Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 35. szám - Az osztrák alkotmányreform
'929 . 3 • November 2 A.z osztrák alkotmányreform A minap terjesztette be a Nemzeti Tanács ülésén Schober kancellár az új alkotmánytervezetet, mely ellen és mellett annyi lárma folyt má?r Ausztriában és annyi fog folyni még ezután. A Ház egyhangúlag hozzájárult a sürgősséghez és kedden délután már megkezdődött a javaslatok parlamenti vitája. Addig is vasárnap Bécsben és a vidéken számtalan népgyűlésen foglaltak az egyes polgári pártok állást a javaslatok mellett és jelentették be a szocialisták, hogy forradalomra is inkább hajlandók, semhogy törvénynyé engedjék válni ezeket a javaslatokat, amelyek a vörös Bécset kiveszik a szövetségi országok köréből és csak közvetlen birodalmi fővárosnak minősítik, mely nem tarthat külön osztályhadsereget és rendőrséget és nem rendelkezhetik korlátlanul adó-, építési és iskolaügyekben, hanem országos felügyelet alá kerül, hogy ne lehessen a marxizmus végvárának véglegesen berendezni. A szocialista-párt biztosra vette, hogy örökre berendezkedett Bécsben, örökre ő élvezi annak minden bevételét, szabadon költheti, amire tetszik, s milliós jövedelmeket biztosíthat a maga vezérkarának a teljesen elnyomott polgárságtól kicsikart adóból. Schober kancellár a tőle megszokott erős kézzel belenyúl most ebbe a községi gazdálkodásba, s az állami számvevőszók felügyelete alá akarja helyeztetni, hogy vége legyen a vörös fegyverkezéseknek, a marxista iskolázásnak és kimentse az osztrák fővárost a szocialista vezetők karmaiból. Érthető, hogy a város mai vezetősége körömszakadtáig védekezik az alkotmányreform ellen, de az eddigi terror ideje már lejárt, a vörös hadsereggel szemben áll a Heimwehír, a szövetségi országok felfegyverzett parasztsága és polgársága, a küzdelem kimenetele tehát nem lehet kétséges. Az egész alkotmányreform kizárólagos belügye az osztrák köztársaságnak, külpolitikai vonatkozások nem kerültek bele, Európa többi i észét közvetlenül csak annyiban érdekli, hogy nem közömbös dolog, vájjon marxista tűzfészek van-e a szomszédban, vagy rendezett polgári állam. Talán Csehországot érinti csak súlyosabban ez a reform, mert a cseh állami sajtópropaganda igazi központja Bécs és tarthat tőle, hogyha Schoberék rendet csinálnak minden vonalon, ennek üzelmeit sem fogják megtűrni, nemhogy elősegítenék, mint eddig a mindenható szocialista vezetőség. Formailag nem egy javaslatot terjesztett be a kancellár, hanem hármat: az 1920 október elsejei szövetségi alkotmánytörvény módosítását, javaslatot az átmeneti intézkedésekre és szövetségi törvénytervezetet az állami alaptörvények egyes szakaszainak időleges korlátozására. A három javaslat a kancellár szerint azt célozza, hogy az új törvényekkel reformálják a szövetségi állam törvényhozótestületeinek öszszetételét, erősítsék az állami tekintélyt, politikától mentesítsék a közigazgatást és igazságszolgáltatást, újra szabályozzák Bécs főváros jogi helyzetét és alkotmányjogi alapra helyezzék az iskolaügyet, mely jelenleg véglegesen még nincs szabályozva. Az első pontra vonatkozólag reformálni akarják a válságba jutott parlamentárizmust, mely nem tud tovább működni tisztán pártpolitikai alapon, ezért a népképviseletet részben olasz mintára úgy szervezik át, hogy a gazdasági testületek is beleszólást nyerjenek közvetlenül az állam ügyeinek intézésébe. Schober nem a német birodalmi gazdasági tanács mintáját vette át, mert ez csak tanácsadószervezet, hanem az olasz szindikalista rendszert. A javaslat szerint a jelenlegi szövetségtanács tartományi és szindikalistatanáccsá alakul át. (Lánder- und Stánderat.) Lesz tehát alapjában véve két felsőház, s majd a szavazás módszerét fogják úgy megállapítani, hogy ne majorizálhassa egyik csoport a másikat. A Lánderrat az egyes tartományi kormányok és a bécsi szenátus kétkét tagjából fog állani, nempedig, mint az eddigi Bundesrat, a lakosság számaránya szerint választott tartományi képviselőkből. Ez már svájci minta. A Nemzeti Tanács (képviselőház) továbbra is általános, egyenlő és közvetlen szavazati jog alapján keirül választásra, de az aktív választói jogot 20 évről 21-re, a passzívot 24-ről 29-re emeli fel a javaslat. Másik fontos újítás, mely szintén a szocialista veszedelem ellen készül, az, hogy a nemzetgyűlés tagjainak számát 165-ről leszállítja a javaslat 120-ra. Bécsnek és a Bécs körüli ipari vidéknek természetellenes túlsúlya ezzel megszűnik az új képviselőházban. A polgárságnak az eddiginél nagyobb -érvényesülését célozza a választások kötelezővététele úgy a képviselőválasztásokon, mint az elnökválasztásokon, amelyeket népszavazással fognak intézni ezután. További reformok a parlamentnél, hogy a Nemzeti Tanács ülésszakait rövidítik, az ügyrendet is megreformálják és Miss Suzanne Lawrence, akit az angol munkáspárt egy évre a párt elnökévé választott s aki a jövő évi kongresszusnak vi elnöke lesz.
