Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Mi is az a Népszövetség? 6. [r.]

* 11 " November lő ben a maga részéről ellenjavaslatot terjeszt elő. így mielőtt szavazásra kerül a sor, vagy létrejön valamilyen kompromisszum, vagy ilyennek a hiányában egyik javaslat sem tudván az egyhangúságot egyesíteni, mindkettőt elvetik. Előfordult már, hogy az egyik javaslat mellett csak egyetlenegy tanácstag, maga a benyújtó, szavazott, míg az ellenjavaslat egyesítette valamennyi többi tanácstag véleményét, illetve szavazatát; mégis mindkét javaslatot egyformán elvetettnek kellett tekinteni. A Tanács tárgyalási módja a következő: Az egyik Tanácstag, aki az ügy előadója, röviden ismerteti a kérdést és az elintézésre vonatkozóan javaslatot terjeszt elő. A javaslatot a Tanácstagok megvitathatják, módosíthatják, megszavazzák vagy elvetik. Az elfogadáshoz elvben egyhangú határozat szükséges, azonban ügyrendi kérdésekben szótöbbséggel is elegendő. Hogy valamely kérdés melyik kategóriába sorozandó, az gyakran heves vitákra ad alkalmat. A különböző kérdések előadóit egy évre előre szokták kijelölni. Olyan esetekben, amikor az ügy egyik kérdiéscsopci tba sem sorozható bele (optánskérdás, lengyel-litván konfliktus, stb.) a Tanács külön megbízatást ad egyik tagjának az előadói tisztségre. Talán nem lesz érdektelen felsorolni az 1929. évre kijelölt előadókat a részükre kiosztott kérdések megnevezésével együtt, mert az egyúttal felvilágosítást ad arra nézve is, hogy a Tanácsot minő kérdéscsoportok foglalkoztatják: Pénzügyi kérdések: Kuba, — Gazdasági kérdések: Németország, — Közlekedés: Lengyelország, — Egészségügy: Spanyolország, — Nemzetközi jog: Olaszország, — A N. Sz. pénzügyei: Perzsia, — Mandátumok: Lengyelország, — Kisebbségi ügyek: Japán, — Fegyverkezés: Románia, — Saarvidék: Olaszország, — Danzig: Csile, — Szellemi együttműködés: Franciaország, — Ópium: Kanada, — Nő- és gyermekvédelem: Britbirodalom, — Jóléti kérdések: Venezuela, — Gyermekvédelem: Kanada. Kedves epizód játszódott le 1928-ban a Tanácsban az előadók kijelölésénél. Az újonnan tanácstaggá megválasztott Perzsia képviselője, Foroughi Mohamed Ali khán őfőmagassága ugyanis kifogásolta, hogy Perzsiát éppen a N. Sz. pénzügyeinek előadójává jelölték 'és kifejezetten kérte, hogy ez a megbízatása csak egy évre szóljon, ne pedig a Tanácstagságának egész három esztendejére! A Tanács rendesen Genfben szokott ugyan ülésezni, de bármely más helyen is összeülhet. A tanácstagok összejöveteli helyül néha kies fürdőhelyeket választanak, aminő pöldiuí Lugano vagy San Sebastian, de tartottak már tanácsülést Párisban, Londonban, Brüsszelben, Rómában és legutóbb Madridban is. (Folytatjuk.) A békeszerződések kiszolgáltatták a népekel azoknak, akik gyűlölik őket s ugyanakkor gazdasági erőforrásaikat elragadták tőlük és másoknak adták. Feltétlenül bizonyos, hogy harag és keserűség vagy éppen kétségbeesés lesz ennek az eljárásnak a következménye. Meglehet, hogy évek fognak elmúlni, míg az elnyomott népek képesek lesznek lerázni az igát, de amily bizonyos, hogy az éjszaka után a nappal következik, olyan bizonyos, hogy eljön az az idő, amikor az iga lerázása céljából minden erejüket meg fogják feszíteni. (Lansing Róbert memorandumából) INNEN-ONNAN A különbség Briand, Franciaország szerencséskezü politikusa, nagyszerűen tud bánni az emberekkel. Sohasem fordul nyíltan szembe az ellentétes véleményen levőkkel és még akkor is, amikor megmarad álláspontja mellett, azt a látszatot tudja kelteni, mintha nagy áldozatot hozott volna kedvükért. Egy genfi tárgyalás alkalmával jellemezte öt igen találóan és szellemesen egy idegenállambeli miniszter, amikor beszédében, párlmzamot vonva Poincaré és Briand között, gondolatát a következő plasztikus hasonlattal fejezte ki: — Poincaré mondja: Nem, mert... Briand viszont'. Igen, ámbár ... Cátsxai és valóság Ugyanez a hírforrás közli, hogy Briand soha életében nem vetett különösebb súlyt az öltözésbeli elegánciára. Szereti az egyszerűséget és amilyen egyszerű ruházata, oly egyszerűek, sőt gyakran hanyagok mozdulatai is- Ez a nemtörődömség jellemzi külsőleg a szószéken is, viszont első mondata után megkapja hallgatóságát és elmés, humorral átszőtt beszédeivel nagyobb sikert ér el, mint más szónok az ékesszólás közismert fegyvereivel. Róla mesélik a következő kedves apróságot: Noailles grófné egy napon a francia külügyminisztérium folyosóin bolyongott, a mindenható miniszterelnökhöz igyekezve. Szembetalálkozik hirtelen magával Briand-nal és rövidlátó szemeit a feléje közeledő alakra meresztve megszólal: — Ha ez nem betörő, akkor maga a miniszter. Négy Király egy Köztársaságban A Domesnaes hegyfok körül, Rigától északnyugatra él összehúzódva egy egykor hatalmas balti nép utolsó maradványa. Mindössze néhány száz ember már a liv nép mai száma. Fejedelmük, Kaupo, 1200 körül vette fel a kereszténységet, mire a pápa elismerte a külön Livországot és minden uralkodói jogában megerősítette Kaupot. A német lovagrend azonban Kaupo halála után egyszerűen elfoglalta az országot és az egész liv népet a rigai érsek jobbágyává tette. A jobbágysorsra jutott harcos név lassan-lassan kipusztult, mert kiszorította egy másik balti nép, a sokkul aktívabb lett törzs, amelynek ma külön országa van az orosz birodalom összeomlása óla a livek egykori hazája, helyén. A livek azonban a régi nagyság (tnlékét ma is őrzik. Értelmiségi rétegük nincst n, parasztok és halászok, de mindnyájan hódolattal viseltetnek négy parasztcsalád irámt, amelyek egyenes leszármazói a régi liv királyoknak, az ősi pogány Mrályoknak, akik még Kaupo előtt uralkodtak. Kaupoval és egész fejedelmi házá.val nem foglalkozil: a n éphagyomány s ma több mint hétszáz esztendő múlva is bitorlónak tartja ezt a családot. Az ősi királyok még élő családjainak fejeit azonban máig is királyoknál: hívják a livek, ezek a családok a jobbágyuralom idején is meg tudták őrizni pri rilégiumaikat, sőt még az orosz kormány sem szedett tőlük adót. A lett köztársaság azonban eltörölte ezeket a kiváltságokat és adófizetésre akarja őket kényszeríteni. A négy család