Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Öt országon keresztül. Utijegyzetek a Balkánról

Magyar Külpolitika KÖNYVESHÁZ Nemzetközi politikai bibliográfiai szemle II. La question Vaticana, J. Ausset, Paris, Sirey, 1928. 175. o. A pápaságnak háború alatti és utáni helyzetéről való értékes történelmi és politikai tanulmány. I concordati postbellici, A. Giannini, Milano. Vita e Pensiero, 1929. 302. o. A Szentszék által a háború befejezése óta kötött konkordátumok gyűjteményes ismertetése. Austrian War Government, Joseph Redlich, New-Haven, Yale University Press, 1929. 187. o. A Carnegie Endonment által megindított History of the War sorozatnak magyar szempontból rendkívül figyelemreméltó legújabb kötete. Der grossdeutsche Gedanke, H. von Pallér, Leipzig, 1929. 163. o. A nagynémet gondolat történeti ismertetése, különös tekintettel az Anschlussra. Silesia Revisited, Lt.-Col. Graham S. Hutchinson, Londos, Simphin, 1929. 112. o. Világos és merészhangú tanulmány Szilézia felosztásáról ós annak veszélyes következményeiről. Eagles Bíack and White, Augur. New-York Appleton, 1929. 206. o. Augur néven ismert amerikai publicistának tanulmánya, amelyben arra mutat rá, hogy Németországnak miért kell belenyugodnia a danzigi korridorba és miért kell lassan megtanulnia, hogy Lengyelországot, mint egy vele egyenrangú államot kezelje. Vora Kampf der Tschechen um ihren Staat, Paul Molish, Wien, Braumuller, 1929. 164 o. A szerző, aki Bécsben állami levéltáros, eddig egészen ismeretlen anyaggal mutat rá a csehek függetlenségi törekvéseire. Amerikai kritika azt írja a munkáról, hogy „mint ellenmérget kell elolvasni Massaryk, Benes, Opocensky és Papousek írásai után" Ten Years of Czechoslovak Politics, J. Borovicka, Prága. Orbis, 1929. 131. o. Csehszlovákia tízéves fennállásának jubileuma alkalmából kiadott hivatalos cseh propaganda munka. L'Union sacrée Polonaise, Casimir Smorgorzewsky, Paris. Gebethner & Wolff, 1929. Eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával megírt munka a háborúalatti lengyel szervezetek működéséről. La Pologne et la guerre á travers les livres Polonais. Casimir Smorgorzawsky, Paris, Gebethner & Wolff, 1929. Egy nagyon használható rezüméje körülbelül 35 különböző lengyel munkának, amelyek mind Lengyelországnak a világháborúalatti helyzetét, történetét és törekvéseit ismertetik. Baikans Nouveaux, Maurice Pernot, Paris, Hachette, 1929. Görögország, Bulgária, Románia és Jugoszlávia, ahogy egy francia látta. Die Auswartige Politik Serbiens, 1903—1914. I., Milos Boghitschewitsch, Berlin, Bruknerverlag. 1919. 451. o. Az első munka, amely hivatalos okmányokat közöl Szerbiának a világháborút megelőző években folytatott külpolitikájára vonatkozólag. The Balkan Pivot: Yugoslavia, Charles A. Beard and George Raclin, New-York, Macmillan, 1929. 333. o. Két amerikai publicistának eléggé hűséges és objektív ismertetése a szerb kormányzási és közigazgatási rendszerről, annak egy külföldi szemlélő előtt szinte hihetetlen furcsaságairól. Yugoslaviens Entstehung, Dusán A. Locarevic, Amalthea Verlag, Wien, 1929. Magyar szempontból nagyon is figyelemreméltó munka. The Diplomatic Background of the World War, L. W. Cramer, New-York, Columbia University Press, 1929. A világháború okait és a háborús felelősség kérdését objektíve kereső tanulmány. Ugyanazt az ortodox irányt képviseli, amelyet Professzor Sidney B. Fay. T. Gy. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Felelős kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR 21. szám KÖZGAZDASÁG Magyar-japáni kereskedelmi kapcsolatok A Magyar Külpolitika számára írta: Nakamura Shotaro, a Japáni Kereskedelmi Kamarák Szövetségének megbízottja és a Japán Külkereskedelmi Szövetség igazgatója A történelmi mult legendái fűzik egymáshoz a magyar és japáni nemzetet és a kölcsönös szimpátia köti össze régtől fogva a két népet és mégis legnagyobb sajnálatunkra a technika mai fejlettsége mellett, mikor a földrajzi távolságokat a hajózás és a repülés legyőzi, sokkal gyérebb a gazdasági öszszeköttetésünk Magyarországgal, mint akár Nyugateurópa többi államaival, akár az Északamerikai Egyesült Államokkal. Tiszteletreméltó barátom, Imaoka Dsuicsiro professzor évek óta tartózkodik Magyarországban, egyrészről Magyarország kulturális, gazdasági és társadalmi viszonyait tanulmányozza és ezeket állandóan ismerteti nálunk, másrészt pedig tollal és szóval törekszik megismertetni Magyarországot a japáni szellemmel. Az ő ezirányú kettős működése közismert nálunk. Japánban újabban örömmel értesültünk arról is, hogy Imaoka professzor a Magyar Nippon Társasággal szorosan együttműködve, gyakorlati téren a két nép gazdasági kapcsolatainak kiépítésén munkálkodik. A világháború utáni idők jellegzetes jelensége, hogy évről-évre Európa minden nagyobb városában egymással versenyezve nemzetközi mintavásárokat rendeznek elsősorban abból a célból, hogy termelő és fogyasztó között közvetlen kapcsolatok létesülhessenek. Még a mi távoli országunkba is százszámra hozza naponta a posta a meghívókat a különböző mintayásárokra úgy, hogy Kereskedelmi Kamaránkban a különböző vásárok reklámnyomtatványaiból egész hegyek halmozódtak fel. A Japáni Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, mely hazánk összes kereskedelmi és iparkamaráinak központi szerve, elhatározta, hogy Európa legjelentősebb vásárain részt fog venni. Ez a terv 1927-ben került megvalósításra, midőn a bécsi őszi mintavásáron vettünk részt. Ez a vásár eredménnyel is járt, mert alapját vetette meg Japán, valamint Közép- és Keleteurópa közötti kereskedelmi kapcsolatoknak. Az elmúlt esztendőben Németország, Belgium és Franciaország vásárain vettünk részt. Ezen vásárok alkalmával azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy az igazi japáni árúk kiváló minőségét és aránylagos olcsóságát csakis a közvetlen kapcsolatok útján nyújthatjuk az egyes országoknak. Eddig ugyanis csak harmadik közvetítő piac útján jutottak el a legtöbb helyre árúcikkeink. Eddig Magyarország és Japán között közvetlen gazdasági kapcsolat részben a közlekedési nehézségek miatt, a háború előtt pedig még ezenkívül Magyarország akkori gazdasági függő helyzete miatt, nem állott fenn. Ennek következtében a két ország közötti összeköttetés is igen lanyha volt. Mint ismeretes, nemrég megkötötték a magyar-japán kereskedelempolitikai egyezményt és így elérkezett a lehetősége annak, hogy a Magyar-Nippon Társaság által kitűzött gazdasági programm is megvalósulhasson. Az adott helyzetet siettem kormányommal és a Japán Kereskedelmi Kamarák Szövetségével megismertetni és ennek alapján örömmel határozták el az illetékes helyen, hogy hivatalosan veszünk részt az ez év májusában lezajlott Budapesti Nemzetközi Vásáron. Részvételünket nagyban elősegítette az a megértő támogatás, melyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar-Nippon Társaság és a magyar sajtó részesített bennünket. Kedves kötelességemnek tartom, hogy ezért e helyütt mondjak hálás köszönetet. A budapesti Nemzetközi Vásáron nem voltak messzemenő gazdasági céljaink, a most rendezett kiállításunk inkább demonstratív jellegű volt. Tettekkel akartuk bebizonyítani kereskedelmünk és iparunk vezető köreinek szolidaritását a magyar kereskedelem és ipar iránt. A budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételünkkel bizonyítani akartuk, )icgy mi is felismertük Budapest jelentőségét a Keletről Nyugatra irányuló forgalom tekintetében. Reménylem, hogy rövidesen a magyar Föld és a magyar ipar kiváló termékeit mi is bemutathatjuk majd a japáni közönségnek s előre is biztosíthatom Önöket, hogy éppen olyan lelkes fogadtatásra és meleg érdeklődésre fognak nálunk találni, mint amilyen szeretettel fogadta a magyar közönség a mi kiállításunkat. Szervezési igazgató: Ilenczíalvi SZÁSZ ÖDÖN Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)