Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

1929 15 Január I páni egyetemi tanár, az olasz királyi Akadémia tagja. Tanakadate professzor a mult évben távoli hazájából Rómába utazott, hogy az ottani Akadémia meghívására előadást tartson. Budapestet is útjába ejtette, hol érintkezést keresett Imaoka tanárral és az itteni Magyar Nippon Társaság vezetőivel, így megismerte a budapesti Magyar Nippon Társaság működését, melynek élén a lelkes japánbarátok: Szentgali Antal, Felvinczi Takács Zoltán, Dr. Mezey István és Bozóky Dezső állanak. Részben a kegyelet hozta Budapestre Tanakadate professzort, mert itt hunyt el egyik legjobb barátja és tanártársa, Sasaki Madoka. Sasaki professzor még betegsége alatt egyik Japánba küldött levelében kifejezést adott azon óhajának, hogy ha meggyógyul és hazájába visszatér, akkor Japánban is meg fogja alakítani a MagyarJapán Társaságot. Sasaki Madoka terve azonban nem valósulhatott meg, mert az önfeláldozó ápolás dacára 1927 november 18-án meghalt. Halála után azonban barátai és tanártársai tovább dolgoztak az általa felvetett eszme megvalósításán és így megalakították a Magyar Nippon Társaságot, melynek tagjai sorába a hokkaidoi egyetem rektora és összes tanárai is, számszerint 95-en, beléptek. Az új Társaság vezetői élén a már említett Tanakadate Hidesho és Hayakava Miyoji professzorok állanak. Hayakava tanár felesége egyébként pécsi magyar urileány. A XV. századbeli magyar-olasz kapcsolatok Berzeviczy Albert olasz nyelvű rádió előadása A Magyar Külügyi Társaság rádióelőadás sorozatában december 21-én, pénteken este Berzeviczy Albert v. b. t. t. ny. miniszter, a Külügyi Társaság elnökhelyettese Magyar-Olasz kapcsolatok a XV. században címen olasznyelvű előadást tartott, melynek bevezetőjében kifejtette, hogy a magyar és olasz nemzet közt ma fennálló bensőségteljes viszony indokolttá teszi az annak történeti előzményeivel való foglalkozást. Előadó ezúttal különösen a XV. századbeli kapcsolatokat ismerteti. E század a megelőzőben Magyarországon uralkodott fényes múltú nápolyi Anjou-dinasztia utolsó, a magyar trón visszaszerzésére irányuló kísérleteivel kezdődött. Nápolyi László — a meggyilkolt II. (Kis) Károly fia — részben magának tulajdoníthatta, hogy kísérlete a nemzetnek Zsigmond királlyal való meghasonlása ellenére sem sikerült. Lanyhán és késedelmesen fogott hozzá, amikor vesztettnek vélte ügyét, a birtokában volt dalmát városokat eladta a velencei köztársaságnak, úgy, hogy azok visszaszerzéséért Zsigmondnak háborút kellett viselnie Velence ellen. Azonban a németrómai császári korona elnyerése érdekében — lévén IV. Eugen pápa velencei származású — Zsigmond csakhamar kibékült a köztársasággal. A császári koronát megszerezte, de Dalmáciát elvesztette. Az Anjoukat Nápoly uralmában felváltó Aragoniaiak örökölhetni vélték amazoknak igényét a magyar trónra s I. vagy nagy Alfonso, ki Hunyadi Jánossal Milanóban megismerkedett, I. Ulászló eleste után szerződést kötött Hunyadival, mint országkormányzóval, Magyarország trónjának esetleges elfoglalása iránt. E szerződés füstbe ment, Hunyadi csatlakozott a legitim trónörökös, a habsburgi V. László pártjához; azonban Alfonso unokája, Beatrix harminc évvel később, mint magyar királyné tartotta bevonulását Budára. Mátyás és Beatrix idejében a magyar-olasz kapcsolatok az Anjou-korszak után mintegy másodvirágzásukat élték, a tudományos és művészeti téren is érvényesültek. Mátyás váratlan halála a viszonynak véget vetett, Beatrixot nem szerették a magyarok s miatta az olaszoktól is kezdtek idegenkedni. A királyné mohó vágya, magát az új király II. (Jagelló) Ulászló által nőül vétetni, kudarcot vallott; Ulászló megtagadta az ígért házasságot s hosszú, botrányos per után a pápa is feloldotta azt. Beatrix száműzöttként tért vissza hazájába, hogy ott az Aragóniái ház végbukásának tanúja legyen. A XV. század határme^gyéjén túl a magyar-olasz vonatkozások nagyon meggyérülnek, de a XIX. század közepe a szabadságért vívott küzdelem terén ismét összehozza a két nemzetet s a Garibaldi és Kossuth emléke még a nagy világháború után is hamar kibékítette az egykori ellenfeleket és maradandó, üdvös barátság útjait egyengette. Kanada követséget állít Írországban Ottawában komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Kanada Írországban, Írország pedig Kanadában önálló követséget állítson fel. KÖNYVESHÁZ A magyar nemzet hadtörténelme Irta: Doberdói Breit József ny. altábornagy. I. rész. A honfoglalás. II. rész. Külföldi kalandozások a vezérek korában (898—970-ig). József királyi herceg előszavával. Budapest, 1928. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai r. t. nyomása. IV. 112. és 128. I. Nagy melléklettel. Breit József altábornagy, a magyar hadtörténelem szorgalmas kutatója elismerésre méltó munkát végzett §eles művének megírásával, melyet egy nagy magyar hadtörténelem első kötetének kell tekintenünk. Tudjuk, hogy több ízben megkísérelték rendszerbefoglalni a vonatkozó ismereteket, de az csak népszerű formában sikerült Rórdi Horváth Jenő Magyar Hadi Krónikájában, míg Mangoldnak a magyar hadtörténelmi bibliográfia összeállítása sem sikerült. Ezen a téren tehát néhány monográfia (Mátyás király fekete serege. Az állandó katonaság kialakulása. A magyar honvédség története) dicséretes kivételével nagy mértékben hátrányban vagyunk a nyugati nemzetekkel szemben. Annál nagyobb elismerés illeti meg Breit József altábornagyot, miikor az ő kiváló szaktudásával, mely hadtörténelmiünknek már több fejezetét feldolgozta és közzétette, azon szép és nagy feladatra vállalkozott, hogy részletes magyar hadtörténelmet ír. A munka első kötete a magyar nemzet eredetével, vándorlásaival, megtelepedésével és kalandozásaival foglalkozik. Valamennyi olyan fejezet, amelynek fontosságát a jelen szomorú körülményei megkétszerezték és amelyet szerző talán éppen ezért nagyobb részletességgel ismertet. Az első résznek főtárgyát a honfoglalás, a másodikét a kalandozások képezik. Részletesen ismerteti a honfoglalásnak vitás problémáit, köztük azt, hogy a magyarok az új hazát Legszebb — revíziós — újévi ajándékok ifjaink számára is GABÁNYI JÁNOS ny. tábornok irredenta művei: A MEGBILINCSELT EMBER Regény, mely hazánk összetörését megrázóan tárgyalja. Ára 6 P 50 f. TÖVISKOSZORU Hazafias versgyűjtemény, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az ifjúsági könyvtárakba hivatalosan besoroztatott. Ára U pengő. A megrendeléseket közvetlenül a szerzőhöz kell intézni. (Budapest, II., Vérmező-út 10—12., IV. 2.) A szállítás bérmentes.