Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 42. szám - Nékány szó a livkérdéshez

1929 • 15 • December 21 illetődve ült az egyetemen ugyanazokban a padokban, melyekre a lánynevek kezdőbetűit és a szíveket szá­zadok óta elporladt nemzedékek kezei vésegették. Annyira kivésegették pedig, hogy nekem és kortár­saimnak annyi hely sem maradt, ahova egy könyvet letegyünk, sőt helyenként az ülés is inkább fárasztó támaszkodás volt, mert az ülések felét is lefarigcsál­ták unatkozó elődeim. Padovába egy óra alatt eljut a gyorsvonat Ve­lencéből. De el lehet menni a közúti vasút szürke ko­csisorával is, melynek kiindulási pontjához hajójárat csatlakozik. Ennek a villanyosnak elődje még gőz­mozdonnyal zihált, amikor az országút szélén vontatta a mi időnkben az apró zöld kocsikat. Hogy bemehes­sen Padovába, a város ősi falait egy helyen áttörték. Azóta csak részletek maradtak meg az egész hatal­mas bástyából, melynek tetején olyan jólesett sétálni. A Bachiglione folyót is megszabályozták azóta. Ehűnt az az ága, mely a falakat kerülte körül, s né­hol tóvá szélesedett. Apró halászcsónakok moEOgt&k raji a s a halász emberfeletti türelemmel ereszgette le és emelgette ki egy kis kézi csavarószerkezettel a négyszögű hálót, amelyben hal helyett inkább csak ócska cipő, uszó rongy, rothadó falevél és egyéb, a vízbe hajigált szemét került napvilágra. AB á] falak helyén hatalmas körutat találunk s útszegélyző fái is derekasan megnőttek, új a vasúti állomás óriási epülete is s még újabb az az egész utcasor, mely itt az elhagyott mezőn keletkezett. Legszélső háza sar­kán a poggyászt házhoz szállító vállalat működik. Egy uráért elvállalja poggyászom megőrzését s most már kényelmesen sétálhatok befelé az ismeretlen vilii ~ ron keresztül. A Bachiglione megszabályozott főágán át díszes kőhíd vezet az egykori fahíd helyén s villa­nyos csilingel jobbra-balra több irányba. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK • A budapesti egyetem képviselője a tartui (dorpati) egyetem jubileumán December 1-én ünnepelte a tai-tui egyetem tízéves év­fordulóját annak, hogy észt nemzeti egyetemmé alakították át. A világhírű dorpati egyetemet Gusztáv Adolf svéd V néhány héttel halála előtt, 1632-ben alapította. Ekkor tanítási nyelve latin volt és maradt mindaddig, míg az orosz uralom kezdetén, 1710-ben meg nem szűnt. Ez idő alatt 12 erdélyi és magyarországi evangélikus theológiai hallgatója volt az egye­temnek. 1802-ben aztán I. Sándor cár protestáns balti egye­temet alapított Dorpatban, német előadási nyelvvel. Ez idő alatt a dorpati egyetemen világhírű nagyságok működtek, hogy csak Dragendorff, Struve, Oettingen, Adolf Wagner, Harnack és Ostwald nevét említsük. A mult század nyolcva­nas éveitől kezdve azonban a russzifikáció korszaka követke­zett be, és 1890-től 1918-ig az Universitas Dorpatensis Jur­jevensis-szé alakult át. 1918 szeptember 15-én a birodalmi né­met csapatok megszállása idején, mint német egyetemet nyi­tották meg, de már december 1-én átvették az észtek ea cg] év múlva történt az ünnepélyes megnyitás, jóllehet az ágyúk még az orosz bolsevikok ellen Narvánál dörögtek. A tartui egyetem az elmúlt tíz esztendő alatt náratlan izomosdást tüntet föl. Jelenleg 174 tanerője van, köztük 59 rendes professzor. A hallgatók száma 3686, köztük 11Ö7 nő és 142 külföldi. A most lefolyt ünnepélyt szűkebb keretek közt tartották meg, mert 1939-ben amúgy is nagy ünnepségek lesznek a há­romszázéves júbileum alkalmából. Meghívót ezúttal csak a két szomszéd állam, Finnország és Lettország egyetemei kap­tak, míg a rokon és barátságos államok, főleg az ú. n. „sze­gélyállamok" egyetemei részére csak értesítést küldöttek. Ilyent kaptak a magyar egyetemek is, melyek közül a pécsi és a szegedi latinnyelvü iratokban üdvözölték a tartui egyete­met, hangoztatva a rokoni érzelmeket. A budapesti egyetem pedig megbízta volt magántanárát, Csekey István jelenleg tartui egyetemi ny. r. prdfesszort, a Dorpati Magyar Tudo­mányos Intézet igazgatóját, képviseletével, aki a következő rövid üdvözlőbeszédet mondotta: — Mélyen tisztelt Államvén Úr! Magnifice Rector! Hölgyeim és Uraim! Mint a délre szakadt testvérnép fia, ho­zom a tartui egyetemnek előbbi alma materemnek, a