Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 7. szám - Az országa hiteligénye és a külföldi pénzpiac. Kádár Gusztáv, az amerikai kapcsolatokról
20 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december ütegeket és tankokat ábrázolnak., Az egész melléklet élén pedig bevezetésül ott van Zsifkovics tábornok miniszterelnök cikke, mely összesen kilenc sorból áll s alatta facsimilében sajátkezű aláírása, melyért — egyik emigráns horvát lap szerint — Európa bármely elemi iskolai tanulója szégyelné magát. 9 Őszinte beszéd A Narodna Odbrana nevü hírhedt szerb szervezet a voltaképpeni államalkotó erő a délszláv államban, ez tartja kezében a hatalmat s ez irányítja a politikát. Hogy a világháborút előidéző merényleteket is ez a szervezet rendeztette, az már régóta ismeretes.1 A Národna Odbrana dec. 6-án ünnepi gyűlést rendezett Újvidéken. A belgrádi központ képviseletiében megjelent ott Kolovics tábornok s nagy beszédet tartott a Národna Odbrana feladatáról. Többek közt ezt mondta: — A Národna Odbrana nevével a szerb nép fontos történelmi eseményei a legszorosabban összekapcsolódnak. A szövetség büszkén és méltósággal teljesítette feladatát ós tette le a felszabadulás és nemzeti egyesülés monumentális épületéhez az alapkövet. (T. i. Princip revolvergolyóját. Szerit.) — A Národna Odbrana nem ismer nemzeti kisebbségeket; szeme előtt csak az egységes nemzet, az egy állam és egy király alakja lebeg.. j Ez legalább nyilt beszéd. A franciák és a kisebbségi kérdés A párisi Illustration egyik cikkírója rettenetes megütközéssel fedezte fel Calais-megyében a 113.000 főnyi lengyel telepes kisebbséget. Lens városban és a környező falvakban csak lengyel szót hallott, a kioszkokban lengyel és német újságokat látott s amikor megismerkedett egy lengyel főpappal, Kaczmarek kanonokkal, ettől megtudta, hogy ezek a telepek kitűnően vannak megszervezve, mindenki tagja valamiféle lengyel nemzeti egyesületnek, ahol csak lengyelül beszélnek , és egyáltalában nem szándékoznak elfranciásodni. A cikk irója elkeseredetten kiált fél, hogy egyetlen francia ijedtség nélkül nem láthatja a lengyel iskolaegyesületleket, melyek megakadályozzák a francia területen született közel 15.000 lengyel gyermek elfrajiciásodását. Küzdjenek a lengyelek az oroszok és a. németek ellen, de miért nem akarnak beolvadni a franciákba, akik szövetségeseik és jól evőik? —• Ennél a ki fa kádasnál jobban semmisem jellemzi a francia észjárást. • Az ötletes Balkán A belgrádi félhivatalos Aval hivatalos közleményként adja, ki Makszimovics közoktatási miniszter egy körrendeletét, melyben az értesiti a hozzáfordult különböző kulturegyesületeket, hogy nem teljesítheti azt a kérésüket, hogy analfabéta tanfolyamokat állítsanak fel. A miniszter szerint a népoktatás állami feladat, az analfabéta kurzusok a népoktatás körébe tartoznak, tehát csakis az álkim tanit (áthatja meg irni-olvasni a. felnőtt analfabétákat. — Természetesen az állam cirillbetükkel szerb nyelven taníttatja az irniolvasni nem tudó felnőtteket. Ezt nevezik kultúra-terjesztésnek a Balkánon. * A franciák sem tartják megváltozhatatlannak a békeszerződéseket A hágai állandó nemzetközi döntőbíróság a minap hozott határozatot az úgynevezett szabad zónák ügyében. Ezek a szabad zónák azokból a területekből állanak, amelyeket 1815-ben a bécsi kongresszus elszakított Svájctól és 'Franciaországnak adott, illetőleg szentesitette a francia foglalást. Franciaország előzőleg azonban kénytelen volt szerződésileg kötelezni magát, hogy ezeken a területeken semmiféle vámot nem léptet életbe, ezek mindörökre szabad zónák maradnak és volt bazájukkái, a svájci államszövetséggel szabadon és vámmentesen közlekedhetnek. A világháború után Poincaré kormánya egyszerűen túltette magát ezen a szerződésen azzal a megokolással, hogy a viszonyok azóta változtak s ez az elavult szerződés nem kötheti többé Franciaországot. Svájc megindította Hágában a pert, de tiz esztendeje hiába várja, hogy igazságot kapjon. Három biró Svájc, a másik három Franciaország mellett szavazott s az elnök ugy elöntötte el a kérdést, hogy a biróság utasitja a két államot, hogy egy éven belül közvetlen tárgyalások alapján egyezzék meg egymással. Amennyiben nem tudnak megegyezni, a hágai biróság majd érdemben foglalkozik a perrel. Óriási vivmány ez tiz esztendő múlva, akárcsak a magyar optánsperről lenne szó. Legfontosabb benne pedig a Poincaré-kormány megokolása: hogy a békeszerződések, ha a viszonyok változnak, önmaguktól elavulnak és nem kell őket tiszteletben tartani. Reméljük, tételük helyességét elismeri a trianoni szerződésre -vonatkozólag is. Ez ugyanis már születésekor végelgyengülően avatag volt. TARTALOM: Magyar külpolitika és revízió . . . A katonai kiadások emelkedése a román költségvetésben 2 Ward Price az aktuális problémákról 3 Horváth Jenő: A revízió kérdése . . 4 Szláv előretörés egyházi alapon . . 8 Kelemen Ernő: Frank Kellogg európai lakossá lett 9 Maniu és Zsakula 10 Ravasz László: Az északamerikai kultúra jellemvonásai 12 Honti Ferenc: Franciaország és a revízió 14 Kereskedelem, ipar, mezőgazdaság: Mit várhatunk a gazdasági élet alakulásától a közeljövőben ... 17 Kende Tódor a vas- és gépgyár helyzetéről 18 Kádár Gusztáv az amerikai kapcsolatokról 19 MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi folyóirat. A Magyar Külügyi Társaság, a Magyar Revíziós Liga és az Interparlamentáris Unió hivatalos lapja. Főszerkesztő: PÉKÁR Gy"ULA. Főmunkatárs: SZTERÉNyi JÓZSEF BÁRÓ Felelős szerkesztő : RADISICS ELEMÉR Dr. Szerkesztőség: BUDAPEST, V., PARLAMENT, XI. KAPU. Telefon: Automata 178-55. <d. u. József 362-29.) Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., VAMHAZ-KÖRUT 10. Telefon: Automata 845-97. Igazgató: PAJOR MÁTyÁS. Kiadja: A HUNGÁRIA LLOyD IRODALMI ÉS KÖNyVKIADÖ VÁLLALAT. Előfizetc'si ár: Magyar Külpolitika, Hungária Lloyddal együtt egész évre 36 P. Magyar Külpolitika külön egész évre 20 P. Hungária Lloyd külön egész évre 20 P. Légrády Testvérek nyomdai müintézet, Budapest, V., Vilmos császár-út 78. (Igazgató: Kertész Árpád.)
