Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 5. szám - Románia Erdély ellen. Uj kormány Romániában
12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 október IIIEO EI* W Olt OÜXOM RO MTIKZETŐ TÁBORI kORNfL A Szent Imre-ünnepségek sikere fő városunkat a világ idegenforgalmi metropolisai kózé emelte. Mert az ünnepségek alatt több idegen élvezte a magyar vendégszeretetet, mint a habo rut követő évtized alatt együttvéve és ez óriási látogató-tömegek elhelyezése technikailag is elég kifogástalanul ol dódott meg; úgyhogy legtöbb vendé günk igen jó benyomásokkal távozott tőlünk. Amerikában sok barátunk jelszóvá tette, hogy, aki „átrándul", az Buda pestre is eljöjjön. A tavalyi budapesti nemzetközi diákkongresszus angol és amerikai résztvevői közül számosan újra ellátogattak hozzánk, azzal a ki jelentéssel, hogy sehol a világon Bu dapestnél szebb város nem található, ígéretet is tettek a vendéglátó magyar diákságnak arra, hogy jövő nyárra még nagyobb angol és amerikai eso portokat fognak hozzánk irányítani. Fölmerül az a kérdés, hogy miért nem ismertek és szerettek meg ben nünket ilyen közelről már a háború előtt? Mert egészen másként gondol koznak felőlünk azok, akik itt voltak közöttünk, akik velünk együtt tekin tették meg a magyar vidéket, a mi ut mutatásunk alapján ismerték meg a magyar művészetet és kultúrát — s egészen másként azok, akik francia és angol iskolakönyvekből tanulták és ta nulják Középeurópa földrajzát és történelmét. Mert a fiatalember élményei, az egyetemi évek meglátásai eltörülhetetlenül megrögződnek az érett ember mentalitásában. A Nemzetek Szövetsége, a szellemi együttműködés nemzetközi intézete, a nemzetközi munkaügyi szervezet mindmegannyi a legmesszebbmenő módon kapcsolja be működésébe a jövő intellektuális vezéreinek, az egyetemi és főiskolai ifjúságnak az eszmei irányítását és a nemzetek együttműködésének szelle mében való felnevelését. A nemzetközi diákszövetség is a nemzetek szövetségének égisze alatt áll, a szellemi együttműködés intézete pedig központi szerve a nyári egyetemi kurzusoknak, amelyek ma Európa nyugati államaiban évről-évre szaporodnak és hatásukban felbecsülhetetlen tényezői annak, hogy a jövő hivatott vezérei önmaguk között tudományos irányítás mellett ismerhessék meg a külföldet s személyes tapasztalataik alapján alakítsák meg véleményüket a jelen Európa képéről és vajúdó problémáiról. A külföldi diákság rendszeres fölvilágositását okvetlen bele kellene kapcsolni a magyar idegenforgalomba. Eddigi fiatal vendégeink, akármilyen jól érezték magukat közötIntellektuális idegenforgalmat! tünk, sajnálták, hogy nincs alkalmuk pár hetes egyetemi kurzus kapcsán Magyarország múltját és jelenét, művészetét, kultúráját, iparát, kereskedelmét, föld- és néprajzát avatott szak férfiak előadásai kapcsán meghallgatni. A debreceni nyári egyetem csak első lépést képez az előttünk álló feladatok felé, illetve inkább csak a megszállt terület magyar ifjúsága részére jelentős, mert egyelőre csak magyarnyelvű előadásokat tart, alkalmi német és francia előadások betoldásával. A mai nyugateurópai diáknemzedék más, mint a háboruelőtti. Ivás és dohányzás helyett a modern diák az év folyamán minden fölös pénzét félreteszi, hogy nyaranta egy vakációs egyetemi kurzus keretében közvetlen intellektuális kapcsolatot nyerjen valamely külföldi ország problémáival, nevezetességeivel. Miért ne jönne szívesen hozzánk? A nyelvi kérdés a külföldi diákság részére tartandó nyári egyetemi kurzusok ugrópontja. Nem kívánhatjuk fiatal vendégeinktől, hogy oly előadások kedvéért, amelyek minél nagyobb arányú látogatottsága a mi érdekünk, magyar nyelvi tanulmányba fogjanak. A dolgot ugy kell megfognunk, hogy a nyári egyetem vendégeink részére a legkellemesebbet a leghasznosabbal párosítsa és játszva nyerje meg őket a magyar békerevizió eszméjének. Tehát eszerint melyik legyen az előadások nyelve? 1918 óta a német nyelv szerepe megváltozott. Egy sor utódállam és a szomszédállamok érintkezési nyelvévé vált. Ma úgyszólván világnyelve Középeurópának. A tavalyi német-magyar tudományos hét alkalmával sajtónk hangoztatta is, hogy a német szó immár nyugodtan bocsátható fel a magyar egyetemek kathedráira, mert ma már nem a magyar tudományos szellem elnyomását, hanem inkább annak szélesebb körben val'ó elterjesztését jelenti. A magyar nyári egyetemi kurzusok nyelve eszerint, ha Debrecenben magyar maradna, Budapesten a német lehetne, esetleg a jelentkezők számához mérten párhuzamos kurzusok alakjában az angol vagy francia is. Ebbe az akcióba természetesen nemcsak a hazai egyetemi és közoktatásügyi köröknek, de az egész magyar társadalomnak, kereskedelemnek és közlekedésügyi vállalatainknak egyaránt bele kell kapcsolódnia, mert egyetemes jelentőségű. Minden nyáron néhány száz angol, amerikai, skandináv, spanyol, olasz jómódú diák itthagy üzletcinkben egy csomó pénzt s helyette hazaviszi s ismerősei között terjeszti a magyar revízió eszméjét és röpiratait. Évek múlva, ha princetoni jogászvendégünkből amerikai igazságügyminiszter és a nemzetközi döntőbíróság tagja lesz, a vele együtt a Gellért-kioszkhan sörözött madridi filozopterből kultuszállamtitkár, a volt oxfordi diákkisasszony pedig mint valamelyik angol parlamenti párt elnökének felesége fogja Budapesten újra meglátogatni egykori diáktáncosait — micsoda külföldi szószólói lesznek ezek a reviziós eszmének! Mert ahány diáklátogatónknak eddig a trianoni béké. lől beszéltünk, ahány csak elolvasta a saját anyanyelvén kezébe adott reviziós iratokat, mindmegannyi felháborodva kiáltotta, hogy ezt odahaza nem is tudják, mert különben hogy is tehettek volna meg emberek ilyen istentelenséget! Ügyünk igazságát a főváros ragyogó szépsége, polgárságának vendégszeretete, ipari termékeinknek kelendősége, mindmegannyi hathatós tényező gyanánt támasztja alá. A nagyközönségnek kevés fogalma van arról, hogy ezek a fiatal külföldi vendégek nálunk mennyi vásárolnivalót találnak. Nemrég egy tucat amerikai diákkisasszony érkezett. hozzánk a nemzetközi diákszövetség európai körutazása kapcsán. A Csonkamagyarországgal kihimzett retikülöktől kezdve gyémántgyűrűig mindennel televásárolták magukat. Az egész magyar társadalmat közelről érinti az intellektuális idegenforgalom kérdése. Minden ilyen fiatal vendégnek alkalmat kellene nyújtani arra, hogy magyar családok társaságába is bejusson, ama célból, hogy bennünket ne csak a diákegyüttlétekből és dancingokból, ne csak a szállószemélyzet nemzetközi simaságából, hanem a magyar családok levegőjéből is megismerjen és megbecsüljön. Intellektuális, részben reviziós-idegenforgalmunk megindítása kedvezően befolyásolná általános idegenforgalmunkat is. Mert csak természetes, hogy külföldi szülő szintén szívesen jön el közénk, ha diákfia vagy leánya oly feledhetetlen napokról és vendégszeretetről Írdogál neki. Általános idegenforgalmunk ilyen föllenditése már csak azért is szükségesnek látszik, mert keleti és déli szomszédaink — még Lengyelország, Finnország, Bulgária és Törökország is — erősen dolgoznak idegenforgalmuk fóllenditésén. Legfőbb ideje tehát, hogy intellektuális idegenforgalmunk előkészületei meginduljanak. A jövő év tavaszáig van idő a dolog nyélbeütésére. A Külügyi Társaságnak, amely már a Külügyi Szemináíium létesítésével is hatalmas lendü-