Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Franciaország és a revizió

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december rikai asszonyok, meg akarnak ha­tódni s ezt keresik a f ilmekben. Ennek következménye, hogy a divatnak sokkal inkább ki van téve az amerikai élet, mint bármi más a világon. A tradíció, a törté nelem hiányzik az amerikai élet­ből, s igy nincs, ami ellensúlyozza a divatok keletkezéséi és változá­sát. Az amerikai szabad játéka a divatnak. [De a divatot is mester­ségessé akarja tenni, s erre való: a propaganda. A propaganda mes­terséges divatcsinálás, tehát aki jól tud propagandát csinálni, azé az ország, hatalom és dicsőség. Az elmondottakból világos, hogy az amerikai világából hiány­zik a tragikum gondolata. Az ame­rikai szellem nem mély, mert a tragikum a mélység terméke. Az amerikai szellemében nincsen helye a. pesszimizmusnak, nem érett még arra, hogy pesszimista tudjon lenni. Az amerikai szellem­ből hiányoznak az élet nagy forra­dalmainak az élményei, a nagy menekülések, amelyekkel az ember a látható dolgoktól elmenekül lát­hatatlan és örökkévaló dolgok felé, hiányzik az aszkézis gondo­Ha valakinek kétségei volnának az iránt, hogy a reviziós kérdés mindinkább előtérbe nyomul, Franciaországban hamarosan meggyőződhetnék tévedéséről. Ma már Európa politikai problémái közül egyik sem foglalkoztatja élénkebben a francia közvéle­ményt. A sajtó és a hivatalos világ sokáig nem is akart tudo­mást venni a reviziós mozgalom létezéséről, nehogy 'ezzel jelentő­ségét és aktualitását maga is elis­merje. Jellemző volt e tekintetben az a meglepő egyhangúság, mely­lyel Rothermere lord akcióját, Mussolini első kijelentéseit és Masaryk nyilatkozatait elhallgat­ták. A helyzet ujabban lényegesen megváltozott. Az események azok­nak adtak igazat, akik a mozga­lom fejlődését, megerősödését elő­relátták. Elérkezett az idő, midőn a reviziós kérdést figyelmen kivül hagyni, mellőzni többé nem lehet: állást kell foglalni Európában lata, nincsen helye benne transce­dentálizmusnak. Hiányzik belőle a bűntudat. Ezért nem tudjuk egé­szen megérett szellemnek tekin­teni. Bizonyos gyerekség van benne, az ifjúságnak egyszerűsége és közvetlensége és sok-sok naivi­tása, mert nem ment át azokon a kríziseken, amelyeken mi átmen 1 link. Az amerikai kultúra most nagy krizis előtt áll. Az amerikai lélek­nek a megmentéséről van szó s vele az egész világ lelkének meg­mentéséről. Arról, hogy miképpen fogja az amerikai és minden más kultúra észrevenni, hogy a. látható dolgok felett a láthatatlan bir ura­lommal. Az ember értéke mindig abban van, hogy miképpen viszonylik az örökkévalósághoz. Az egyéniség legmélyén rá kell jönnie arra, hogy a lélek a legnagyobb kincse az originalitás, a lélek valami sui generis, amely teremtő, amely örö­kös kivétel, örökös csoda. Ha ezt megtalálják az emberek Óceánon innen és Óceánon tul, a kultúra válsága megoldódott. mindenkinek mellette vagy ellene. Az sincs kizárva, hogy az európai egyensúly körülötte fog kiala­kulni. Bármi különösen hangozzék is, Briand föderációs tervének, tehát egy francia részről történt kezde­ményezésnek is része van abban, hogy a reviziós kérdés az aktuali­tás középpontjába jutott. A Briand-féle federációs javaslat ugyanis megfelelő módot és alkalmat adott egyes kormányoknak arra, hogy hivatalosan felvegyék a revízió gon­dolatát. Az alkalom kitűnő volt s csak örvendhetünk annak, hogy ez a fontos lépés az európai közérdek jegyéljen történt. Amig az egyes államok különleges érdeke szem­pontjából, egoisztikns presztízs szempontok alapján Ítéljük meg a dolgot, hovátartozás szerint lehe­tünk revizionisták és antirevizio­nisták, de ha általános európai nézőpontra helyezkedünk, a hely­zet megváltozik, mert aki Európa politikai egységét akarja, annak akarnia kell a nemze­tek együttműködését akadályozó kéz­zelfogható igazságtalanságok, jogos sérelmek orvoslását. Legfeljebb a módozatokról lehet vitatkozni. Briand javaslata tehát logikusan a reviziós problémához vezet s igen nagy érdeme, hogy a reviziós törekvések lényegét, a béke megszilárdítására irányuló közérdekű jellegét kidomborította. Ezenkívül időközben felmerül­tek más események is, mint a Hit­ler-párt sikere, az acélsisakosok rajnamenti felvonulása, Mussolini ujabb kijelentései, melyek aggo­dalmat és érdeklődést keltettek a franciákban s lelki szemeik elé varázsolták a német-olasz szövet­ség rémét. Nem lehetnek közömbösek az egyre fokozódó gazdasági válság iránt sem, bár eddig még csak csekély mértékben érzik hatását. Minden nyugtalanságot ébreszt 'és alkalmas légkört teremt arra, hogy a békeszerződésbe vetett hi­tük meginogjon. Lehetetlen a mai viszonyok közt be nem látni, hogy a békekonferencia Európa prob­lémáit nem oldotta meg, tehát uj megoldást kell keresni. Azért hiba volna a nacionalista Hervé reviziós állásfogalását, a radikális Pierre Cot akcióját elszigetelt, a francia közvélemény felfogásával el­lentétes megnyilvánulásoknak tekin­teni. A valóságban a francia nép nagy részét foglalkoztató gondolatok­nak adtak kifejezést. A francia nép mindenekfelett ragaszkodik a békéhez, azért is, mert természeténél fogva paci­Steeg szenátor, az ni francia miniszter­elnök. Franciaország és a revízió A reviziós kérdés előtérben — A Visztula, mint Francia­ország határa — Perét képviselő a reviziós „misztikum" ellen — Briand egyezményeken kivül fegyverrel is biztosí­tani akarja a békét — Tardieu, a békék egyik szerzője, a 19. paragrafusról

Next

/
Oldalképek
Tartalom