Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Szláv előretörés egyházi alapon

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december Szláv előretörés egyházi alapon Kétszázezren tértek át a pravoszláv hitre az Erdős Kárpá­tokban — A csehországi gór. kel. egyházközségeket a szerb pátriárka joghatálya alá helyezték A cseh huszita és a lengyel nemzeti egyház egyesítése Ismeretes, mennyire nemzeti egyház lett minden államban a görög keleti, egyben mennyire politikai harcos szervezet, táma­dásra és védekezésre egyaránt ké­szen. Ahol államegyház, ott teljes erővel igyekszik a más anyanyel­yüeket nacionalizálni, a régi Ma­gván cszágon pedig valóságos ál­lamot alkotott az államban a ra mán és szerb görög keleti egyhá . egyformái; s a maga külön autonó­miájával, iskolarendszerévé] nem­csak megóvta a maga híveit min­den asszímilálástól, hanem az ál­lamhatalommal és a többségi nemzettel szemben oláhositotta, illetőleg szerbesitétte a görög ke­leti vallásn magy arokat is. Ma, az elszakitás után az erdélyi 30.000 színmagyar görög keleti 11ivöt hi­vatalosan románnak minőSitették és oláhositják. Most két olyan hirt kapunk, melyek azt mutatják, hogy a pán­szlávizmus különös erővel vetette magát politikai céljai érdekéhen egyházi térre. Két egyház utján is támadásra indult más feleke­zetek, különösen a róni. és gör. kat. egyház ellen. A görög ka­tolikusok ellen a szerb görög keleti egyház kezdte meg a nagy­arányú téritést, a római katoli­kus egyház ellen a rohamot a cseh husziták vezetik. A belgrádi Pravda egyik leg­utóbbi száma jelenti, hogy az egyetemen a belgrádi közönség tájékoztatására Doszitej nisi püs­pök és Szerafim missziós püspök, aki eddig az Erdőskárpátpkban működött, előadást tartanak az erdőskárpátokiieli téritő munká­ról. Ez a térítés olyan nagyará­nyú, hogy az utóbbi tiz év alatt 2Ö0.000 személy tért át itt a pra­voszláv hitre. Éz a hit nem is ter­jed a másvallásuaknál, még csak Dalmáciában. A cseh kormány megegyezett Belgrád­dal, hogy a szerb pravoszláv pátriárka és zsinat joghatálya alá helyezi a cseh uralom alatt szervezkedő görög keleti egyházközségeket s az egyezmény alapján az októberben Karlócán tar­tott szerb püspöki tanács József mo­nasztiri főesperest, a szerb ortodox egyház ..legaktívabb főpapját", Mun­kácsra püspökké nevezte ki, az Er­dős-Kárpátokban alakított görög keleti egyházmegye vezetésére. Jellemző, hogy ebben a téritő munkában milyen eszközöket is használnak a szerbek. A Pravda maga dicsekszik- vele, hogy a szer­béknek nagy figyelemmel kell lenniök erre a Ő rületre, meri en­nek rutén lakossága voltaképpen szerb eredetű. (!) Ugyanis, ami­kor a szerbek a VII. évszázadban levándoroltak a Balti-tenger kör­nyékéről a Balkánra, egyrészük ottmaradt a Yereekei-szoros kör­nyékén az Erdőskárpátokban. Ezeket azután a beszivárgó kis­oroszok a pravoszláv vallásra té­rítették, eloroszositották, úgyhogy ma már orosz szokásaik vannak és orosz kultúrában élnek. Ezzel a merész történethamisi­iással kár is foglalkozni, hiszen ismeretes, hogy a ruténeket Ko­riatovics Tódor herceg vezetésé­vel Nagy Lajos magyar király te­lepitette be arra az eddig lakat­lan vidékre, a gyepük és a Kár­pátok közé. Belgrád azonban sem­miesetre sem csak ugy unalom­ból találta ki ezt a mesét. Bármilyen merésznek lássék is, de azt hisszük, hogy a szerb ab­szolutizmus komolyan programba vette a terjeszkedést észak felé. Az egyházon keresztül akarja a ruténeket elszerbesitcni s nagyon gyanús, hogy ugyanaz a püspöki tanácsülés, mely szerb püspököt nevezett ki Munkácsra, azt a ha­tározatot is hozta, hogy megke­resi a délszláv kormányt, igye­kezzék Magyarországgal is olyan egyezményt kötni, mint amilyet kötött Csehországgal, hogy az egész magyarországi görög keleti egyház jogilag is a belgrádi pát­riárka és a szerb Szent Zsinat ha­tásköre alá kerüljön. ismerve a világuralomra szóló szláv álmokat, kénytelenek va­gyunk elhinni, hogy a szerbek Magyarországon keresztül egy­házi téren és az egyház által sze­retnének korridort kiépíteni a ru­ténekhez s onnan nagy szláv test­véreikhez, az oroszokhoz. A szerb püspöki tanács azt is kimondta, hogy a bolsevizmus miatt tehetet­lenné vált orosz egyház helyett a szerbnek kell átvenni a téritő és bódító szerepet és Sándor szerb királyra vár az a szerep, amelyet mint világi egyházfő, a minden­kori orosz cár játszott valameny­nyi keleti vallású nép előtt. A másik hirt Ben.es lapjának, a <'eske Slovonak december 13-i számából vesszük. A lap beszámol arról, hogy sikerült hivatalosan egyesíteni a cseh huszita és a lengyel nemzeti egyházat. A még csak most szervezkedő len­gyel nemzeti egyház részére a cseh egyház képezi ki a lelkésze­ket a maga prágai teológiáján. A lengyel liturgiái egységesítik a csebvel. Az egyezmény alapján Xacbarjasiewicz dr., volt róni. kat. prelátus! Varsó székhellyel a lengyel nemzeti egyház főadmi­riisztrátorává nevezték ki és a, cseh huszita püspökök mintájára fog­ják installálni. Ha a további té­ritő munka uj lengyel nemzeti püspökségek felállítását teszi szükségessé, ezek installálási joga a cseh huszita egyház pátriárká­jáé, Prohászkáé lesz, aki mostan­tól kezdve a lengyel nemzeti egy­háznak is jogszerinti feje. . Benes lapja roppant örömmel magyarázza, hogy a cseh és len­gyel nemzeti egyház uniója az eddigi legnagyobb sikere a cseh huszita egyháznak s roppant emeli tekintélyét a külföldön, de politikai szempontból is megbe­csülhetetlen értéke van, mert ör­vendetesen utat nyit a cseh befo­lyás mélyülésének Lengyelország­ban. A nyugati közvélemény kevés figyelmet szokott fordítani egy­házi ügyekre, különösen nincs tisztában azzal, hogy Keleteuró­pában milyen jelentősége van a politikai faktorként működő nem­zeti egyházaknak. Jó lenne pedig, ha figyelne kissé erre a kétoldali pánszláv előretörésre, mely egy ­házi köntösben épiti a szlávok út­ját Közép- és Déleurópa felé. Etédi. LEGTÖKÉLETESEBB MŰSELYEM FEBÉRNEMÜ. GARANTÁLT MOSBATÓ. ÜGYELJEN A „BABSELYEM" VÉDJEGYRE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom