Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 2. szám - Kisebbségek harca a szerb diktatura ellen. Bomlás fenyegeti a Kisebbségek Nemzetközi Konferenciáját

1930 július hó. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 tak rendezni a belügyminiszter támo­gatásával. 1924/25-ben G rendőr az an­gol nyelvet, ugyanannyi a franciát és németet, 1926/27-ben G rendőr az an­golt, 8 pedig a franciát és németet ta­nulta. 1D-JJS /29-ben (i angolul, !) fran­ciául és 7 németül, mig az idén 6 an­golul, t) franciául és 7 németül tanult a kurzuson. Az eredmény a segédkönyvek hiá­nya és a nehéz szolgálat ellenére is na­gyon jó volt. A rendőrtisztviselők és a detektívek közt idegen nyelvet arány Ing -nkkal többen tudnak, mint az ál­lanszolgálat legtöbb más ágában. Kül­földi fontos kongresszusokon is ko­moly sikerű előadásokat tartottak és hasznos szolgálatokat tettek az idegen­forgalmi s általában a felsőbbrendű magyar propaganda érdekeinek. Hangos film a propaganda szolgálatában. Egész Európában nagyszabású uj készülődések folynak most abban az irányban, hogy a hangos filmet az ide­genforgalmi és minden egyéb propa­ganda szolgálatába állítsák. A bécsi Uránia tudományos színház — amely nemrég Magyarországról szóló elő­adásnak is helyet adott — erről nagyon jellemző anyagot bocsátott rendelko zésünkre. Ma már természetes, hogy ha Zeppelin-léghajó Amerikába érke­zik, 3 órával később a magyar szár­mazású Zukor monstre-mozijában lát­ják és hallják az egész eseményt. Ami­kor Magyarország kormányzója láto­gatást tett az egyik mozgószinházban, lefényképezték és az előadás végén ezt a jelenetet is vetítették. Németország­ban már sikerrel kísérelték meg, hogy választási beszédeket a szónok távol­létében hangosfilm-autóról közvetítse­nek a tömegnek. Ha persze ma még a hangosfilm nem jut is el mindenkihez ugy, mint az újság, a távmozi ezt rö­vid időn belül lehetővé teszi. Ameriká­ban már egészen fölismerték a hangos­film-riportázs jelentőségét. Newyork­ban számos mozi van, ahol meglehetős sikerrel kizáróan olyan hangosfilmet adnak, amely heti, sőt napi eseménye­ket regisztrál. Párizsban is van már ilyen filmszínház. Az amerikai „Hearst­sajtó" koncernje uj nagy vállalatot alapított, amely hangosfilm-riportokat készit és publikál. Amint a nyomtatás r>00 évvel ezelőtt uj korszakot hozott a művelődésben, ép ugy egészen uj vilá­got teremt mai kultúránkban a han­gosfilm. Már az iskolában erősen ter­jed a filmoktatás, melyet a vetített ké­pek szuggesztív formája előzött meg; kivált földrajzot mindennél plaszti kusabban oktat a film és még inkább a hangosfilm. A nagy propaganda­vezérek idegenforgalmi és politikai né­zőpontokból is mind szélesebb körben kezdik felhasználni a hangosfilmet, igen sokszor anélkül, hogy a közönség túlnyomó része csak sejtené is az okot és a tendenciát. A bécsi Uránia mái­hetenként háromszor kimerítő hangos­film-beszámolókat tart és a világ min­den részéből rendszeres tudományos, ismeretterjesztő újságokat közöl. Magyarországot illetően az Idegen­forgalmi Szövetség folytat tárgyalást annak érdekében, hogy kölcsönösségi alapon alkalmas külföldi helyekre jut­tassa a magyar történelmi, kulturális és balnrnlóijiai értékek színes, vonzó, eleven filmdokumentumait. Építészek világgyülése Budapesten. Három évvel ezelőtt tartottak utol­jára az építészek nemzetközi kongresz­szust Hágában. A magyar kormány és a főváros meghívta akkor a kon­ress/.ust Budapestre és a „Comité Per manent International des Architee.tes" szívesen fogadta a meghívást. A buda­pesti tanácskozás 1030 szeptember 7-től 12-ig fog tartani. Dr. Kertész K. Ró­bert államtitkár elnöklete és Rerrich Béla főtitkár vezetése alatt már folyik az előkészület. Európa nagy építészei­nek külön meghívókat küldenek. Mű­vészi terv kiállítás is lesz, amelynek magyar részében különösen jelentős­nek ígérkezik Leehner Ödön és követői­nek anyaga. Ismeretes, hogy Leehner jóval megelőzte korát építészi elgondo­lásaival és megoldásaival. A Lechner­csoporton kivül még kettő lesz meg­lehetősen dus. Egyik csoport azoké, akik a népművészetből indultak ki: Toroczkai—Vigand, Koós, Janszky, Györgyi Dénes 'stb. Továbbá azoknak a csoportja, kik a magyar történelmi múltból merítettek: az elhunyt Alpár Ignác, Lehóczky és Sándy, valamint dr. Leehner Jenő. Egészen külön rész fogja bemutatni a régi Magyarország műemlékeit, az eklektikusok, a József nádor ideje után feltűntek munkálko­dását. Már ma elmondható, hogy csak­nem valamennyi kulturnemzet részt vesz a budapesti kongresszuson; eddig 19 országból jelentették be az eljövete­lüket. Echhardt Tibor, a \íagyar Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, aki nemrég tért h«:n nagysikerű amerikai körútjáról. INNEN-ONNAN Az uj román királyról. Károly román herceg voltaké­pen sohasem mondott te trónjá­ról. Apjának halála után mon­dotta a következő szavakat: — Románia nehéz napoknak néz elébe. Eleinte nem lesz baj, de elkövetkezik az idő, amikor nem papra, nem tisztviselőre és nem táncosra lesz szüksége, hanem katonára. És hivni fog engemet. És valóban, a régenstanács tagja egy pap, egy tisztviselő és egy táncos (Miklós herceg) volt. Ugyancsak vele kapcsolatban mesélik a következő történetet: A Riviérán két mechanikus dolgozott automobilján az egyik garázsban. Egyikük, egy magas, szőke fiatalember, megunva az olajozást és Merci'des-gépének tisztogatását, rövidet káromko­dott és levetve munkászubbonyát, megszólalt: — Elég volt. Megyek f űri nini. — Kész a szekér? — kérdi a másik. — A szekér várni fog. És eltávozott. — Na, ez sem fog hosszú ideig helyén megmaradni, — jegyezte meg a másik mechanikus, elcso­dálkozva ennyi flegmán. — Nem kell félteni őt, — vála­szolt a 'garázstulajdonos, aki meghallotta e szavakat. — Ez szokva van ahhoz, hogy helyét elveszítse: ez Károly román her­ceg. Arisztokrata fodrász. Nagy megbotránkozást keltett angol arisztokrata körökben, mikor Parmoor lord másodszü­lött fia elhatározta, hogy bor­bélymühelyt nyit Londonban. Hiába próbálták tervéről lebe­szélni, mohácsán meg maradt el­határozása mellett, mondván, ez az egyetlen mód, hogy t isztességgel visszaszerezhesse vagyonát. Parmoor lord másod­szülött fia ugyanis a forradalom kitörése előtt Oroszországban élt, majd mikor a bolsevizmus tönk­retette, Indiába ment, ott rö­vid időn belül vagyont szerzett, de Londonba visszatérve, ezt a vagyont a tőzsdén három hó­nap aluli ujrá el veszítette. Lon­don b pi lőkelőbb fodrásza fé­nyes szalont akar bérelni London legelőkelőbb kerületében, a Bond Streeten és működését, hir sze­rint, a közeljövőben meg is kezdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom