Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 4. szám - Mussolini külpolitikája és a magyarok

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 szeptember Ha a fasizmus külföldi hivei nem is vették át Mussolini ta­nait, de a nemzeti pártok minde­nütt megerősödtek, még Auszt­riában is, mialatt Lettországtól kezdve Spanyolországig és az Uj-Törökországig a fúsiszta po­litika alapjai, a kemény kéz kor­mánya, a fegyelem, a nemzeti cé­lókért váló harc elve diadalmas­kodtak,— mindég az illető ország vérmérséklete szerint való l'sIl­mákban. És amint a franciák­hirdette politikából lassan kiáb­rándultak a népek, a fasiszta Olaszorság tekintélye egyre nö­vekedett, befolyása érezhetőbb lett a világpolitikában is. Mussolini a fasizmus uralom­rajutásának pillanatában felis­merte Itália akkori helyzetét: az izoláltságot és a kis-antant szere­pét, amely a másik izolált ország, Magyarország körül akart szu­ronyos acélgyűrűt vonni. Célja már akkor az volt, hogy megtöri ugy Itália, mint Magyarország izoláltságát. Olaszország békél akar, hogy dolgozhasson és fiai­nak kenyeret adjon. Nem keresi a háborút, sőt igyekszik azt elke­rülni: de nem teheti ki az orszá­got meglepetéseknek és ezért fel kell készülnie a háborúra is, kü­lönösen akkor, amidőn mások ál­landóan erre készülnek. Előre látta, hogy a lefegyverzésről való szónoklatoknak éppen ugy nem lesz eredményük, mint annak a hivatalos ajánlatának, hogy Franciaország mérsékelje flotta­épitését. Ezért tehát a béke bizto­sítására más eszközökhöz fordult és valósággal egész Európát be­hálózta baráti és békeszerződé­sekkel, melyeket mindenütt ki­mondottan nemzeti alapon álló kormányokkal kötött, akikkel más tereken is keresett — és ta­lált — együttműködést. így szü­letett meg a Palazzo Chigi-ben a magyar-olasz baráti szerződés, majd Kemal Gázi UjjTörökor­szágával és Görögországgal. A francia külpolitika — olasz dip­lomaták megállapításai szerint is — nemcsak hogy mindent elköve­tett e szerződések meghiusitása érdekében, de egyenest rossz vi­szonyt igyekezett teremteni ugy Itália, mint Törökország, más ol­dalról Törökország és Görögor­szág között. Mussolininek azon­ban az ősi ellenségeket, görögö­ket és törököket sikerült is kibé­kitenie egymással. Közben kiépí­tette a hidat Kelet felé — Albá­niában, amelyei az olasz érdek­körbe sikerült bevonnia, éppen | ugy, mint Bulgáriát, hogy végül a Brenner-kérdés tüskéit is eltá­volítsa és Ausztriával is baráti szerződést kössön. Ezzel azonban inéi; nem feje­ződött be munkája a külpolitika terén. Bár Angliával megértő együttműködést biztosított, felis­merte a helyzetet itt is: Angliát többé nem érdekli olyan közelről az európai helyzet.-Viszont egyre nagyobb erővel emelkedik fel újra a germán óriás, hogy bele szóljon Európa sorsának intézé­sébe. Az olasz-német közeledésről már régóta suttognak a beavatot­tak. És most mintha ez is a meg­valósulás előtt állana. Valamikor, évtizedekkel ez­előtt, Itália helyzetéi a Földközi­tenger és az Adria közé szorítva, ugy látták maguk az olaszok is, mint az egérfogóba zári egér sor­sát. Azóta kiderült, hogy .Musso­lini külpolitikája a lehetetlent is megvalósítja: az olasz sas a ma­gasba repült és a magasból mesz­sze tárolóiba lát el... Ki tudja, talán Nagy Sándor álmait is lát­ja onnan a felhők közül:' És ki tudja, hogy célja nem Nagy Sándor öröksége? A egyre sza­porodó olaszságnak terjeszkednie kell, ha nem akarja önmagát föl­falni. 'Fellát kenyérről és — föld­ről kell számára gondoskodnia. Merre terjeszkedhet ? Nyugat fe­löl az elfranciásitott Korzika és Tunisz mint revolver mered Itá­lia szivének. Délen Tripolisz ho­mokját igyekszik termőfölddé va­rázsolni a fasizmus. De ez lassú munka!... A legmegfeszitettebb erővel sem lehet egy esztendő alatt annyi termőföldet teremteni a sivatagból, amennyi elég ke­nyeret adna abban az esztendő­ben született olasz gyomroknak... Kelet felől — ott az Adria, régi olasz városaival, de mai jugo­szláv határaival és az uj Balkán­nál, amely felkúszott Itália észa­ki halárainál,- közelébe is, amint erről a legutóbbi trieszti tárgya­lások tanúskodtak, az „Orjuna" bűneinek feltárásával. És amint Nyugaton, éppen ugy Délen és Keleten is, Jugoszlávián keresz­tül, Itália mindenütt ott érezheti Franciaország kezét és — rivali­tását, amely még a pánszláviz­must is felhasználja a maga ér­dekei számára. Az ut tehát csak Észak felé szabad. És ez az ul egyúttal a régi terv megvalósítása felé is mutat: a nagy, egész Európád át­szelő hatalmas gát kiépitése a szlávizmus ellen, egy nagy, ba­ráti és érdekalakulás létrejötte, amely minden veszedelem ellen, jöjjön az Nyugatról vagy Ke­letről, szilárd hullámtörőt jelent az Északi-tengertől le, egészen Tripoliszig. A gigantikus gát pedig jelentené Németország, Ausztria, Magyarország és Itá­lia kollaborácjóját Európa sor­sának intézésében. Ez a nagy koncepciójú terv ha­talmas erőket szabaditana fel termelő munkára és ugyanakkor a pánszlávizmus veszedelmét is elhárítaná vagy legalább is loka­lizálná. És bizonyos, nem vélet­len az, hogy az egész olasz sajtó — amelyet külpolitikai kérdések­ben mindég Kóma irányit — már jóideje a legmegértőbb szellemet tanúsítja Németországgal szem­ben és oldala mellé állott a leg­utóbbi nagy sajtó-kampányban is, amelyben a német revíziós mozgalomért csattogtak súlyos szablyák. És nem véletlen az sem, hogy míg a francia sajtó megdöbbenve figyelte a legutóbbi német választásokat és rémülten hördült fel annak eredményeire, az egész olasz sajtó megelégedés­sel, a fegyelmezett örömnek pél­dás meguyil vánulásával köszön­tött)' Hitler pártjánál,- diadalát. Ez a diadal pedig ismét csak a nemzeti érzés és a nemzeti érzé­sen alapuló 2>olitika: tehát vala­hogyan a fasizmus elveinek elő­retörését jelenti, amiből joggal remélhetik Itáliában azt, hogy a pánszláv és egyéb veszedelmek ellen szolgáló nagy védőmü, az Északi-tengertől Tripoliszip ki­épülő (gigászi gát, a megválősu láshoz közeledik. „Magyarország gazdasági helyzete talán a huj rosszul)!/ Európában, de egyszersmind a len re mén y teljesebb is. \ szomszéd kormányok magatar­tása következtében Magyarország va­lósággal el van szigetelve. De másrészt Magyaroi szág természeti erőforrásai oly gazdagok és a magyar nép képes­ségei oly kiválóak, hogy a valóságos béke fokozatos megközelítésével Ma­gyarország még iiiiíiy állam lesz. Né­mely más államokról pedig nem mondhatjuk el ugyanezt. Magyar­országnak vannak lehetőségei: ez olyan nép, amely, hu némi segítség­bi n részesül, maga meg tudja oldani /-< obiémáit." Herbert Hoovernek u hew-yorki ma­gyarok ülésén mondott beszédéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom