Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Öt országon keresztül. Hazafelé. 18. [r.]

Ma gyar K ülpo (i t ika 38. szám darabjait szedegetik fel és hordják ki. A szag elvi­selhetetlen, mert az égető nap sorra bomlasztja fel a vízbefulladt háziállatok tetemét. Sajátságosak is voltak ezek a török házak: vá­lyogból, félig égetett lapos téglából, mindenféle alakú terméskövekből ragasztották össze mész nélkül, sárga agyaggal és nyárfából toldtak-foldtak rájuk erkélyt és tetőszerkezetet. A romok közt turkál(') nyolcszáz család panasz-szó nélkül, teljes fataliz­mussal viseli sorsát. Ami kicsiny háziberendezésük volt, az mind a sárban fekszik, de azért nem jajgat­nak. Még ruhájuk sem maradt, hiszen éjszaka sza­kadt rájuk a veszedelem s jórészt egy ingben mene­kültek. Allah így akarta •.. Allah sok minden rosszat akart ezen a vidéken tizenhét esztendő óta, volt ideje tehát az elárvult törökségnek minden bajhoz hozzá­szokni. A magasabban fekvő utcák hasonlóan szegény török családjai otthont adtak azoknak, kiknek fede­lük nem maradt. Most még úgy élnek együtt össze­zsúfolva, egy ember részére sem való helyen hatan­heten. Talán jobb sorsra jutott az a sok öreg és gyer­mek, akiket elragadott a vízár. Azoknak legalább már nem kell új otthonról gondoskodni. Hogy mi lesz télen, arról nem beszél még senki. Valószínűleg kivándorolnak Kisázsiába új életet kezdeni. A szerb hatóságok szívesen elősegítik ezt a kivándorlást. Ez az egyetlen szívesség, amit megtesznek a milliófőnyi elszakított törökségnek. Azt hallom, hetven millió dinár anyagi kárt szenvedtek az üszkübi törökök. Egy-két új ház talán felépül a romok helyén, de nyolcszáz, amennyi ösz­szeomlott, semmiesetre sem. A távozó néhányezer török helyére vándorol be majd szerb, míg lassan ki­cserélődik az egész lakosság. Megszokta ezt üszküb, az új báni székhely, mely a klasszikus ókorban a Scupi nevet viselte és Dardaniának volt fővárosa. Még Krisztus előtt római uralom alá került, aztán bolgár ibirtok lett, majd a bizánci császársághoz csa­tolták, innen elhódították a szerbek rövid időre, a szerbektől a törökök félezredévre, aztán megint szerb malom alá jutott ezelőtt tizenhét esztendővel- 1915­ben a bolgár hadsereg foglalta el, az összeomlás után a franciák, ők aztán átadták a szerbeknek. Vájjon milyen sors vár még rá? Egyelőre a macedónok kö­vetelik a felállítandó önálló Macedón állam fő­városául. Este tíz órakor Nisben vagyunk. A körút ezzel lezárult, reggel már Belgrádban leszek. A Balkán legvadregényesebb vidékéből megint csak holdvilá­gon lehet valamit látni. A vonat közönsége lassan­lassan megváltozott, csak egy olasz újságíró marad meg azok közül, akik együtt indultunk el Athénből. A trieszti Piccolo munkatársa, de csak titokban ne­kem árulta el ezt a minőségét. Aminthogy én is csak ő neki a magamét. Nagyszerbiában nem tanácsos na­gyon nyíltan hangoztatni az olasz és magyar sajtó­hoz való tartozást. Megkönnyebbedve lélegzünk fel mindketten, amikor az első magyar rendőr sapkája feltűnt a kelebiai állomáson. Egy hónap óta időrend­ben ez az ötödik ország, ahová megérkezem. De csak időrendben, minden egyéb tekintetben az első és egyetlen. FAédi. (Vége*) " • HÍREK t Hans Kelsen előadása a Külügyi Társaságban A Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztályának kedden este hat órakor Márffy-Mantuanó Rezső rk. követ, meghatalmazott miniszter elnöklésével tartott ülésén Hans Kelsen, a bécsi egyetem nemzetközi jogi professzora a szuve­renitás fogalmának változásáról tartott előadást. Előadó ki­mutatta, hogy miként állt elő Franciaországban a szuvereni­tás fogalma a középkor császárt és pápát ismerő jogközös­ségének romjain és hogy miképpen tört magának lépésről­lépésre utat a szuverenitás e dogmatikus fogalmán a nemzet­közi jog az államok felett álló jogközösség elgondolásával. Ezzel kapcsolatban bírálta a szuverenitás fogalmát magya­rázó elmcieteket, különösen a jogrendnek úgynevezett duáliszti­kus felépítését és a szerződéses elméletet. Ami pedig a szuve­renitás eredetileg formális fogalmának materiális értelemben való átalakítását illeti, ez nem egyéb, mint a szuverenitás dogmatikus fogalma lehanyatlásának egy tünete. A szövet­séges állam elméletében történik meg azután a szuverenitás fogalmának az állam fogalmától való elkülönítése. Végül reá­mutatott arra, hogy a szuverenitás eddigi fogalma az egye­temes jogrendszer egységének állott útjában és hogy a jog­tudomány útján elérni óhajtott eme egység csakis a szuvere­nitás fenti fogalmának feloldódásával érhető el. Horváth Jenő egyetemi tanár angolnyelvü előadása a rádióban A Magyar Külügyi Társaság a Stúdió r.-t. vezetőségé­vel egyetértően már a rnult évben is nagy sikerrel valósította meg azt a programmját, hogy a nyugateurópai közönséget a legfontosabb magyar kérdésekről a rádió útján tájékoz­tassa. Ezen előadássorozat keretén belül november 28-án, csütörtök este 9 óra 40 perckor dr. Horváth Jenő egyetemi tanár tart angolnyelvű előadást „History of the British­Hungarian relations" címmel. Friedrich Felger előadása A Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szak­osztályának meghívására november 26-án, kedden délután hat órakor Friedrich Felger, a stuttgarti „Weltkriegsbücherei" igazgatója németnyelvű előadást tart „Aus der Endstehnng der Weltkriegsbiic herei — Bunte Eindrücke aus dem Gebiet der politisclien Propaganda" címmel a Társaság tanácstermé­ben (Országháza, XI. kapu, magasföldszint). A Külügyi Társaság nemzetközi jogi előadássorozata A Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztálya a folyó évadban előadássorozatot rendez a nemzetközi jog kü­lönböző ágaiból. Az első ilyen előadás — mint ismeretes — november 19-én volt, amikor Kelsen, bécsi professzor a szu­verenitás kérdéséről adott elő. A továbbiak folyamán egy előadás tartását Gratz Gusztáv dr. ny. külügyminiszter, a szakosztály elnöke is kilátásba helyezte a nemzetközi jog va­lamelyik aktuális problémájáról. Előadást tartanak még a nemzetközi magánjog köréből Réthey Ferenc dr. jogakadé­miai tanár, ny. főispán és Geöcze Bertalan dr. ügyvéd, a nem­zetközi büntetőjog köréből, Szondy Viktor dr. külügyminisz­teri osztálytanácsos, a nemzetközi közjog témaköréből pedig Werringer László dr. jogakadémiai magántanár, Szászy Ist­ván dr. törvényszéki bíró, Czakó István dr. miniszteri titkár és Drucker György dr. a Külügyi Szemle szerkesztője. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FtltlS, kiidó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom