Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - Mi is az a Népszovetség? 4. [r.]

1929 13November 2 Értelmi együttműködés^ Miért nem szerepel Magyarország az Értelmi Együttműködés Intézetének legújabb kiadványában ? A

z Értelmi Együttműködés párisi intézete hasznos munkát végzett, amikor külön kiadványban összeállította jegyzékét azoknak az intézményeknek, amelyek a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásával rendszeresen foglalkoznak. Sajnos, magyar intézményről nem találunk említést, pedig a Magyar Külügyi Társaság már évek óta tart fenn ily tárgyú rendszeres tanfolyamot. Mi ezért kritikával nem a kiadványnak szerkesztőségét illetjük, amely kétségtelenül a legnagyobb jóhiszeműséggel állította össze a rendelkezésére bocsátott adatokat, hanem joggal kifogásoljuk ezt a mulasztást azok részéről, akik megbízást kaptak mm, hogy a magyar érdekeket képviseljék az Értelmi Együttműködés párisi intézeténél. Azt hisszük, felesleges megemlíteni, hogy Csehország, vagy Románia nem mulasztottak el egy ilyen alkalmat tevékenységüknek az ismertetésére, viszont sajátos magyar viszonyainkra jellemző, hogy még az Értelmi Együttműködés intézményével kapcsolatban sem vagyunk képesek arra az értelmi együttműködésre, amely nemcsak a külföldi propaganda terén, de általában mindenütt szükséges, ha sikert és eredményt akarunk elérni. Leszögezni óhajtjuk, hogy az Érteimi Együttműködés Intézetének vezetőkörei részéről megvolt a jóakarat s igazán nem vonhatók felelősségre azért, mert meghívó levelüket illetékes hatóságunk — s ez az illetékes hatóság nem a külügyminisztérium — elintézés nélkül hagyta és a magyar érdekek képviseletére nem küldött ki senkit, amikor pedig ez pénzbe se került volna, mert ennek a kiküldöttnek a terheit a Népszövetség vállalta magára. A jegyzékben felsoroltak között szerepelnek nemzetközi jellegű intézmények, mint a hágai Académie Se Droit International, mely 1914-ben a Carnegie-alap segítségével alakult és a nemzetközi jogot műveli, a genfi Zinnen-féle Burecw d'Études Internationales, 1924-ben alakult magániskola. Az országonként felsorolt különböző intézetek közül megemlítésre fontos Németországban az 1920-ban, Jaccht Ernő professzor vezetése alatt létrejött Deutsche Hochschule für Politik, mely magát az iskolát támogató egyesület tagdíjaiból, részben pedig állami támogatásból tartja fenn. i?4én 12 professzor áll; az előadók részben előadásokat, részben szemináriumokat tartanak; az 1928—29. tanévben 1200 hallgatója volt, kik 25 és 35 márka tandíjat fizettek. Hasonló a Marburgi egyetemmel kapcsolatban működő Institut für Ausvodrtige Politik, melyet 1923-ban Mendelssohn-Barthokly professzor alapított, ki annak élén is áll. Állami támogatást élvez és diplomáciai kérdések tanulmányozásával és megvitatásával foglalkozik. Kiadásában jelenik meg az Europaische Gespráche folyóirat: az intézetnek 8000 kötetnyi könyvtára és a kutatóknak 143 folyóirat áll rendelkezésükre. Ausztriában a bécsi Konsularakademie, 60 tanuló részére bennlakással; 1928—29-ben 74 hallgatója közül 48 külföldi volt. Állami támogatást élvez, részben pedig a táppénzekből tartja fenn magát. Franciaországban az École des Hautes Études Sociales, 1900-ban alapított szabad iskola, 30 professzorral, kiknek fele rendes tanszékkel bir. Az iskola egy feladat kidolgozása és nyilvános előadása alapján diplomát ad. 1927—28-ban_300 hallgatóia volt, háromnegyed részben külföldiek. Az École libre des Scierces Politiques 1871-ben alakult főiskola 5 szakosztállyal. Az Institut des Hautes Études Internationales 1921-ben alakult és állami támogatást élvez. 30 professzora között több külföldi van. Diplomáit a párisi egyetem nevében állítja ki. Angliában a Royal tnstitute of International Affuirs rendez előadásokat, Lengyelország és Csehország több politikai főiskolával és tanfolyammal rendelkeznek. *) Institutions pour l'étude scientifique des relation? internationales. Répertoire composé par l'Institut International de Coopération Intellectuelle, Paris. INNEN- ONNAN fiáborús felelősség A Népszövetség alkotmánya, az úgynevezett népszövetségi paktum, tudvalevői n szigorú megtorlást helyez kilátásba az ellen az állam ellen, amely megbontja a békét és támadóháborút indít valamely szomszédja ellen. De vájjon van-e nehezebb probléma, mint igazságosan megállapítani, két szembenálló fél közű1 melyik voltaképpen az igazi békebontó, tehát a bűnös fél, aki ellen a többi államok joggal megtorló lépéseket foganatosíthatnak. Erről a problémáról vitatkoztak Rómában Gazzera olasz tábornok, aki tudvalevően éppenséggel nem lelkesedik a Népszövetség intézménye iránt s véleményét nem is szokta véka alá rejteni, és az öt éppen meglátogató Gouraud franc in tábornok. Gazzera tábornok vitte éppen a szót: — Két gyermekem van, — úgymond, — Jósé, a nyolcéves leányom és Pietro, az ötesztendős fiam. Egy nap hallom, hogy Pietro keservesen sírni kezd. Mi az, mi történt? — kérdem őt. — Jósé megvert, — felelte Pietro könnyek között. — És miért vert meg? — folytatom a kérdezősködést. — Mert meg akartam Jósét verni, — felelte Pietro. És Gazzera tábornok mindjárt levonta a tanulságot is: — íme a lurkó is másra szerette volna tólni a felelősséget a támadószándékért. /íz opiimisia John Haynes Holmes, a detroit-i egyetem tanára, egyik előadásán kijelentette, hogy minden férfinak-tudatában kell lennie, hogy amikor megházasodik, egyúttal függetlenségének ötven százalékáról is kénytelen, lemondani. G. Ch. Chesterton, a híres angol katolikus humorista író kezébe kerülvén ennek az előadásnak a szövege, mikor az említett kijelentéshez ért, csendesen megjegyezte: — Csak az újvilágban lehetnek még ilyen optimisták az emberek. Az. orosz repülés múltjából A szovjet az orosz repülés kétszázesztendös jubileumát ülte nemrég nagy fénnyel akkor, amikor mindössze 25 esztendeje mult Blériot első r< pülésének. A kétszázesztendös jubileum úgy került ki, hogy 1729-ben egy orosz kovácsnak sikerült magaszerkesztette szárnyakkal felrepülni. Ennyi fáradtsággal többszá.z esztendős múltra is tekinthetne viszsza Oroszország, mert hiszen már a XVI. századi krónikák említik, hogy Rettenetes Iván cár uralma 'díjén, Lupatov bojár egyik jobbágya szárnyas repülőgépet konstruált, de repülni már nem tudott vele, mert elfogták és lefejezték. Az ítélet szerint: „Az ember nem madár, nincsenek szárnyai. Ha mégis szárnyat csinál, a természet ellen cselekszik. A természet az Istentől van, a mesterséges szárny tehát az ördög munkája és ezért a bűnöst le kell fejezni, testét a disznókkal megetetni és ördögi szerkezetét el-