyi és idegenfor­galmi tekintetben kellő nivón áll és amennyiben átépitik, kibőví­tik az alapértéknek kb. harmad­résznyi befektetésével, akkor a) a jövedelmi adónak 40 szá­zalékát elengedik 1931—3.") közt, további öt évre 30 százalék és azontúl öt évre 20 százalékát; b) a nyilvános számadásra kö­telező vállalatok minden illeték­től, amelyet eddig zenéért, kon­certek, előadások és kiállítások belépődijáért stb. fizettek, men­tesek. c) Minden uj hotelépitkezés, ha a befektetett tőke legalább Ő00 ezer dinár, további minimum 20 százalékos adókedvezményt szerez és minden pótadó alól mentesül. Európának számos államából tudnék még hasonló példákat idézni. Tisztán látják már a szak­értők azt, hogy a vámkorlátok és egyéb gazdasági akadályok miatt a fizetőmérleg ja vitása fokozódó mértékben függhet az idegenfor­galom föllendülésétől és ennek az érdekében, a mi viszonyaink­hoz képest, szinte fantasztikus arányokban alimentálják az ide­genforgalmi akciókat. Szinte ne­vetséges hozzájuk képest az az összeg, amit nálnnk az Idegen­forgalmi Tanács kap. Amig ezen nincs segités, addig a legjobb szándékú munkaerők is sokhelyt csak floskulust csépelnek. Tábori Kornél. Orvoskongresszus és kiállitás. Ugy a tudomány, mint az idegen­forgalom szempontjából nagyjelentő­ségű az a kongresszus, amelyet csupa kiváló tudós-előadó részvételével tar­tanak Budapesten október 6-án, 7-én és 8-án. Korányi tanár kongresszusa ez az összejövetel, mert az egész munkát minden tekintetben ő vezeti, igen nagy­részben végzi is és nélküle szó sem le­hetett volna arról, hogy a „Gesellschaft für Verdauerungs- und Stoffwechsel­Krankheitcn" Magyarországon gyűlé­sezzék. Ez a sok éve működő tudóstár­saság eddig csak Berlinben és Bécsben tartotta évi üléseit és most először megy idegenbe, valósággal dr. báró Korányi Sándor iránti tiszteletből. Mint elnök Korányi vezeti a tudo­mányos üléseket, amelyeken nagyfon­tosságú referátumok és hozzászólások fognak elhangzani. ÍAz első nap refe­rensei Vogt (München), Bergmann (Berlin), Berg (Berlin) és Verebélyi tanár Budapest. Aznap még Soós ma­gántanár a budapesti klinikák diétás konyhájának organizációjáról számol be. Másnap Fürth (Wien), Pick (Ber­lin), Alwens (Frankfurt), Wieland (Basel), Kuttren, Löwenberg, Kauff­mann (Berlin) s Löhr (Kiel) lesznek a referensek. Gyógyszerészeti kiállítást is rendeznek a naggyüléssel kapcsolat­ban. Korányi tanár mellett főképp dr. Rusznyák István egyetemi m. tanár fá­radozik erősen a kongresszus érdeké­ben. Eddig másfélszáz külföldi és majdnem kétszáz magyar orvos je­lentkezett. Uj nagy idegenforgalmi tervek. A gellérthegyi nagy építkezés, ide­genforgalmi kiállítás és száz-személyes felvonó szép terve után, amely egyelőre sajnos meghiúsult, most hasonló, de már biztosított sorsú terv merült fel. Ezúttal nem a Gellérthegyről van szó, hanem a fővárostól kétórányira cső Dobogókőről, amely egész Csonka-Ma­gyarországnak egyik legremekebb pontja, A Rax, a Schneeberg, a Kan­zel, a Schmittenhöhe magaslataira 8 10 perc alatt kényelmesen feljuttató drótkötélvasutak mintájára akarnak a Dobogókő 700 méteres magasára mo­dern közlekedő-eszközt fölvezetni és ott a mai kornak megfelelő szállót is épí­tenek. Nálunk idegenforgalmi ábránd marad az ilyesmi külföldi tőke nélkül, de miután ezúttal a szükséges három­millió pengőből csak 300.000-et kellett idehaza előteremteni és a többit kül­földön biztosították, csakugyan remél hetjük a terv valóraválását. Egy régi pesti patrícius család szakértő-tagja Kommer Ferenc vezeti magyar részről a tárgyalást és még az idei nyáron meg­akarják kezdeni a munkát. Megcsinálhatjuk a békeszerződést, de ez a szerződés nem fog állandó bé­lel I,-rémleni, meri az önérdek futó­homokjára vam felépítve. (Lansing Róbert memorandumából.) Uj módszerek Magyarország ismertetésében. Idegenforgalom A szokott környezetből való el­mozdulás, külföldi terület látoga­tása hozza leginkább magával azt, hogy az ember idegen segít­ségre, más nyelvre szorul. A re­pülőgép, kormányozható léghajó, a villámvonat korszakában, mikor egy nap alatt több országhatárt hagyunk magunk mögött, foly­ton növekszik egy mindenütt használható segitőnyelv fontos­sága. Az eszperantó ezt a kérdést gyakorlatilag megoldja. Egyle­tei, csoportjai és elsősorban a vi­lág minden részén, a legtöbb ide­genforgalmi gócpontban, fürdő­és kirándulóhelyein működő UEA delegátusai barátsággal állnak az eszperantóul beszélő idegen ren­delkezésére. Ismertetik előre a helyet, aho­vá utazni kívánnak. Lefoglalnak szobát, esetleg várják az állo­máson. Kisérik, vezetik. Megbíz­ható betekintést biztosítanak az illető hely és ország beléletébe. Tanácsaikkal megelőzhetik az idegeneket rendszerint érő kelle­metlenségeket és túlkapásokat. Összejöveteleiken baráti kört biz­tosítanak. Évről-évre több és több utazó veszi igénybe az eszpe­rantó nyelvet és ha még számos idegenforgalmi, utazási és szálló­irodában nem is beszélnek eszpe rantóul, a helyi eszperantisták tolmácsolása sokszor többet segit, mint az illető ország nyelvének •nem tökéletes használata. Külön­ben rendszerint — ha tudjuk is az illető ország nyelvét — nem és eszperantó. találunk megfelelő társaságot és vezetőt! Az eszperantó minden tekintet­ben könnyebbé és kellemesebbé tenné az utazást, ha a forgalmi, szállodai, irodai, üzleti személy­zet mindenhol tudna eszperantóul és útközben a figyelmeztető fel­írások, útbaigazítások és kitöl­tendő nyomtatványok az illető ország nyelvén kívül, eszperan­tóul is rendelkezésre állanának. Ez a munka már megindult, már van több helyen szálloda, ét­terem, hol a tudnivalók, étlapok eszperantóul is megvannak, na­gyon sok fürdőhely, város, ki­állítás és vásár pedig állandóan eszperantóul is szétküidi ismer­tetőfüzeteit és lapjait, sőt eszpe­rantista tolmácsokai is tart. Egyes helyekről pedig már esz­perantó nyelvű vezető- és uti­könyvek és térképek is megjelen­tek. A magyar idegenforgalmai is teljes erejével támogatják az esz­perantisták, mindenhol terjeszt­ve az eszperantónyelvü magyar idegen forgalmi kiadványokai és az eszperantólapok gyakran kö­zölnek cikkeket Magyarország­ról. Évente kongresszus nélkül is 10—ló ország eszperantistái látogatják hazánkat. Az eszperantó felkelti a vá­gyai idegen országok megismeré­sére és terjedése mindjobban le­hetővé teszi, hogy világszerte egy nyelven ismertethessük Magyar­országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom