Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 42. szám - Nékány szó a livkérdéshez

1929 Nékány szó a livkérdéshez Irta: ERNITS VILMOS, a tartui egyetem magántanára A

„Magyar Külpolitika" 37. számában az InnenÜnnan rovat egy kis cikket közölt „Négy király egy köztársaságban" címen, mely a livekről nem mindenben helytálló adatokat tartalmaz. Legyen szabad tehát pótlásul és helyreigazításul a következő adatokkai szolgálni. A livek száma az 1920. évi lett népszámlálás adatai szerint 831, de a livekkel foglalkozó tudósok szerint körülbelül 1800-ra tehető. A livek eredete egészen kétségen kívüli. Ők az észtek legközelebbi rokonai, tehát a finnugor népfajboz tartoznak. Jelenleg a livek csak Domesnaes hegyfok körül a tengerparton laknak, de még néhány évtizeddel ezelőtt Észak-Lettországban is akadtak. Bizonyos, hogy a történelem során néhány liv ú. n. szabad paraszti jogokat élvezett, melyeket valószínűleg még a svéd uralom idején kaptak. E jogokat azonban az' oroszok már a múlt század közepén visszavonták. Hogy e szabad parasztoknak a száma négy volt-e, az ismeretien. A lett köztársaság alakulása idején már nem voltak liv szabad parasztok, vagyis „királyok", tehát így a lett köztársaságnak nem is volt módjában letörni ezeknek a kiváltságait. Az egész történetből annyi igaz, hogy egy Buntik nevű liv paraszt magát csakugyan liv királynak tartja és így adófizetését Lettországnak megtagadja. Eljárásának azonban nincs történelmi jogalapja, hanem tisztán egyéni fölfogásán alapul. A lett hatóságok nem is igen törődnek vele, kivéve a rendőrséget, mely itt az adóbeszedésnek is az orgánuma. A liveknek most hat lett nyelvű iskolájuk van és valamennyiben a liv nyelvet is tanítják. A liv nyelvre az iskolában Lepste Márton vándortanító oktat, részben a lett kormány költségén. A liveknek csekély számú intelligenciájuk is van. így egy tanár, egy kántor (egyúttal az első liv költő), néhány szeminárista, ogy egyetemi hallgatónő, egy konzervatóriumi hallgató, néhány népegyetemi tanuló stb. A liv nép és nyelv megmentése nem annyira az észi és finn kormányoknak, mint inkább a két nemzet tudósainak, elsősorban Loorits és Kettunen egyetemi tanároknak, az érdeme. Az egyetemek, társulatok és kormányok természetesen ezt a mozgalmat erkölcsileg és anyagilag támogatták. A liv népnek legéletbevágóbb kérdése most a liv népháznak a fölépítése a finnek, észtek és magyarok segítségével. Ez máma a finnugor fajnak becsületbeli feladata. Több mint tízezer pengőt erre a célra a magyarok, finnek és észtek már adományoztak, de a feladat végleges megoldásához még sok pénzre volna szükség. Reméljük, hogy e három finnugor nemz-t tagjaiban lesz annyi szolidáris érzés népcsaláduk legkisebb tagjával szemben, hogy közös erővel méltó emléket állítanak a liv nép dics \séges múltjának és remuh'etőleg jobb jövő;'ének. Tartozzék bárki bármelyik párt kötelékébe, bármelyik templomban is imádja az Istent, a magyar embert minden lépésénél, minden cselekedeténél csak a közös és mindennél szentebb, mindent átfogó gondolat: a revízió és a magyar integritás gondolata vezérelheti. Karafiáth Jenő 7 * December 21 FIGYELŐ A jól értesült Hodzsa Milán — Hogyan lehet olcsón világhírű nagyságokhoz jutni? — Állami rend Romániában — Adat a románok erkölcsrajzához — Az a bizonyos román egység A FELVIDÉKI ŐSLAKOS BLOKK TERVÉVEL foglalkozva, a Szlovenszki Dennik kikel az ellen, hogy Sz'ülló Géza figyelmezteti a tótokat a morva nemzet sorsára, melyet a csehek elnyeltek. A lap kijelenti, hogy ez így szokott történni a nemzetek életében, mert ime, a székelyek is, mihelyt 1919-ben letették a fegyvert a románok előtt, kiléptek az eddigi magyar nemzeti közösségből és már semmi közük a magyai okhoz. — Nagyon szeretnők tudni, honnan szed ilyen értesüléseket Hodzsa Milán lapja, azé a Hodzsa Miláné, aki bácskai tót és cseh államférfi ? NAGYBECSKEREKEN TIZENKILENC UTCA NEM ÜNNEPELT MÉG nevében szerb nagyságokat, hanem megmaradtak a régi magyar és német elnevezések: Arany János, Deák Ferenc, Eötvös, Vörösmarty, Goethe, Schiller, Heine, Lenau, Lessing stb. Most a decemberi tanácsülés felsőbb utasításra ezeket is átkeresztelte Suplikác, Jugovics Csijics, Deszancsics és egyéb világhírű szerbek nevére. Az Eotvös-utcát például „az Amerikában élő nagy szerb mérnök után Nikola Tesla utcának nevezték el" — jelentik félhivatalosan. — Tesla ugyan világéletében horvát volt és nem szerb, s még csak Szerbia földjére sem lépett életében soha, de ilyen apróságokon nem akad meg a Zsivkovics kormány. Az otthon élő horvátokat hivatalból kinevezte délszlávoknak, az Amerikába szakadt horvátokkal még könnyebben bánik el: azokat egyszerűen megteszi visszamenőlegesen is annak, amivé az itthoniakat még csak ezután akarja átgyűrni, szerbeknek. • A ROMÁN DIÁKOK CRAIOVÁN kongresszust rendeztek s erre a kormány ingyen szállíttatta a diákságot és jelentékeny összeget utalt ki a kongresszus költségeire. Búcsúzóban a diákság egy része beverte a kirakatokat és egy ékszer-üzlet kirakatát kifosztotta. Egy kolozsvári és egy temesvári magyar lap leadta a román félhivatalos távirati ügynökségnek erről a rombolásról kiadott hírét, mire a hazatérő diákok az illető lapok szerkesztőségét megostromolták, gépeiket összezúzták s ha már benne voltak a rombolásban, elvonulóban még bevertek mindkét városban minden Kirakatot. Minthogy a külföldi világlapok bukaresti tudósítói részletesen beszámoltak ezekről a zavargásokról, a félhivatalos Orient Rádió is kénytelen volt a külföld részére megszólalni. Tette pedig ezt egy hosszú híiben, mely szerint: „A craiovai kongresszusról viszszaterő diákok tegnap Temesvárt és Kolozsvárt jelentősegnélküli tüntetéseket rendeztek ... A diákok betörték két újság ablakait és megrongálták nyomdai berendezésüket. A tüntetőket a rendőrség szórta szét a tűzoltók segítségével. A tüntetések során sem Kolozsvárt, sem Temesvárt rendzavarás nem történt". Mindenesetre jellemző hivatalos jelentés. Nem azért, mert a tényekkel annyira ellentmondásban van, ami-