Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 43. szám - A szovjet nem-orosz népeinek ébredése

Magyar Külpolitika 43. szám a jelentős idegenforgalmi munkájára, amikor a gyer­meknap eljön. Tábori indítványára köszönetet mond­tak dr. Miklós Elemérnek is, az új mélynyomású pla­kátok körül szerzett érdemeiért; ezeket a szövetség maga szintén jól el tudta helyezni, mindenütt szíve­sen fogadták, annyira tetszetösek. Ismertette Tábori a rendkívül hasznos idegen­forgalmi cserkészakciókat, az angol világjamboree alkalmából a szövetség által elhelyezett cikkeket és a Magyar Cserkész ötletes, kedves angol-számát. A szövetség indította meg Európában az első Idegenforgalmi Könyvtárt. Bemutatja az eddig meg­jelent magyar, német angol és olasznyelvű füzeteket, továbbá a Budapest és Magyarország történelmi és balneológiai kincseiről kiadott angol és német füzete­ket, ismerteti a külföldön tartott rádióelőadásokat, az általa kezdett diapositives és filmes előadásokat a Nürnbergi Héttel kapcsolatban és a jövendő külföldi előadások programmját. A szövetség összegyűjtötte százhúsz külföldi államférfiú, tudós, író és művész sajátkezű nyilatkozatait Magayrországról és ezeket külön könyvben fogja kiadni. Sajnos, az idegenfor­galmi akciók hatósági elősegítése anyagiakban aránytalanul csekély, viszont teljes elismerés illeti meg a szövetség mindig áldozatkész tagjait. Tasnády-Szüts András államtitkár, társelnök nagyon fontosnak tartja azt, hogy a különböző ide­genforgalmi szervezetek összhangosan együttműköd­jenek és reméli, hogy ha az érdekeltek tovább és na­gyobb áldozatokat hoznak, az állam és az IBUSz is mindenkép hozzájárul a propaganda nagyarányú fejlesztéséhez. Ismerteti az IBUSz és Cook ügyét is, amely most aktuális s megvilágítja a közérdekű ide­genforgalmi tervek legjelentősebb etapjait. Bánó Dezső kormányfőtanácsos kifejtette azt, hogy az idegenforgalom szakértői mit várnak az ál­lamtól és a fővárostól, amely különben már igen so­kat tett. Vizum-reform és hitelügyi reform kell, ami­nek irányait is megvilágítja. Csinálják meg a buda­pesti gyógyparkot, a Gellérttől az Erzsébet-hídig, úgy amint Karlsbadban és Marienbadban alkalmat adnak a gyógyforrás vizét használó személyeknek kellemes sétára közvetlen közelben. Ismerteti az ér­dekeltségek egyéb reformkívánságait azzal, hogy a legfőbb irányítást s az idegenforgalmi koncepciók megoldásában a döntést a kormánytól milyen irány­ban kérik. Dr Jakab László igazgatófőorvos alaposan meg­okolt indítványt terjesztett elő a vízumról elmondott szakelőadása végén. Keserves adatokat sorolt fel arról, hogy például a magyar szanatóriumok miért és hogyan vesztették el a Felvidék közönségét. Kéri hogy szükség esetén külön nagygyűlésen foglalkoz­zanak a vizűm eltörlésével. Dr. Stein Sándor a Szállodások Ipartársulata részéről a modern propaganda feladatairól beszélt, amelyet a sajtó útján lehet megoldani. Szükségesnek tartja rotációs mélynyomású nyomtatványokat mil­liós példányszámban posta útján világszerte egyéni címekre is eljuttatni. Glück Frigyes társelnök, a szállósok díszelnöke a magyar hotelipar által hozott igen súlyos áldoza­tokra utalt, amit a jelenlevők teljes elismeréssel vet­tek tudomásul. Szviezsényi Zoltán min. tanácsos, hálás köszö­nettel emlékezett meg Némethy elnöknek és az Ide­genforgalmi Szövetségnek nagyarányú szívós mun­kájáról, amelyet megalakulása óta meleg figyelem­mel kísér. Az idegenforgalmi propaganda eszközei­nek méltóarányúvá való fejlesztését világítja meg. Erre nézve konkrét tervet dolgozott ki. Gundel Károly és Apponyi Antal gróf felszóla­lása után dr. Balkányi Kálmán, az 0. M. K. E. kép­viseletében nagy elismeréssel szól az Idegenforgalmi Szövetség működéséről a kereskedelemmel kapcso­latban is. Szviezsényi ideáját, amely szerint hirdetési propagandabélyegek útján szerezzék meg a propa­ganda új anyagi eszközeit, nem találja megvalósít­hatónak. További általános nagy eredményeket a fő­város és különösen az állam áldozatkészsége hozhat az érdekeltségeknek már elég súlyos áldozatai mel­lett. Kéri, hogy a szövetség a vizűm ügyében minél intenzívebb akciót indítson. Nagy figyelemmel hall­gatott ötleteket vet föl a vidéki és a külföldi vendé­gek forgalmának élénkítése ügyében. A folyóügyek letárgyalása után megválasztották az elnöki tanács új tagjait, végül pedig Bánó Dezső alelnök javasolta, hogy Némethy Károly iránt, aki­nek Magyarország legtöbbet köszönhet eddig az ide­genforgalmi eredmények dolgában, fejezze ki a köz­gyűlés tiszteletteljes háláját. Az indítványt egyhan­gúan elfogadták. • HÍREK t A Külügyi Társaság új tagjai A Külügyi Társaság igazgatósága, legutóbb tartott ülé­sén, új tagokul választotta meg vitéz Kary Béla és Kruchina r.lano ny. altábornagyokat, Zsedényi Béla és Sztehló Zoltán jogakadémiai tanárokat, Vladár Ervin követségi titkárt és padanyi Gulyás Béla igazgatót. Útirajzok a Balkánról. Rendkívül érdekes könyv látott most napvilágot a kará­csonyi könyvpiacon. Etédi írta, akinek tollát élvezetes cikkei­ből ismeri a közönség és aki évről-évre más és más országot barangol be, hogy azután élményeiről, megfigyeléseiről cikk­sorozatban számoljon be. Etédi e könyvének címe: Öt orszá­gon keresztül. Ebben az író, aki különösen a Balkánt ismeri kitűnően, leírja egyik körutazását a Balkánon: Várnán, Szó­fián, Konstantinápolyon, Szalonikin, Macedónián át Athénig, egy sétahajózást Ázsia és Európa között, azután az Athéntől hazafelé való utat. Könyvét különösen érdekfeszítővé teszi, hogy Etédi nem gyorsvonaton járja be a Balkánt, hanem városról-városra jár, a falvakat is sokszor gyalogszerrel járja be, tehát a közvetlen megismerésre legjobban szolgáló módon. Éppen ezért könyvéből nemcsak a művelt nagyközönség merít világismeretet és politikai szempontokat, hanem az ifjúság is okul az író emberi tapasztalataiból, amelyek gyakran járnak az izgalmas kaland határán. A kötet ára 2.40 P; beszerehető kiadóhivatalunk útján is. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FcUlö. Id.dó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom