Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Mi is az a Népszövetség? 7. [r.]

1929 9 November 2,i Aldunán és a Szerémségben harcolt a török ellen, akkor égették fel a csehek Trencsént, Beckót, Vágujhelyt, Nagykosztolányt... Szóval eléggé ala­pos munkát végeztek, de azért őslakosoknak még sem lehet ne\ezni őket. A tótság elhelyezkedése Magyarország észak­nyugati részén természetesen ősi, de nagyobb tömör­ségben mindössze három megyér.e terjed, mindenütt másutt csak kisebbség, amelyik sok helyütt 30 száza­lékot sem ért el, ami nem is lehet másként, hiszen a tótok Nagymagyarország összlakosságának 10-7%-át tették. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a ma­gyar statisztika igyekezett rontani a tótok arány­számát, mert eléggé el nem ítélhető felületességből az északi megyékben élő lengyel kisebbségeket tótok­nak számította, ép így a ruthéneket is. Csak három megye volt tiszta tót, a felvidék őslakossága mindig ilyen vegyes volt: magyarok, németek, lengyelek, ruthének alkotják a különböző részeken az uralkodó többséget. A csehek eleinte csak tizenhat vármegyét követeltek és cseh számítás szerint is ezen a terüle­ten csupán 48 százalék tót és 52 százalék magyar, német és ruthén él. Lehet, hogy a csehek és a csehbarát tótok az ős­lakos fogalom elbírálásánál a csehszlovák egységre gondolnak, vagyis, hogy a cseh és a tót azonos, de ezt az ezerszer megcáfolt állítást már igazán feles­leges boncolgatni, hiszen magának az autonómiát kö­vetelő tótságnak is az a kiinduló pontja, hogy a meghamisított faji jelszavakkal egészen és örökre tönkre ne tehessék a csehek kultúrailag és gazdasá­gilag a tótokat. Mi is az a Népszövetség? Irta: VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár VII. A közgyűlés A N. oz. szervezetének második főszerve a Köz­gyűlés, amely minden év szeptemberének első hétfőjén ül össze Genfben és körülbelül három-négy hétig ülésezik. Rendkívüli ülésre a Tanács szótöbb­séggel hozandó határozata vagy előző közgyűlési ha­tározat alapján vagy a tagállamok többségének kí­vánságára hívandó össze. A Közgyűlésen a Paktum 3. cikke szerint minden tagállam legfeljebb 3 delegátussal vehet részt. Vol­taképpen azonban a delegációk tagjainak a száma nincsen korlátozva és a fenti megszorítást inkább úgy értelmezik, hogy a „délégué" címet egyszerre csak három személy használhassa, míg a delegáció többi tagjai póttagként, (délégué-adjoint vagy suppléant) szerepelnek. így pl. a francia delegációban nagy­számú szakértőn és titkáron kívül 3 delegátus, 3 pót­delegátus és 7 szakértő vett részt a folyó évi Közgyű­lésen, a brit delegációban a rendes delegátusokon kí­vül 6 helyettes és 12 szakértő, a lengyelben pedig 6 helyettes és 8 szakértő volt stb. Mind a delegátusok, mind pedig a helyettes dele­gátusok a Közgyűlés teljes ülésein és a bizottság ülé­sein resztvehetnek és felszólalhatnak. Minden állam­nak egy szavazata van, tekintet nélkül nagyságára és tekintet nélkül arra, hogy tanácstag-e vagy sem. Az ülések rendszerint nyilvánosak. A Közgyűlés szótöbbséggel bármely delegátus kérésére kimond­hatja a vita bezárását. (Clőture.) A Közgyűlés hivatalos nyelve a francia és angol, ami azt jelenti, hogy minden francia beszédet közvetlenül a beszéd elhangzása után lefordítanak rövidebb összefoglalásban angolra, az angol beszédet pedig franciára. A hivatalos nyel­ven kívül azonban elméletben bármely más nyelv szabadon használható, ha a szónok gondoskodik arról, hogy beszéde francia vagy angol nyelvre azonnal lefordíttassák. A gyakorlatban kizáróan hazájuk nyelvét hasz­nálják még a németek, míg valamennyi többi nemzet képviselője az említett három nyelv valamelyikén szokott felszólalni. Inkább tüntető célzattal szólalt föl Cosgravee ir delegátus gael nyelven, Írországnak a népszövetségbe történt felvétele alkalmával. Néhány mondat után azonban ő is áttért az angolra. A közgyűlés hatáskörére nézve az Egyezségok­mány szószerint ugyanazt mondja, mint amit a Ta­nács hatáskörére nézve mondott. A gyakorlatban úgy alakult a helyzet, hogy a közgyűlés állapítja meg az általános irányelveket, a Tanács viszont az év folya­mán a részletes kiviteli utasításokat adja meg eseten­ként és munkájáról minden évben összefoglaló jelen­tést terjeszt a közgyűlés elé, amelyben felsorolja a különböző kérdésekben történt intézkedéseket, hatá­rozatokat. A jelentést a közgyűlés megvitatja. A vita során ~Si a. TV "Q_ v a — 1 S) t\, crj }uinones de Leon, spanyol födelegálus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom