Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Öt országon keresztül. Hazafelé. 18. [r.]

Magyar Külpolitika 1438. szám van-e. a fejében, nem ugyan köztársasági államformának feltétlenül az örök békét szolgáló rendeltetésében, hanem — az összes európai államok republikánussá tételében ? Ax. avarali utódal nöuralom alatt A szovjetkormánynak meggyült a baja többek közt a Kaukázusban is egyik kis néppel, amely ugyan több okból aligha indit támadó háborút a szovjet ellen, azonban hozzáférhetetlen hegyszakadékai közt sok kellemetlenséget okozhat az oda bemerészkedő elvtársaknak. Aszerbeidsánban élt ez a nép háromszáz községben vagy inkább tanyacsoportban a Kaukázus egyes oldalvölgyeiben és egy most ott időzött tudományos expedíció megállapítása szerint egyenes utóda az egykor Európában olyan hatalmas, de kipusztult avar népnek. Magyarország egykori urainak, ők magukat jasszainak nevezik, s ez azt teszi, hogy „aszszonynép". A jasszaiknál az anyajog uralkodik, az anya a család feje és eltartója, egyúttal korlátlan ura. Jórészt juhtenyésztésből, szénégetésből és némi kis földmívélésből élnek. Az asszony rendelkezik az élelmiszerekkel, ö látja el a juhokat, műveli a földet, vágja a fát, égeti a szenet és viszi az eladnivalókat vásárra. Az asszonyok nadrágban járnak, a férfiak ellenben rövid szoknyát viselnek és összes dolguk annyi, hogy vadásznak és halásznak, de leginkább otthon pipálnak és pletykálnak. Amikor az anya munkában van, a férjet hagyja otthon, hogy ügyeljen a gyermekre, ringassa a bölcsőt, énekeljen a csecsemőnek és főzze meg az ebédet, mire az asszony hazajön. Nemzeti ételük a juh-husból különböző erdei ; fűszerekkel, növényekkel elkészített „csinkala". A szovjettel pedig azért kerültek rossz viszonyba a jasszaik, mert a vörös apostolok fel akaHók szabadítani az aszszonyokat, illetőleg azt követelték, hogy a férfi vágjfí a fát, égesse és árulja a szenet s az asszony főzzön és ringassa a bölcsöt. Az asszonyok a követelt reformtól úgy megdühödtek, hogy eltorlaszolták völgyeiket és kijelentették, hogy agyonköveznek minden idegent, aki ezekkel az átkos újításokkal hozzájuk merészel közeledni. A férfiaknak ebbe a határozatba sem volt beleszólásuk, mint ahogy a bemerészkedő vörös apostolok agyonverését is személyesen akarják elintézni az asszonyok. Ot országon keresztül Hazafelé XVIII. H

a a klasszikus imult emlékeit, az ásatásokat és a múzeumokat komolyain tanulmányozni akarja az idegen, hónapokat kell Athénben töltenie. Ha azonban megelégszik a város általános képével, a mai Athén világvárosi élvezeteivel és kevés egzotikumával, néhány nap alatt tisztában lehet mindennel. A görög társadalom meglehetősen zárkózott s az asszonyok, ha nem is maradtak meg annyira a háremélet André Tardieu az új francia miniszterelnök, aki eddig belügyminiszter volt Briand kabinetjében. hatása alatt, mint Bulgáriában, otthonukat mégis végtelen ritka esetben nyitják meg az idegennek. A szociális életben aránylag nagyon kevéssé vesznek részt, iskolaügyet, karitatív berendezkedéseket mind csak férfiakon keresztül lehet tanulmányozni. A görög közélet férfiai annál szívesebbek; udvarias és lekötelező modoraik élvezetté teszi az Athénban való forgolódást. Olyat nem kérhet az ember, amire legnagyobb előzékenységgel ne hallja a „Maliszta! Maliszta!" (igen, igen) választ. Feltűnő, hogy milyen kevés a templom ebben a nagy városiban. A belvárosban van néhány kisebb müemlékszerű templom, melyek jó hosszú ideig átmenetileg török istentisztelet céljára szolgáltak, de aztán visszaalakították őket keresztény imaházakkáHogy számuk miért oly kevés, könnyen megmagyarázza az a statisztikai adat, hogy 1840-ben hetven templomot rontottak le s ezek anyagából építették meg a nagy székesegyházat, a metropoliát. A hetven közt bizonyosan nagyon sok becsesebb emlék lehetett, mint amilyenné a metropolia sikerült. Délután félhétkor indul vissza a gyorsvonat. Utolsó percig nem lehet kimenni a pályaudvarra, mig Pireuszból be nem jön a három-négy kocsiból Összeállított szerelvény, jórészt már utasokkal tele. Gyakorlott utazók ugyanis villamoson kimennek a kikötőbe és kényelmesen ott szállanak be. Szalonikiben reggel negyed tizkor vagyunk, két óra múlva pedig Gyevgyeliben búcsúzunk Görögországtól. Az egész útvonal nappal sem szebb, mint éjszaka. Látnivalók nincsenek: az egyhangú szikes pusztaság mindkét oldalon, közben-közben egy-egy legelgető juhnyáj. Nem változik a tájék a szerb határ átlépése után sem jóidéig. Helyenként törpe gyümölcsösök. A Vardar másik partján, Krivolak állomás mögött, va-