Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Nemzeti bolsevizmus - vörös fasizmus. A helyzet Oroszországban - A kulakok szerepe - Közgazdasági erőfeszítések

1929 • 15 • Július 20 nek, mert ez alkalommal sem hoztak határozatot, hanem kombinációba került még Genf és Páris s végül is úgy döntöttek, hogy majd az ősszel összehívandó, úgynevezett tanácsülés fog a jövő évi közgyűlés helyére vonatkozólag véglegesen megállapodni. Most aztán az Unió főtitkársága szétküldte a f. évi szeptember hó végén Zürichben tartandó tanács- és bizottsági ülések programmját s ebből olvassuk, hogy az angol társegyesület egyik legtekintélyesebb tagja, Lord Cecil, a zürichi gyűlésen javasolni fogja, hogy ezentúl az Unió minden közgyűlése Genfben legyen. Tekintve egyrészt azt, hogy Genf, mint a hivatalos Nemzetek Szövetségének a székhelye, a hasonló célt szolgáló társadalmi szervezetek évi nagygyűlésére is igen alkalmasnak mutatkozik, továbbá tekintve azt, hogy a vonatkozó javaslatot olyan nagytekintélyű angol politikus tette meg, mint Lord Cecil, — akinek a mai angol kormánnyal való kapcsolatai ismeretesek, hisz erősen tartja magát a hír, hogy a hivatalos Népszövetségben is ő lesz Nagybritannia első delegátusa — alig férhet kétség ahhoz, hogy indítványát egyhangúlag fogadják el és ezzel tárgytalanná válik a jövőben az, hogy egyik vagy másik állam szerepeljen, mint az Unió vendéglátója. A Nürnberger Bund tagjai Budapesten A Nürnberger Bund tagjainak mintegy ötvenfőnyi csoportja a minap Budapestre érkezett, néhány napi tanulmányútra. A szövetség az egész német kiskereskedelem tagjait egyesíti, hogy a szövetkezeti eszme tanulságainak figyelembevételével védje meg érdekeiket s már tavalyi amerikai útja alkalmával rendkívül figyelemreméltó munkában számolt be tapasztaliatairól. Itteni fogadásukról a Magvar Külügyi Társaság, a Kereskedelmi és Iparkamara, a GyOSz, valamint a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal együttesen gondoskodott. Szerdán délután a Kereskedelmi és Iparkamara díszközgyűlésén Kari Richter, a Bund elnöke tájékoztatta a magyar érdekeltségekből álló hallgatóságot a Bund céliairól és munkásságáról. A vendégszónokot Bittner János, a Felsőház tagja, kamarai alelnök üdvözölte keresetlen, meleg szavakkal. Az előadás után a Külügyi Társaság az ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel egyetértően vacsorát rendezett a Gellért Szálló termeiben. Ez alkalommal Lukács György v. b. t. t., ny. miniszter, a Külügyi Társaság alelnöke köszöntötte fel a vendégeket és Dürer példájából kiindulva, a magyar és a német kultúr- és politikai törekvések azonoscélúságát fejtegette. A nagy tetszéssel fogadott beszédet Kari Richter köszönte meg, kifejezve hálájukat a magyar vendégszeretet megnyilvánulásáért és az est emlékezetére a német porcellánipar mintatermékeivel kedveskedtek a megjelent magyar vendégeknek. Hantos Elemér ny. államtitkár lendületes felköszöntője fejezte be a sikerült estet. A vacsorán a külügyminisztérium képviseletében Pogrányi Nagy Félix miniszteri titkár jelent meg, míg a német követséget Benzler követségi tanácsos, ügyvivő képviselte. Az angolnyelvű tanfolyam beszámolója A következő sorokat kajjtuk: A Magyar Külügyi Társaság védő-ségével működő angolnyelvű tanfolyamra az 1928—29. tanév első napjaiban voltak. Az I. félév statisztikáját a következőkben foglalhatom össze. A beiratkozottak száma 1144, (tavaly 487) ebből 619 férfi (54.1%) és 525 nő (45.9%), akik a társadalomnak majdnem minden rétegét képviselték, bár a túlnyomó többség a középosztályból került ki. így 231 egyetemi és főiskolai hallgató, tanuló (20.1%), 108 köztisztviselő (9.5%), szabad értelmi pályán van 105 (9.2%), magántisztviselő 342 (30%), a többi megoszlik. A tanfolyamokat a főváros összes kerületeiből látogatták, mégis legtöbben az L, II., V., VI., VII. közigazgatási kerületekből, ami az intelligencia lakóhely szerinti elosztását figyelembe véve, teljesen érthető. De 60-an (5.3%) jártak be a közeli környékről, sőt Csepel, Cinkota, Rákosszentmihály, Kerepes, Rákosliget, Gödöllő, Pécel, Mátyásföld, Göd, Budafokról is. Legszorgalmasabb hallgatóink egy részét azok képezték, akik legmesszebbről jöttek. A kor szerinti megoszlás talán a legérdekesebb. Legidősebb hallgatónk 73, a legfiatalabb 14 éves volt. 17 és 33 év között volt a hallgatóság legnagyobb része, 825-en (72.3%), 33 éven felüliek pedig 245-en (21.5%). A fokozatokon való eloszlás szerint kezdő 601 (52.8%), erős kezdő 93 (8.2%), közép 301 (26.5%), haladó 144 (10%). Az I. félévben 31 csoportunk volt (14 kezdő, 2 erős kezdő, 10 közép, 5 haladó), melyekben 14 elsőrangú tanerő tanított. A II. félévre a január—február havi nagyarányú influenzajárvány, az erős hideg és a II. félévben szokásos viszszaesés ellenére is beiratkoztak 720-an. Még pedig kezdők 135-en, kezdők II. félévre 310-en, erős kezdők 58-an, közép 123-an, haladók 75-en és a maradék 19 hovátartozása a II. félévben nem volt megállapítható. Fennállt 28 csoport, még pedig 4 teljesen kezdő, 12 kezdő II. féléves, 2 erős kezdő, 6 közép és 4 haladó. Tapasztalataink szerint a hallgatóság 50—70%-a tartott ki az egyes tanfolyamokban. Az első félévről megmaradt több, mint 500 hallgató, a többi 220 újonnan beiratkozott volt. A régi hallgatók közül számosan már második éve járnak hozzánk. A tanítás a székesfőváros által rendelkezésünkre bocsátott tantermekben az V. ker., Szemere-utcai leánylyceum épületében folyt. A jövő 1929—30-as tanévben a m. kir. Vallásés Közoktatásügyi Mniniszterium és Bozzay Zoltán c. tank. főigazgató úr előzékenysége folytán az V. ker. állami (Markóutcai) főreál épületében kapunk helyiségeket. Tervünk a speciális kereskedelmi és irodalmi tanfolyamok további kifejlesztése és az egyes fokozatok közti átmenet alaposabb kiépítése. Megjegyezzük, hogy az angol és amerikai követek és a Külügyi Tanács igazgatóságának tagjai tanfolyamunk iránt a legmelegebb érdeklődéssel viseltettek. Amidőn végül hálás köszönetemet újból van szerencsém kifejezni a Magyar Külügyi Társaságnak, hogy ezeket az angol tanfolyamokat megszervezhettem, virágzásba hozhattam és sikerrel igazgathattam, maradtam a Nagytekintetü Igazgatóság kész szolgája: Kunfalvi Rezső, állami reálgimnáziumi igazgató, az angol tanfolyamok vezetője. KÖNYVESHÁZ Magyarország és a civilizáció Az ország megcsonkítását követő években számos olyan mű jelent meg francia nyelven a magyar könyvpiacon, mely Magyarország szellemi értékeit, ősi kultúrájának magas színvonalát és mai nyomorúságos helyzetét óhajtotta a Nyugatnak feltárni. Sainos, elég gyakran előfordult, hogy a minHenkori őszinte jóindulattal meerírott, de nem mindig elég hozzáértéssel lefordított könyvecskék nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásoknak. A Magvar Külügyi Társaság kezdeményezésére a múlt évben angol és magyar nyelven megjelent Igazságot Magyarországnak című munka sikere rámutatott arra, hoory eredményt csak gondosan megszerkesztett. Ízlésesen kiállított, hibátlan stílusban megírt és a legielesebb szakírók és a legelőkelőbb közéleti férfiak közreműködésével összeállított munkától lehet joggal várni. Ilyen könyv hagyta el most a francia sajtót a „La Renaissance du Livre" párisi cég kiadásában. ,.La Hongrie et la civilisation" a címe a műnek, amely három kötetben fogja ismertetni Magvarországot minden vonatkozásában. Ezidőszerint az első kötet hagvta el a sajtót, de csakhamar nyomon fogia követni a másik kettő is. Az egész mű szerzője Lukács György nyugalmazott miniszter, aki munkatársait a magyar és francia szellemi világ legkitűnőbb képviselőiből válogatta össze. A mű francia szerzői a Tharaud testvérek, kiknek hangulatos és poétikus előszava az 1900-as évek Budapestiét varázsolja vissza, maid a csak a közelmúltban itt járt Villát professzor, ki „az örök Magyarország igazi arculatát" festi meg. Jules Romains a szépíró tollával számol be magvarországi impresszióiról, Henry de Jouvenel, A. de Lapradelle, Ch. Dupuis és René Brunet pedig Magyarországot részint szomszédaihoz és Franciaországhoz való viszonyában ismertetik, részint pedig az ország mai helyzetét a nemzetközi jog megvilágításában tárják az olvasó elé. Apponyi Albert gróf a mű „Magyarország és a világpolitika", Serédi Jusztinián „Magyarország és a kereszténység", Wlassics Gyula báró „A magyar alkotmány fejlődése", Berzeviczy Albert „Magyarország és Itália", Lukács György „Magyarország és Franciaország", Gratz Gusztáv „Magyarország és a bolsevizmus" és „Magyarország és Németország", Eöttevényi Olivér „Magyarország és a függetlenség eszméje", Gerevich Zoltán „Az együttélés rokonnépekkel és követkéz-