Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Fenyegető problémák Angliában. Ujabb bányászkrizis fenyeget január 1-én - Ha India domminiummá válik elveszett Anglia számára - A szovjettel való megegyezés veszedelme

1929 November 23 A fegyverszünet napjának megünneplése Londonban. azt nem léptetik addig életbe, bármiféle eszközt haj­landók igénybevenni a további küzdelemre. Ez körül­belül a forradalom bejelentése és minthogy a Szovjet ügynökei ellepték Indiát és nacionalista jelszavakkal izgatják a lakosságot, a helyzet legkevésbbé sem meg­nyugtató. Irwin Lord az indiai alkirály a delhii kormány­lapban hivatalos nyilatkozatot tett közzé, mely sze­rint az indiai alkotmánytervezet célja az, hogy India gyarmati állapotából önállósághoz jusson, vagyis do­miniummá emelkedjék. A nyilatkozat körül nagyon heves hírlapi és parlamenti vita indult meg. A kon­zervatívok hallani sem akarnak India dominiummá válásáról, mert az indiai domínium egyáltalában nem lenne olyan, mint Ausztrália, Kanada vagy Délafrika. Utóbbiakban mindenütt angolok vagy legalább is fe­hérek alkotják a lakosság nagy többségét. Indiában az a kis angol réteg, mely a hivatalos katonaság ré­vén odakerült, nagyon hamar kénytelen lenne haza­térni, ha az autonómia megadásával a bennszülöttek kezébe kerülne a hatalom. Ismétlődnék az egyiptomi eset: India nem elégednék meg a domíniumi állással, hanem teljes függetlenséget követelne. Attól is tarta­nak Angliában alighanem nem jogosulatlanul, hogy India különböző népei egymás ellen támadnának, ha a közös angol nyomás és így rendtartás megszűnnék. A liberálisok sem túlságos örömmel tekintenek az in­diai kérdésnek ilyen rendezése elé s ezért a kormány­nak meglesznek a maga nehézségei, hogy parlamenti többséget hozzon össze a tervezett dominiumos ja­vaslatra. Formailag most azt követelik a polgári pár­tok, hogy várja meg a kormány a Simon-féle tanul­mányozó bizottság jelentését és kifogásolja, hogy a bizottság jelentésének beérkezése előtt állást foglalt a kérdésben, amikor megengedte Irwing alkirálynak azt az emlékezetes nyilatkozatot. Indiának egyelőre csak bizonyos közigazgatási önkormányzata van, ez is csak részleges és csak a vi­lágháború után adta meg Anglia a különböző indiai államok értékes katonai segítségének fejében, 1919­ben alkotmányt léptettek életbe, melynek rendelke­zése szerint az alkirály ezentúl minisztertanáccsal kormányoz s ennek legalább két tagja hindu. A tör­vényhozási hatalmat az államtanács és egy választott testület gyakorolja, de a brit birodalmat akárcsak közvetve is érintő összes határozatokat a londoni par­lament jóváhagyása nélkül nem lehet életbeléptetni. Az akkori kormány azt ígérte, hogy tíz évig kísérlet­ként marad meg ez a részleges önkormányzat s a le­szűrt tapasztalatok alapján azután módosítják. A tíz esztendő az idén lejárt s a mai kormány nem térhet ki ennek a kötelezettségnek teljesítése alól. A Delhi­ben székelő indiai minisztertanáccsal szemben a pasz­sziv rezisztenciától a zavargásokig és merényletekig mindent megpróbáltak a bennszülöttek, hogy a füg­getlenségüket kivívják. Most már nem akarnak alku­dozni, kompromisszumra lépni, hiszen már a Simon­bizottságot is, amikor tavaly tanulmányozni oda ér­kezett, ellenséges tüntetésekkel fogadták. Viszont Angliára nézve létkérdés, hogy Indiát megtarthassa akármilyen eszközzel is. Az akármilyen eszközök hasz­nálata tárgyában azonban olyan belpolitikai válság várható januárra, melyet esetleg nem tud megoldani MacDonald kormánya és inkább önként visszalép, sem hogy ekkora felelősséget vállaljon. Suíyos belpolitikai feszültséggel fenyeget az orosz szovjettel való diplomáciai kiegyezés ügye is. A kor­mány és a munkáspárt azonban ebben a kérdésben nem egyedül viseli a felelősséget, mert a liberális párt még jobban követelte a diplomáciai viszony megkez­dését, mint a munkáspárt komolyabb része. Anglia kinevezte már a maga nagykövetét Moszkvába, a lon­doni orosz nagykövet kinevezése is órák kérdése. Angliába ezzel hivatalosan bevonul a szovjetpropa­ganda, mely eddig a Moszkvától való nagy távolság miatt nehezen tudott működni. A bányászokat, hajó­építómunkásokat, rakodómunkásokat igyekezett ed­dig is forradalmasítani, most azonban Londonban új központot alkotván, keze mindenüvé elérhet. A nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom