Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Megszűnik a karlócai gör. kel. patriarkátus. A. délszláv egyházrendezés - Sürgőssé vált a budai szerb püspökség önállósítása

1929 November 16 vidékeken kaptak. Ez valóságos mementó, nevezete­sen, amikor ennek a kimondottan irredenta magyar pártnak az evéssel növekedik az étvágya és további vadász-expedíciókat szervez a szlovák területekre". Mint látjuk, a csehek szócsöve nem akar tudni arról, hogy a tót nép azért fordult el ily óriási tömeg­ben a Hlinka-párttól, mert rútul becsapta választóit, amikor elárulta autonómista programmját és hogy a két magyar párt: az országos keresztényszociálista párt és a magyar nemzeti párt rendületlenül áll az autonómista programm alapján. Mikor ezt a tót néppárt észrevette, tekintettel az új választásokra, fordított egyet a köpönyegen, hama­rosan kilépett a kormányból s elővette az autonómista programmot, hogy mentse ami még megmenthető. Ujabb fogadalmakkal az autonómiára, és ígéretekkel sikerült is neki a 23 képviselői mandátumból 18-at és a 12 szenátori mandátumból 9-et megmenteni. A Hlinka-párt ezen újabb veresége ismét csak megcá­folhatatlan bizonyítéka annak, hogy a legutóbbi nem­zetgyűlési választásoknál nem a magyar irredenta mozgalom, hanem az önálló autonómia utáni törhetet­len akarat győzött. Erről maguk a csehek is könnyen meggyőződ­hetnek. Ha mélyebben betekintünk a szlovenszkói szavazatoknak októberi elosztásába, meglátjuk, hogy a választási geometria minden furfangjának és a maradékbirtokok „szociális" elosztogatásnak dacára, fényesen győzött az autonómizmus szelleme. Szlo­venszkón ugyanis az autonómia-ellenes pártok: a Hodzsa-féle agráriusok 278-382, a Micsura-féle cseh néppártiak 36.704, Benes nemzeti szocialistái 43.982 és a szociáldemokraták 135.502, összesen 494.577 sza­vazatot kaptak. Ezzel szemben az autonómia alapján álló magyar keresztényszociálisták és magyar nem­zeti pártiak 226.920, magyar kisgazdák és iparosok 6893, Jurigáék 5406 és a szlovák néppártiak 403.671, összesen 642.890 szavazatot kaptak, vagyis 14-8.213 szavazattal többet, mint az autonómia-ellenes pártok. Az autonómia iránt közömbös Szlovenszkón kandi­dált pártok: a német munkaközösség 13.708, német szociáldemokraták 4822, zsidók 33.675, Stribrny li­gája 1821, iparosok 30.123 és az Ivánka-féle nemzeti demokraták a szlovák nemzeti pártiakkal 53.787, összesen 137-136 szavazatot kaptak. Ezekkel szemben áll azonban a többé-kevésbé az autonómia felé hajló, de az áilamfenntartási szempontból megbízhatatlan 152.246 kommunista szavazat. Amint ebből a hiteles adatok alapján összáilí­tott kimutatásból látjuk, a cseh-szlovák állam- és nemzetegység nem nagyon messze áll a csődtől és Udrzsal miniszterelnöknek hosszantartó tárgyalása a pártvezérekkel nem egyéb, mint kényszeregyezségi tárgyalás. a—ly. Megszűnik a karlócai gor. kel. patnarkátus A. délszláv egybázrendezés — Sürgőssé vált a budai szerb püspökség önállósítása T íz esztendeje foglalkoztatja a délszláv állam ve­zetőköreit a pravoszláv egyház ügyeinek rende­zése. A régi Szerbiában ez az egyház államegyház volt, mint mindenütt a görögkeleti jellegű országok­ban. Trianon és St- Germain jóvoltából azonban a Szerbiához csatolt magyar és osztrák felületeken külön jogi állásuk autonóm görögkeleti szerb patriár­kátust kapott meg, fejlett hierarchiával, melynek megvolt a maga, Szerbiában ismeretlen, közjogi ál­lása. A görögkeleti pátriárka és megyés püspökei tudvalevőleg hivatalból tagjai voltak a magyar fő­rendiháznak, az egyháznak teljes zsinat-önkormány­zati autonóm szervezete volt, mely a király főfelügye­leti joga alatt önállóan intézte egyházi, iskolai és gazdasági ügyeit. Ez az önkormányzat és a szerbiai államegyházi rendszer roppant akadályként állt szemben a régi és új területek görög keleti egy­házai között. Belgrádban az új állam megalakulta óta állandóan jelentkeztek a kísérletek, hogy jogilag is megszüntessék az új területi egyházak autonómiá­ját és beolvasszák ezeket az egyházmegyéket is a szerbiai államegyházba, melynek élén a Belgrádban székelő ipeki pátriárka áll. Az új területek egyházai azonban következetesen ellenálltak minden ilyen kí­sérletnek, míg legalább formailag megvolt az alkot­mányos élet a délszláv államban. Az államcsíny óta ezt az ellenállást komolyan már nem folytathatták, és kénytelenek voltak több pontban engedni. Zsivkovics élkészíttette a pravoszláv egyház és az állam közötti viszonyt rendező törvényjavaslatot, melyet az egyház rendkívüli püspöki zsinata vett tárgyalás alá Karló­cán. A zsinatokat állandóan itt tartják, mert a bel­grádi pátriárka székhelye egy egyemeletes ódon, kis ház a Kalimegdán oldalán, mely műemléknek szép ugyan, de alig néhány szoba van benne. Az ülésezés egész ideje alatt, mely október 14-től november 8-ig tartott, Karlócán tartózkodott az igaz­ságügyminisztérium vallásügyi osztályának vezetője is, hogy összekötő szervként működjék a kormány és a zsinat között, a tanácskozásokon azonban nem ve­hetett részt, csak naponként tájékoztatgatták az eredményről. Szrszkics igazságügyminiszter maga is elment két napra Karlócára kiegyenlíteni, míg végre elkészült atörvényjavaslat, melyet a kormány és a Marpicati felolvassa D'Annunzio üzenetét a magyarokhoz Gardonéban, a Vittoriale-villa kertjében, a Puglia hadihajó parancsnoki hídjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom