Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 4. szám - A délszláv állampárt

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 szeptember jogi alapja ugyanis a Wilsonféle ajánlat. Locarnot sem tagadják meg, mindössze kétoldalú megtartásai követelik. Németország eddig megtartotta, Franciaország azonban megsértette azzal, hogy a kisantanttal külön titkos katonai megállapodásokat kötött Németország ellen. Németország tehát csak annyiban köteles megtartani Locarnot, mint ahogyan a franciák tartották. A német nemzeti szocialistapárt csak békés eszközökkel akarja kivívni a német állam egyenjogúságát és a szerződések szigorú megtartását. Elfogadja azt a tényt, hogy Németország elvesztette a háborút s mint vesztes fél köteles hadisarcot fizetni. Ez a liadisarc azonban nem haladhatja meg a német nemzet teherbírását. Eddig 50 milliárd márkát fizetett, úgyhogy azt nem Írták javára a jóvátételi számlán. A Hitler-párt követeli tehát ennek teljes beszámítását. Magát a jóvátételi kötelezettséget azon az alapon vetette ki az antant a központi hatalmakra, hogy ők felelősek a háború kitöréséért. Azóta elfogulatlan volt ellenségek, még egyes franciák is kénytelenek beismerni a közben publikált hivatalos akták alapján, hogy a háború kitöréseért nem a központi hatalmak felelősek, hanem éppen az orosz-francia szövetség. A jóvátételnek tehát nincs jogi alapja és ezen a cimen meg is szüntetendő. Amit eddig fizettek jóvátétel cimen, az hadisarc. Mint látjuk, Hitler pártja ügyesen fordítja meg a kést, mellyel a franciák eddig Németországot szurkálták. Programjuksemmi tekintetben nem áll ellentétben a nemzetközi békemozgalommal, az európai uniós törekvésekkel, népszövetségi eszmével. Békét akarnak, igazságos és tartós békét, tehát sem külső, sem belső okok nem zárhatják ki ezt a pártot a kormányból. Egy német jobboldali kormány megalakulása most vagy a közeljövőben a nép ilyen megmozdulása mellett elkerülhetetlen, akár tetszik a Eajnán tul, akár nem. Egy ilyen kormány pedig, mely ellenségei jogi alapjára helyezkedett, éppen ezen az alapon nagyon is lényegesen megváltoztathatja a mai nemzetközi erőviszonyokat. Ugylátszik, Briand Pán-Euró]tája, mely kizárólag a német-olasz szövetség megakadályozására készült, kissé megkésett. A délszláv A délszláv abszolutizmus nem a legrokonszenvesebb szövetségese a nyugati demokráciának. Ért hető, hogy az angol munkáskormány nem éppen szivesen látja a véreskezű katonai diktatúrái Európában és a francia közvélemény előtt is bajos túlságosan propagálni a szerb szövetséget, amikor a horvát emigránsok régi diplomáciai és sajtóbeli összeköt tetésük alapján napról-napra egyre több adatol hoznak nyilvánosságra, hogy mi történik a katonai diktatúra és állítólagos ki rályi abszolutizmus leple alatt Franciaország legerősebb katonai szövetségesének országában. Különösen hátrányos ez a kormányzati rendszer a külföldi hitel szempontjából. A horvátok eléggé hangoztatják mindenfelé, hogy a szerbektől csinált adósságokat nem ismerik el s igy a belgrádi kormány szövetségeseitől állandóan azt a jóakaratú tanácsot kapja, hogy igyekezzék legalább az alkotmányosság látszatát helyreállítani. Erre a kényszerű lépésre alighanem kénytelen is lesz rászánni magát a Zsivkovics-kormány s az előkészületek már nagyban folynak is abban az irányban, hogy forma szerint helyreállítsák a parlamentarizmust, de ugy, hogy lényegében megmaradjon a szerb önkényuralom. Ebből a célból egy egységes délszláv ál lampárt megszervezését határozták el. A pártot maga a kormány állítja fel s a szeptember 4-i minisztertanács határozatot is fogadott el, melynek alapján kommünikét adott ki, mely szerint a kormány tagjai, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg milyen politikai pártok tagjai voltak, egy egyetemes délszláv program alapján állanak és eköré kivánják csoportosítani az ország konstruktív elemeit. Hogy ennek a délszláv áliampártnak gyakorlati megalapozása hogy fog bekövetkezni, egyelőre nem tudjuk, de valószínűleg ezt késziti elő társadalmi uton a Délszláv Egyesület, melyet Nikics Fedor dr. szabadkai egyetemi tanár alapitott. Napról-napra érkeznek a jelentések, hogy a Magyar Délvidék melyik községében alakult meg ennek az egyesületnek fiókja. Hatósági legmeszszebbmenő támogatással erőszakolják be a magyar és nemet kisebbséget, kényszeritik a választállampárt. mányban való résztvételre s mint Nikics most a szabadkai alakuláson kijelentette, az egyesület célja az, hogy a délszláv lakosságnál a teljes nemzeti egységet, a kisebbségeknél pedig az államegység gondolatát erősítse. Nikics szerint megvannak a maga speciális okai, hogy éppen a volt magyar területen szervezik meg ezt az egyesületet s csak azután, októberben alakul meg a belgrádi központ, hogy innen az ország minden részében elterjedjen. A terv hihetőleg az, bogy ebből, a nemzeti kisebbségeket is elnyelő egyesületből alakuljon meg azután az a bizonyos privilegizált délszláv állampárt mint egyedüli politikai párt. Szeptember 17-én Zsivkovics utasítást adott a sajtócenzurának, hogy ezután engedje meg az állami, bánsági és községi hatósági személyek munkájának bírálatát, természetesen az illető cikkírók személyes felelőssége mellett. Egyúttal nyilatkozatot adott ki a központi sajtóiroda utján, hogy tárgyilagosan szabad már nyilvánosságra hozni a hivatali életben észlelhető esetleges kinövéseket. Ezt a rendeletet a svábság hivatalos lapja, az újvidéki Deutsches Volksblatt, rögtön arra használta fel, hogy cikksorozatot kezdett Nikics délszláv egyesülete ellen, illetőleg az ellen az eljárás ellen, hogy ebbe a kisebbségeket is bekényszeríti. E cikksorozat már nem sok jót jósol az alakítandó állami pártnak. Semmiesetre sem lesz ez a párt olyan, mint ahogy Belgrádban balkáni naivsággal elképzelték: az öntudatos kisebbségek hiányozni fognak belőle, annál inkább hiányzik majd az egész borvát nemzet, melynek szintén csak egyes megtántorodott ja it tudja gazdasági előnyökkel a maga táborába vonni Belgrád. A világ félrevezetésére természete sen lesznek majd nagy ünnepélyes horvát, magyar, német felvonultatások, nyilatkozatok, de ezek a belgrádi diszmenetek és megrendelt nyilatkozatok az il lető kisebbségek tömegeit semmiesetre sem képviselik. A szerb abszolutizmus olyan eszközöket használt fel már eddig minden nem-szerb élet elfojtására, hogy ilyen Potemkin-falvakkal a délszláv egységet meg nem alakithatja soha.