Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 34. szám - Öt országon keresztül. Sétahajózás Európa és Ázsia között. 14. [r.]

Magyar Külpolitika 16 34. szám jelentős külpolitikai probléma vár befejezésre, amely munkának megakasztása befelé is, kifelé is súlyos, sőt válságos helyzetet teremthet. Általános vélemény szerint a válság hosszú lesz és a megoldás nehézségekbe ütközik. Az új kormány megalakítása szempontjából mindenesetre a szociáldemokrata-párt magatartásának lesz a legnagyobb jelentősége. Vasárnapig meglesz azonfelül a radikális-párt döntése is, tekintettel arra, hogy csütörtökön kezdődik Reimsban a párt országos kongresszusa, amely tisztázhatja némiképp a zűrzavaros helyzetet. Hogy a szociáldemokrata-párt elvben hajlandó-e résztvenni a baloldali kormányban, az elsősorban a radikális-párt magatartásától függ. A további fejleményekre jövő számunkban visszatérünk. Ez is Balkán Ezzel a címmel a Magyar Külpolitika, folyó évi augusztus 3,1-iki számának Figyelő rovatában és a török-görög viszonnyal kapcsolatban, megemlékezett Papaszt angorai görög követről is. Mint utólag, illetékes helyről vett nyilatkozatból értesülünk, hírünk, Papasztra vonatkozó részében, nem felel meg a tényeknek. Mivel nagy súlyt vetünk arra, hogy elkerüljünk minden incidenst, mely alkalmas arra, hogy Magyarországnak Görögországgal való jóviszonyát megzavarhatná, szíves készséggel helyreigazítjuk múltkori közlésünket, sajnálatunkat fejezve ki, hogy munkatársunk a román sajtó egyik orgánumának Papasztra vonatkozó téves értesülését átvette. A Revue Franco-Hongroise novemberi száma irodalmi esemény: a középkor francia irodalmának mestenművét, a Chanson de Roland-ot hozza magyar fordításban, amelynek fordítója a számos többi munkájáról is ismert dr. Varga Bálint. Közöl még a Revue továbbá novellát J. Germain-től és Yvonne Sarey-től. Császár Elemér és Ybl Ervin folytatja nagyérdekű tanulmányaikat, míg M. L. Vignon bájos költeménnyel szerepel. A franciául tanulni akaróknak ajánlhatók a lapban közölt szövegmagyarázatok. India jövője Parulekar hindu bölcselő előadása a Külügyi Társaságban A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztályának dr. Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaság igazgatója elnöklésével tartott ülésén N. B. Parulekar hindu bölcselő „India jövője a világ népei között" címen tartott előadást. Előadó szerint a nyugati közönség Indiában még mindig a titokzatosság, a maharadzsák, az áthatolhatatlan dzsungelek és halálosbérgü kigyók hazáját látja. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy India háromszázharmincmillió ember otthona, vagyis hogy lakosainak száma Japán, Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó és az összes Délamerikai államok, valamint Anglia, Francia- és Németországok összes lakosságával egyenlő. Minden ötödik ember a földön indus. Ez a tekintélyes tömeg, melynek hazája akkora, mint egész Európa, Oroszország nélkül, megmozdult és nagy komolysággal ama kérdés vizsgálatát tűzte maga elé, minő helyet kell Indiának elfoglalnia a jövőben a világ népei között, mert India népe rendelkezik annyi szellemi és anyagi erőforrással, hogy ezek révén a világ első népei közé léphetne. A legutóbbi háború Európa polgárháborúja volt és egyszer s mindenkorra megrendítette hegemóniáját a világ felett. A jövendő, úgy látszik, az emberiséget alkotó ama nagy tömegeket fogja a fölszinre hozni, amelyeket Amerika, Kína és India népei jelentenek. A világháború három felismerést hozott Ázsia és különösen India számára. Egyszer s mindenkorra lerombolta a fehér faj felsőbbrendűségébe vetett hitet. Eddig azt tartották, hogy a 'fehér ember már fajánál fogva felsőbbrendű. A háború bebizonyította India népe előtt, hogy a gazdasági erőforrások és ezek megfelelő szervezettsége teszik a nemzeteket hatalmasokká. Ez a mechanikus folyamattá változtatott nyersanyag győzelmében áll. Másodszor, a háború reávezette India népét annak felismerésére is, hogy nem kell egyszerűen utánozni a nyugat társadalmi és politikai intézményeit, hanem a maga útján kell járnia. Nevezhetnők ezt India társadalmi és intézményekben megnyilvánuló szabadságának is. Harmadszor pedig, a háború azzal a tanulsággal járt, hogy amit Brit-birodalomnak neveznek, valósággal indiai birodalomnak helléné tekinteni, vagyis a döntő hatalomnak azok kezében kellene nyugodnia, akik a Birodalom fennállásához valóban hozzájárulnak. India kikapcsolásával a Brit világbirodalom megszűnnék létezni. Indiában jelenleg intenzív szellemi és anyagi aktvitást látunk, elsősorban az ifjúság soraiban és nem mondunk sokat, ha azt állítjuk, hogy egy emberöltő múltán Indiából ismét társadalmi, gazdasági és vallási ideák fognak Európába áradni, mint ahogy a kereszténységelőtti időkben történt. A jelen politikai küzdelem Indiában, csak előjele a jövendőnek! Eckhardt Tibor a revízióról A csonka-aradmegyei Elek nagyközségben három vármegye magyar, német, román és tót lakossága gyűlt össze vasárnap, hogy tiltakozzék Trianon ellen. Dr. Csepreghy Imre pápai kamarás és Sármezey Endre szavai után Eckhardt Tibor, a Revíziós Liga ügyvezető alelnök mondott nagyhatású beszédet a revízióról. Visszautasította a Tuka-üggyel kapcsolatban terjesztett rágalmakat, majd igy folytatta: — A revízió — úgymond — nemcsak Csehszlovákia, hanem Európa javát is szolgálja. Ez az utolsó próba arra, hogy egy újabb világháborút elkerüljünk. Minden tisztességes országnak érdeke, hogy a háborút elkerüljük, a békeszerződések, elsősorban a trianoni szerződés békés úton való revíziójával. Kénytelen innen üzenni a pozsonyi ítélőbíráknak, vizsgálják meg lelkiismeretüket, hogy szabad-e bárkinek is a világon elzárkózni a békés lehetőségtől ? Éppen ezért érdeke még a cseh bíráknak is a revízió követelése. Az új államalakulatok nem tudtak egészséges államrendet fenntartani. A Felvidéken soha nem volt élénkebb vágy az autonómia iránt, mint ma. A rutén nép Amerikától Genfig panaszkodik. A horvátok sohasem voltak olyan rossz sorsban, miint most. Erdélyben a románság szinte 'forradalmi úton volt kénytelen egész Románia vezetését a kezébe venni. Nagy-Magyarországon egyetlenegy nemzetiségnek sem volt oka jogos panaszra. Ha mi magyarok nemzetiségeinkkel összefogunk, semmi kétség aziránt, hogy a revíziót háború nélkül kivívjuk. De ha nem, akkor ez az ország természetes határok nélkül a szomszédok rabló étvágyának áldozatául esik. Vagy jön a revízió, vagy elpusztul itt minden és jön a halál. Ezért kell összefogni, amíg a revíziót ki nem vívjuk. Tokió a világ harmadik nagy városa A japán törvényhozás a napokban a Tokió főváros körül fekvő 84 községet hozzácsatolta Tokióhoz. Ezzel a japán főváros lakossága 4,880.800 főre emelkedett, s most Tokió nagyságra nézve a világ harmadik városa. Csak London (7,742.212 lélek) és New-York (6,017.000 lélek) nagyobb nála. Negyedik helyen jön Berlin 4,024,000, ötödik helyen Páris 2,871.000 lakossal. — Érdekes, hogy ennek az öt városnak magyságszerinti sorrendje körülbelül megfelel annak a súlybeli sorrendnek, melyet az illető nagyhatalmak — a brit világbirodalom, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Németország és Franciaország — képviselnek. A Magyar Kiigyügyi Társaság Pápán A Magyar Külügyi Társaság által a nagyobb vidéki városokban rendezett felolvasó-ülések során jövő kedden, október 29-én este kilenc órakor Pápán, a városház nagytermében különböző külpolitikai témákról fognak beszélni Pékár Gyula, Eöttevényi Olivér, gróf Zichy Ernő és Radisics Elemér. A felolvasó-estén Antal Géza ref. püspök megnyitó, Tenzlinger József polgármester pedig záróbeszédet mond. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelő, kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgató: Ilenczfalvi SZÁSZ ÖDÖN Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)