Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 40. szám - A Kellogg-paktum és az orosz-kmai háború
Magyar Külpolitika 2 40 szám háborúja védelmi háború volt, tehát nincsen ellentétben a Keliogg-paktum szövegével. És erre a válaszra nincsen viszonválasz, mert hiszen már a Keliogg-paktum megkötését megelőző vitában amerikai szakértők, közöttük Borchard, a yale-i egyetem professzora, valamint Reed szenátor reámutattak arra, hogy a Kellogg-paktum achillesi sarka, hogy engedélyezte a védelmi háborút. A paktum értelmében minden fél szabadon értelmezheti, mikor látja érdekeit veszélyeztetetteknek, és minden állam egyedül bíró abban a kérdésben, érdekeinek védelmére szükség van-e önvédelmi háborúra vagy sem. Oly nyitott ajtó ez, amelyen keresztül rosszakarat és kapzsiság mindenkor utat találhatnak. Mint a jelen példa is mutatja. Maga a hadviselés, melyet még mindig nem tekinthetünk véglegesen elmúltnak, egyszerre két fronton történt. A kisebb haderőket a szovjet keleten vonultatta fel Pogranicsnája város irányában. Nagyobb erővel Mandzsuország nyugati részén támadott Hailár és Dahore között, elfoglalta mindkét várost, 120 km szélességben és 60 km mélységben megszállta Mandzsúria nyugati felét. A kínai központi kormány nem tudott segédcsapatokat küldeni, annyira lekötötte minden erejét a szovjettől egyidejűleg Közép- és Délkínában szított forradalom. így csak a mandzsúriai hadsereg védekezett a többszörösen nagyobb és jobban felszerelt szovjet haderővel szemben. A szovjetnek presztízs-okokból kellett elsősorban ez a háború, nem annyira a vasútvonalért, melynek forgalmát a kínaiak, ha akarják, úgyis meg tudják zavarni, bármennyire orosz igazgatás alatt áll is. A szovjet nagy belső válsággal küzd, a kommunizmus nehezen tudja magát tartani, a helyi lázadások egymást érik, mert a parasztság ellenállása miatt a közélelmezés katasztrofális helyzetbe került s csak a legvéresebb terrorral tarthatják magukat a szovjet urai a hatalmon. Hat hét alatt nyolcszáznál több úgynevezett ellenforradalmárt végeztetett ki a forradalmi törvényszék október elejétől november közepéig, a moszkvai lapok jelentése szerint. Hogy az elégedetlenség tovább ne terjedjen, s különösen, hogy a hadseregbe át ne csapjon, foglalkoztatni kellett a katonaságot s ez a foglalkozás részint felkeltette a nemzeti lelkesedést, részint szabad zsákmányolást jelentett a megszállt kínai területeken. Most dicsőséggel és rablott holmival megrakodva vonul vissza a vörös hadsereg s ennek a dicsőségnek emlékei egy időre fenntartják nála a fegyelmet. Akármilyen eredménnyel végződnek is a fegyverszüneti és kiegyezési tárgyalások, az igazi eredményt Oroszország már megkapta. A kinai-orosz háború színtere. — Az oroszok fő támadási frontja a keletkinai vasút mancsuli-karbini vonalrészének nyugati része ellen irányult.