Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 41. szám - Beszélgetés Stoica Vazullal

1929 9 December 14 Stoica Vazullal Beszélgetés Genfben élő munkatál sunknak a néhány héttel ezelőtt Genfben tartózkodó Stoica Vazullal való beszélgetése érdekes bizonysága annak, hogy a vezető román államférfiak mily el­fogultak, hogy ne mondjuk, elvakultak, mihelyt a magyarokkal kapcsolatos kérdések elbírálásáról van szó. Pedig Stoica Vazul, a budapesti Eötvös-kollégiumot végzett növendék, aki kitűnő nyelvérzékkel javította át sajátkezűleg munkatársunk tudósí­tását, azok közül való, akiknek a legjobban kellene tuJniok, mekkora különbség van, a mi javunkra, az elszakított magyar kisebbség jelenlegi sorsa és a régi magyar uralom alatt élő románok sorsa között. Némi tanulságot azonban meríthetünk szavaiból és különösen megszívlelendőnek tartjuk azt a meg­állapítását, hogy „a gazdaságilag erős magyarok nyelvileg is erősek", vagyis a magyarságnak mindennél Ifontosabb érdeke, hogy gazdságilag talpraálljon, mert csak gazdaságilag erős társadalmi rétegként számíthat győzelemre a politika terén is. Genf, 1929. O lvasóinknak egyszer már volt alkalmuk meg­ismerkedni Stoica Vazullal, a háború előtti és alatti ;romám nemzeti mozgalmak egyik vezérférfiá­val, aki az 1917-es időkben nagy propagandát fejtett ki Amerikában s akinek közbelépésére ismerte el Lansing és Lansing által Wilson a román nemzeti aspirációk igényjogosultságát. Stoica Vazul azóta fényes diplomáciai pályát futott be, mint egyike azoknak, akiknek Románia jelenlegi területi gyarapodásait köszönheti, állan­dóan résztvesz a román külpolitika irányításában s főként az erdélyi magyarság sarsára bir nagy befo­lyással. Nemrég ;rövidebb ideig Genfben tartózkodott s mint a román hivatalos delegáció tagja, képviseli országát. A Nemzetek Szövetsége palotájának nagy és dí­szes kertjében találkoztam vele. Barátságosan üdvö­zöl s miután a magyarországi helyzetről érdeklődött, hosszas beszélgetés fejlődött ki közöttünk. — Nézze ezt a lapot — mondja Stoica, felmutat­ván a Nemzeti Újságnak legutóbbi számát. — Nem nevetséges az a rosszindulat, ahogyan az erdélyi helyzetet lefesti? A magyarok mindig az álmok or­szágában éltek, soha sem mertek szembenézni a rea­litással . Mindig úgy festették le a helyzetet, ahogyan lelkületüknek megfelelt. Szeretem a magyarokat, hiszen sok emlékem fűződik Budapesthez s csodálom energiájukat, de nem értem meg, miért adnak többet az álmokra, mint a realitásokra. Miért akarják a magyar lapok megtéveszteni közönségüket? Ez a koncepció előbb vagy utóbb veszélybe sodor. Itt van például ez a hír: „Romániában annyi a leprás, hogy küiön telepet kellett felállítani". — Úgy van megszer­kesztve, mintha az egész ország leprás volna. Pedig a valóság teljesen más. Egy új telepet állítunk fel, mert a régi nem felelt meg a követelményeknek. Azt akarjuk, hogy ez a telep a világ egyik mintatelepe legyen s hogy tudósaink, akik az orvostan terén elsö­rangúak, szisztematikusan tanulmányozzák a ször­nyű kórt. Ebből a hírből a magyar mentalitás meg­alkotja magának a ferde helyzetképet s úgy állítja be országunkat, mintha minden emberünk leprában szenvedne. Azt hiszem, hogy a hírek elferdítésében román rész­ről nem érhet semníi neheztelés, hiszen a román lapok közis­mertek szabad stílusukról. — Téved, vegyen elő egy román lapot s nézze meg a külföldi rovatját. Éppen abban ál] a román lapírás technikája, hogy a külföldi hírekben cbjektive ítélkezik. Még Magyaii ország ellen sem talál táma­dást. A belügyekben elismerem, hogy túl nagy a stí­lus szabadsága, de ez saját belső ügyünk s ehhez a külföldnek semmi köze. — Hát az Universul ? Mást sem tesz, mint hogy Ma­gyarországot ocsmárolja. — Az Universul? Hát itt is téved. Az Universul sem Magyarországot szidja, hanem minket, hogy nem vagyunk elég soviniszták. Az Universul-t kü­lönben nem cikkeiért olvassák, hanem sokoldalú mindennapi tudósításainak nagy számáért. Az in­tellektuális és politikai elemekre nincs befolyása. Nem veszik komolyan cikkeit, mert társadalmunk fejlettebb, mint ahogy feltételezik a cikkírók. Az Universul-t külpolitikai kérdésekben nem lehet ko­moly lapnak tekinteni. Olvassa el benne azokat a tá­madásokat, melyeket pártunk és kormányunk ellen intéz; szerinte a mai kormányrendszer hazaáruláson alapszik. Húzzon párhuzamot az ellenünk intézett tá­madások s a Magyarország elleni cikkek között s akkor mondjon ítéletet! HHHHHHBHHHHHB Eigo Sugaivara, a berlini nemzetközi Kereskedelmi Konferen­cia japán csoportjának tagja. A ruháján látható ötszirmu virág családja óseredetét bizonyító jelvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom