Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Svédek és magyarok

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 november kétszáz évvel ezelőtt a spanyol kalózok is a lávasziklák repedéscinek bitalmában. Látszik már Catania, Szicília legjelentékenyebb kereskedővárosa, a déligyümölcskereskedelem központja. Állítólag 300.000 lakosa van. Nagy viadukton fut be a vonatunk, melynek utasai jórészt kiszállanak. Az állomás elég egyszerű, annál több az óriási raktár mindenfelé. Érdekes, hogy a városba nem a főutcán jut az utas, mint ahogyan az a világon mindenütt szokott lenni. Előbb balra kell menni, azután jobbra meglehetős keskeny, lármás kis külvárosi utca nyitott boltjai között s csak ott bukkanunk rá a főútra, mely keletről nyugatra kettémetszi a várost. A legelső könyvkereskedésben térképet keresek rendes szokásom szerint a városról. Azok a kis elemi iskolai várostérképek a legjobbak utazásoknál. Kis helyen elférnek, k'önynyen kezelhetők és nem érdemes rájuk ügyelni. Legalább tiz könyvkereskedést, papiráru-boltot és trafikot végigkerestem, sehol nincsen térkéj), így aztán vaktában megyek tovább, mig végre a Quattrocantihoz érek. Ez a két főutca találkozási pontja. Minden sarkon kávéliáz van, s egyik kávéház felett meglátok egy táblát: Albergo Etna. Elég régi, egyszerű háznak látszik. Bemegyek szobát keresni. Kiderül, hogy a házban két szálloda is van: egyik az első emeleten balra, a másik a harmadik emeleten jobbra. Az utóbbi az Etna-Szálló. Itt meg is telepszem, lepakolózom. A nyitott ablakon kétszer is beugrott egy nagy tarka macska, amig mosdottam. Ahányszor az ajtón kiléptem, visszajövet megint mindig bent találom azt az átkozott macskát. Szép kilátás éjszakára. Alaposan végigkutattam a helyiséget, hogy nincsenek-e benn kölykei, s minthogy legalább ebben a viszonylatban tisztának bizonyult a szoba, megbújtam a szekrény mögé, hogy a hívatlan látogatót elszoktassam a további vendégszerepléstől. Sikerült is rádobni az ágyteritőt és alaposan elnáspángolni. A lármára bejött egy majdnem négerfekete morcos hölgy s nagyon megdicsért az eljárásért. A macska a túlsó szállodás tulajdona, de mindig ide járkál be lopni. A vendégek ugyanis, mint nagy bőbeszédüséggel magyarázza, olyan rendetlenek, hogy mindenféle ételmaradékot szerteszét dobálnak a szobában és ezért szokott ide a macska. Mindenesetre előkelő szállóba tévedhettem. A város nevezetességeivel hamar lehet végezni. Az emiitett fekete hölgy semmi más néznivalót nem tud kitalálni minden sürgetésemre, mint az elefántos obeliszket a Városház mellett és a Bellini-kertet. Később megtudom, hogy a várost 1693-ban ugy elpusztította a földrengés, hogy öszszesen öt ház maradt meg. Ezért nincsenek műemlékei. Catániát különben a naxosiak alapították 200 esztendővel Róma alapítása előtt. Mint a többi szicíliai város, ez is elég sürün volt kénytelen gazdáit váltogatni. Volt a sirakuzaiak uralma alatt, majd az athéniek hódították meg, s büntetésből Dyonisios, mert az athénieket beeresztették, rabszolgává tette a lakosokat. Néhány év múlva Timoleon felszabadította őket. azután római uralom alá kerültek, majd a vandálok pusztították el a várost, azután a keleti gótok. Egy ideig bizánci uralom alatt is volt. majd 902-ben az arabok foglalták el és birtokolták 1071-ig. Akkor a normannok hódították el az araboktól, őtőlük IV. Henrik német császár foglalta el és rombolta le. Barbarossa Frigyes a kikötőben erős várat építtetett, amely máig is fennáll Castell Ursino néven. 1669-ben az Etna lávája körülzárta s aztán egy kilométernyire feltöltötte a tenger fenekét, ugy hogy azóta szárazföldi erősség, bár azelőtt a hajókról közvetlenül a felvonóhidra lehetett lépni. Állt azután spanyol, francia, megint spanyol, majd nápolyi uralom alatt, mig végre Garibaldiék az egységes Olaszországba bekebelezték. A spanyol inalom emlékéi Nápolytól kezdve mindenütt hirdeti a sárga és vörös szin használata. Ilyenek a villamosok, ilyen színekkel díszítik az agyoncsengőzött lovakat, szamarakat, erre festik a diszes kis kocsikat, sőt még a plakátok is ezt a szir.t mutatják. A város egy része most éppen alaposan tele van falragasszal, mert egyik egyházközség bucsut ünnepel s ebből az alkalomból bábszínházat rendeznek az utcán. Gyékényből most állítják fel a bódét, elől már akasztják rá a lepedőt és ácsolják hoszszan végig a járdán a padokat. Elég félreeső, bár széles nagy utca, villamos nem jár benne, kocsiforgalma sem nagy, s így megengedheti magának azt a luxust, hogy a külváros népének szabad szinhelyiségül szolgáljon. A munkálatokat száz meg száz ordítozó gyerek és nagy csomó Jias Tafuri, Abesszínia királya, akii november 2-án császárrá koronáztak, koronázó ruhájában.