Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Franciaország és a revizió

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december rikai asszonyok, meg akarnak hatódni s ezt keresik a f ilmekben. Ennek következménye, hogy a divatnak sokkal inkább ki van téve az amerikai élet, mint bármi más a világon. A tradíció, a törté nelem hiányzik az amerikai életből, s igy nincs, ami ellensúlyozza a divatok keletkezéséi és változását. Az amerikai szabad játéka a divatnak. [De a divatot is mesterségessé akarja tenni, s erre való: a propaganda. A propaganda mesterséges divatcsinálás, tehát aki jól tud propagandát csinálni, azé az ország, hatalom és dicsőség. Az elmondottakból világos, hogy az amerikai világából hiányzik a tragikum gondolata. Az amerikai szellem nem mély, mert a tragikum a mélység terméke. Az amerikai szellemében nincsen helye a. pesszimizmusnak, nem érett még arra, hogy pesszimista tudjon lenni. Az amerikai szellemből hiányoznak az élet nagy forradalmainak az élményei, a nagy menekülések, amelyekkel az ember a látható dolgoktól elmenekül láthatatlan és örökkévaló dolgok felé, hiányzik az aszkézis gondoHa valakinek kétségei volnának az iránt, hogy a reviziós kérdés mindinkább előtérbe nyomul, Franciaországban hamarosan meggyőződhetnék tévedéséről. Ma már Európa politikai problémái közül egyik sem foglalkoztatja élénkebben a francia közvéleményt. A sajtó és a hivatalos világ sokáig nem is akart tudomást venni a reviziós mozgalom létezéséről, nehogy 'ezzel jelentőségét és aktualitását maga is elismerje. Jellemző volt e tekintetben az a meglepő egyhangúság, melylyel Rothermere lord akcióját, Mussolini első kijelentéseit és Masaryk nyilatkozatait elhallgatták. A helyzet ujabban lényegesen megváltozott. Az események azoknak adtak igazat, akik a mozgalom fejlődését, megerősödését előrelátták. Elérkezett az idő, midőn a reviziós kérdést figyelmen kivül hagyni, mellőzni többé nem lehet: állást kell foglalni Európában lata, nincsen helye benne transcedentálizmusnak. Hiányzik belőle a bűntudat. Ezért nem tudjuk egészen megérett szellemnek tekinteni. Bizonyos gyerekség van benne, az ifjúságnak egyszerűsége és közvetlensége és sok-sok naivitása, mert nem ment át azokon a kríziseken, amelyeken mi átmen 1 link. Az amerikai kultúra most nagy krizis előtt áll. Az amerikai léleknek a megmentéséről van szó s vele az egész világ lelkének megmentéséről. Arról, hogy miképpen fogja az amerikai és minden más kultúra észrevenni, hogy a. látható dolgok felett a láthatatlan bir uralommal. Az ember értéke mindig abban van, hogy miképpen viszonylik az örökkévalósághoz. Az egyéniség legmélyén rá kell jönnie arra, hogy a lélek a legnagyobb kincse az originalitás, a lélek valami sui generis, amely teremtő, amely örökös kivétel, örökös csoda. Ha ezt megtalálják az emberek Óceánon innen és Óceánon tul, a kultúra válsága megoldódott. mindenkinek mellette vagy ellene. Az sincs kizárva, hogy az európai egyensúly körülötte fog kialakulni. Bármi különösen hangozzék is, Briand föderációs tervének, tehát egy francia részről történt kezdeményezésnek is része van abban, hogy a reviziós kérdés az aktualitás középpontjába jutott. A Briand-féle federációs javaslat ugyanis megfelelő módot és alkalmat adott egyes kormányoknak arra, hogy hivatalosan felvegyék a revízió gondolatát. Az alkalom kitűnő volt s csak örvendhetünk annak, hogy ez a fontos lépés az európai közérdek jegyéljen történt. Amig az egyes államok különleges érdeke szempontjából, egoisztikns presztízs szempontok alapján Ítéljük meg a dolgot, hovátartozás szerint lehetünk revizionisták és antirevizionisták, de ha általános európai nézőpontra helyezkedünk, a helyzet megváltozik, mert aki Európa politikai egységét akarja, annak akarnia kell a nemzetek együttműködését akadályozó kézzelfogható igazságtalanságok, jogos sérelmek orvoslását. Legfeljebb a módozatokról lehet vitatkozni. Briand javaslata tehát logikusan a reviziós problémához vezet s igen nagy érdeme, hogy a reviziós törekvések lényegét, a béke megszilárdítására irányuló közérdekű jellegét kidomborította. Ezenkívül időközben felmerültek más események is, mint a Hitler-párt sikere, az acélsisakosok rajnamenti felvonulása, Mussolini ujabb kijelentései, melyek aggodalmat és érdeklődést keltettek a franciákban s lelki szemeik elé varázsolták a német-olasz szövetség rémét. Nem lehetnek közömbösek az egyre fokozódó gazdasági válság iránt sem, bár eddig még csak csekély mértékben érzik hatását. Minden nyugtalanságot ébreszt 'és alkalmas légkört teremt arra, hogy a békeszerződésbe vetett hitük meginogjon. Lehetetlen a mai viszonyok közt be nem látni, hogy a békekonferencia Európa problémáit nem oldotta meg, tehát uj megoldást kell keresni. Azért hiba volna a nacionalista Hervé reviziós állásfogalását, a radikális Pierre Cot akcióját elszigetelt, a francia közvélemény felfogásával ellentétes megnyilvánulásoknak tekinteni. A valóságban a francia nép nagy részét foglalkoztató gondolatoknak adtak kifejezést. A francia nép mindenekfelett ragaszkodik a békéhez, azért is, mert természeténél fogva paciSteeg szenátor, az ni francia miniszterelnök. Franciaország és a revízió A reviziós kérdés előtérben — A Visztula, mint Franciaország határa — Perét képviselő a reviziós „misztikum" ellen — Briand egyezményeken kivül fegyverrel is biztosítani akarja a békét — Tardieu, a békék egyik szerzője, a 19. paragrafusról