budapesti Pázmány Péter-egyetemnek, testvéri üdvözletét. Ámbár Ma­gyarországnak már a XIV. században is voltak egyetemei, a mostani budapesti egyetemet a nagy kardinális, Pázmány Péter, három évvel később alapította, mint a dorpati Acade­mia Gustaviana alapítása történt. Mint a két háromévszáza­dos egyetem kézfogásának élő szimbóluma állok itt. „Szívet cseréljen, aki hazát cserél" — mondja a magyar költő. Én pedig azt állítom, hogy magyar testvérszívemmel második ha­zámat találtam itt meg." Miután a budapesti egyetem képviselője volt a külföldiek közül az egyetlen, aki észtnyelvű üdvözletet mondott, szavai az egész ünnepség során a legnagyobb tetszést keltette, miről az észtországi sajtó is külön megemlékezik. Egészen különös politikai jelentősége volt a vilnai „Báthory István-egyetem" Képviselője megjelenésének. Ennek nevében ugyanis volt rek­tora, Szymansky professzor, jelent meg, aki jelenleg a lengyel szenátus marsallja. így Tartuba elkísérték a lengyel követ és meghatalmazott miniszter feleségével, továbbá a követség sze­mélyzete és az észt külügyminiszter kíséretével. Érdekes itt megemlíteni, hogy a vilnai egyetem magas delegátusának lá­togatása viszonzás volt a tartui egyetemnek, mely októberben magyar professzorát, Csekey Istvánt, küldötte ki a vilnai egyetem 350 éves júbileumára képviselőjéül. Miután Szy­manski marsall az észt fővárosba is ellátogatott, útjának mindenesetre fontos külpolitikai jelentősége is volt. Eöttevényi Olivér Szegeden A Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesü­lete programmba vette, hogy az évad folyamán több, országos közéleti férfiú (bevonásával, előadási ciklust rendez a szegedi egyetemen szervezett testületében. Ennek a során mult vasátnap dr. Eöttevényi Olivér ny. főispán, a Magyar Kül- * ügyi Társaság ügyvezető alelnöke jelent meg az ifjúság fel­kérésére az előadói pódiumon, hogy a fiatalsághoz olyan té­máról beszéljen, amely a jövendő nemzedék tudományos és erkölcsi fejlődése szempontjából egyaránt jelentős. Eöttevényit megérkezésekor a pályaudvaron az ifjúsági testület népes küldöttsége fogadta, melynek a nevében Nagy Mihály j.-h. elnök őszinte tisztelettel köszöntötte a vendéget, akit röviddel ezelőtt választották meg egyesületük tiszteleti tagjává. Maga az előadás a szegedi Központi Egyetem aulájában folyt le matiné keretében, amelynek sok értékes száma volt. Az ülésen az Ifjúsági Egyesület tanárelnöke, Vidákovics Kamill orvos­professzor elnökölt, aki rendkívül meleg szavakkal aposztro­fálta Eöttevényi tevékenységét, majd felkérte őt előadása irtására. A nagytermet egészen megtöltő közönség, ek soraiban az egyetem minden karának számos kiváló professzora vett részt, élükön Győrffy István rektorral, élénk figyelemmel kísérte az előadó szavait, melyeket percekig tartó l>- -al honorált. Eöttevényi előadásának a címe ez volt: „Magyarország integritása és a mai ifjúság". Gondolatmene­tének .magvaként azt a tételt állította be, hogy a háború az egész emberiség gondolkozásmódjában és célkitűzéseiben gyö­keres változást idézett elő és ezt mi, a megcsonkított ország fokozatosan érezzük. A mai ifjúságnak sok tekintetben mások az ideáljai, mint a régié, de viszont eszméi diadalát csak akkor remélheti, ha egyrészt kifogástalan tudományos vérte­zetben küzd gondolataiért, másrészt pedig soha le nem tér arról a hozzá nem férhető erkölcsi alapról, amely minden eavéni és közéleti tevékenységének szükséges kelléke. A kül­földdel való viszonylatunkban, ahol a verseny ma sokkal szí­vósabb és nehezebb, mint régen volt, szintén csak e kettős fegyverzettel lehet a mai nemzedéknek sikert elérnie. Egy­résst lelkünk mélyén megőrizve Nagymagyarország vágyát, másrészt tapintattal és okosan felhasználva minden alkalmat hazánk ezeréves múltjának és a jövőben is reményteljes sze­repének a külföldi illetékes tényezők előtt mindenkor rokon­szenves modorban leendő beállítására: így, belsőleg erősen, külső viszonylatban pedig tapintatosan eljárva, remélheti leg­inkább a mai egyetemi iifjúság, amely előtt egy hosszú élet lehetőségei nyílnak meg, minden magyar ember őszinte szíve­vágyának a teljesülését, Magyarország integritását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom