Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Nemzeti bolsevizmus - vörös fasizmus. A helyzet Oroszországban - A kulakok szerepe - Közgazdasági erőfeszítések

1929 • 15 • Július 20 nek, mert ez alkalommal sem hoztak határozatot, hanem kom­binációba került még Genf és Páris s végül is úgy döntöttek, hogy majd az ősszel összehívandó, úgynevezett tanácsülés fog a jövő évi közgyűlés helyére vonatkozólag véglegesen megállapodni. Most aztán az Unió főtitkársága szétküldte a f. évi szeptember hó végén Zürichben tartandó tanács- és bizottsági ülések programmját s ebből olvassuk, hogy az angol társegyesület egyik legtekintélyesebb tagja, Lord Cecil, a zürichi gyűlésen javasolni fogja, hogy ezentúl az Unió minden közgyűlése Genfben legyen. Tekintve egyrészt azt, hogy Genf, mint a hivatalos Nemzetek Szövetségének a szék­helye, a hasonló célt szolgáló társadalmi szervezetek évi nagy­gyűlésére is igen alkalmasnak mutatkozik, továbbá tekintve azt, hogy a vonatkozó javaslatot olyan nagytekintélyű angol politikus tette meg, mint Lord Cecil, — akinek a mai angol kormánnyal való kapcsolatai ismeretesek, hisz erősen tartja magát a hír, hogy a hivatalos Népszövetségben is ő lesz Nagybritannia első delegátusa — alig férhet kétség ahhoz, hogy indítványát egyhangúlag fogadják el és ezzel tárgy­talanná válik a jövőben az, hogy egyik vagy másik állam szerepeljen, mint az Unió vendéglátója. A Nürnberger Bund tagjai Budapesten A Nürnberger Bund tagjainak mintegy ötvenfőnyi csoportja a minap Budapestre érkezett, néhány napi tanul­mányútra. A szövetség az egész német kiskereskedelem tag­jait egyesíti, hogy a szövetkezeti eszme tanulságainak figye­lembevételével védje meg érdekeiket s már tavalyi amerikai útja alkalmával rendkívül figyelemreméltó munkában szá­molt be tapasztaliatairól. Itteni fogadásukról a Magvar Kül­ügyi Társaság, a Kereskedelmi és Iparkamara, a GyOSz, va­lamint a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal együttesen gon­doskodott. Szerdán délután a Kereskedelmi és Iparkamara díszköz­gyűlésén Kari Richter, a Bund elnöke tájékoztatta a magyar érdekeltségekből álló hallgatóságot a Bund céliairól és mun­kásságáról. A vendégszónokot Bittner János, a Felsőház tagja, kamarai alelnök üdvözölte keresetlen, meleg szavakkal. Az előadás után a Külügyi Társaság az ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel egyetértően vacsorát rendezett a Gellért Szálló termeiben. Ez alkalommal Lukács György v. b. t. t., ny. miniszter, a Külügyi Társaság alelnöke köszöntötte fel a vendégeket és Dürer példájából kiindulva, a magyar és a német kultúr- és politikai törekvések azonoscélúságát fejte­gette. A nagy tetszéssel fogadott beszédet Kari Richter kö­szönte meg, kifejezve hálájukat a magyar vendégszeretet megnyilvánulásáért és az est emlékezetére a német porcellán­ipar mintatermékeivel kedveskedtek a megjelent magyar ven­dégeknek. Hantos Elemér ny. államtitkár lendületes felkö­szöntője fejezte be a sikerült estet. A vacsorán a külügymi­nisztérium képviseletében Pogrányi Nagy Félix miniszteri titkár jelent meg, míg a német követséget Benzler követségi tanácsos, ügyvivő képviselte. Az angolnyelvű tanfolyam beszámolója A következő sorokat kajjtuk: A Magyar Külügyi Társaság védő-ségével működő an­golnyelvű tanfolyamra az 1928—29. tanév első napjaiban voltak. Az I. félév statisztikáját a következőkben foglalhatom össze. A beiratkozottak száma 1144, (tavaly 487) ebből 619 férfi (54.1%) és 525 nő (45.9%), akik a társadalomnak majd­nem minden rétegét képviselték, bár a túlnyomó többség a középosztályból került ki. így 231 egyetemi és főiskolai hall­gató, tanuló (20.1%), 108 köztisztviselő (9.5%), szabad ér­telmi pályán van 105 (9.2%), magántisztviselő 342 (30%), a többi megoszlik. A tanfolyamokat a főváros összes kerületeiből látogat­ták, mégis legtöbben az L, II., V., VI., VII. közigazgatási ke­rületekből, ami az intelligencia lakóhely szerinti elosztását figyelembe véve, teljesen érthető. De 60-an (5.3%) jártak be a közeli környékről, sőt Csepel, Cinkota, Rákosszentmihály, Kerepes, Rákosliget, Gödöllő, Pécel, Mátyásföld, Göd, Buda­fokról is. Legszorgalmasabb hallgatóink egy részét azok ké­pezték, akik legmesszebbről jöttek. A kor szerinti megoszlás talán a legérdekesebb. Legidő­sebb hallgatónk 73, a legfiatalabb 14 éves volt. 17 és 33 év között volt a hallgatóság legnagyobb része, 825-en (72.3%), 33 éven felüliek pedig 245-en (21.5%). A fokozatokon való eloszlás szerint kezdő 601 (52.8%), erős kezdő 93 (8.2%), közép 301 (26.5%), haladó 144 (10%). Az I. félévben 31 csoportunk volt (14 kezdő, 2 erős kezdő, 10 közép, 5 haladó), melyekben 14 elsőrangú tanerő tanított. A II. félévre a január—február havi nagyarányú in­fluenzajárvány, az erős hideg és a II. félévben szokásos visz­szaesés ellenére is beiratkoztak 720-an. Még pedig kezdők 135-en, kezdők II. félévre 310-en, erős kezdők 58-an, közép 123-an, haladók 75-en és a maradék 19 hovátartozása a II. félévben nem volt megállapítható. Fennállt 28 csoport, még pedig 4 teljesen kezdő, 12 kezdő II. féléves, 2 erős kezdő, 6 közép és 4 haladó. Tapasztalataink szerint a hallgatóság 50—70%-a tartott ki az egyes tanfolyamokban. Az első félév­ről megmaradt több, mint 500 hallgató, a többi 220 újonnan beiratkozott volt. A régi hallgatók közül számosan már máso­dik éve járnak hozzánk. A tanítás a székesfőváros által rendelkezésünkre bocsá­tott tantermekben az V. ker., Szemere-utcai leánylyceum épü­letében folyt. A jövő 1929—30-as tanévben a m. kir. Vallás­és Közoktatásügyi Mniniszterium és Bozzay Zoltán c. tank. főigazgató úr előzékenysége folytán az V. ker. állami (Markó­utcai) főreál épületében kapunk helyiségeket. Tervünk a spe­ciális kereskedelmi és irodalmi tanfolyamok további kifejlesz­tése és az egyes fokozatok közti átmenet alaposabb kiépítése. Megjegyezzük, hogy az angol és amerikai követek és a Külügyi Tanács igazgatóságának tagjai tanfolyamunk iránt a legmelegebb érdeklődéssel viseltettek. Amidőn végül hálás köszönetemet újból van szerencsém kifejezni a Magyar Külügyi Társaságnak, hogy ezeket az an­gol tanfolyamokat megszervezhettem, virágzásba hozhattam és sikerrel igazgathattam, maradtam a Nagytekintetü Igaz­gatóság kész szolgája: Kunfalvi Rezső, állami reálgimnáziumi igazgató, az angol tanfolyamok vezetője. KÖNYVESHÁZ Magyarország és a civilizáció Az ország megcsonkítását követő években számos olyan mű jelent meg francia nyelven a magyar könyvpiacon, mely Magyarország szellemi értékeit, ősi kultúrájának magas szín­vonalát és mai nyomorúságos helyzetét óhajtotta a Nyugat­nak feltárni. Sainos, elég gyakran előfordult, hogy a minHen­kori őszinte jóindulattal meerírott, de nem mindig elég hozzá­értéssel lefordított könyvecskék nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásoknak. A Magvar Külügyi Társaság kezdeményezésére a múlt évben angol és magyar nyelven megjelent Igazságot Magyar­országnak című munka sikere rámutatott arra, hoory ered­ményt csak gondosan megszerkesztett. Ízlésesen kiállított, hi­bátlan stílusban megírt és a legielesebb szakírók és a legelő­kelőbb közéleti férfiak közreműködésével összeállított munká­tól lehet joggal várni. Ilyen könyv hagyta el most a francia sajtót a „La Renaissance du Livre" párisi cég kiadásában. ,.La Hongrie et la civilisation" a címe a műnek, amely három kötetben fogja ismertetni Magvarországot minden vonatkozásában. Ezidő­szerint az első kötet hagvta el a sajtót, de csakhamar nyomon fogia követni a másik kettő is. Az egész mű szerzője Lukács György nyugalmazott miniszter, aki munkatársait a magyar és francia szellemi világ legkitűnőbb képviselőiből válogatta össze. A mű francia szerzői a Tharaud testvérek, kiknek han­gulatos és poétikus előszava az 1900-as évek Budapestiét varázsolja vissza, maid a csak a közelmúltban itt járt Villát professzor, ki „az örök Magyarország igazi arculatát" festi meg. Jules Romains a szépíró tollával számol be magvar­országi impresszióiról, Henry de Jouvenel, A. de Lapradelle, Ch. Dupuis és René Brunet pedig Magyarországot részint szomszédaihoz és Franciaországhoz való viszonyában ismer­tetik, részint pedig az ország mai helyzetét a nemzetközi jog megvilágításában tárják az olvasó elé. Apponyi Albert gróf a mű „Magyarország és a világ­politika", Serédi Jusztinián „Magyarország és a keresztény­ség", Wlassics Gyula báró „A magyar alkotmány fejlődése", Berzeviczy Albert „Magyarország és Itália", Lukács György „Magyarország és Franciaország", Gratz Gusztáv „Magyar­ország és a bolsevizmus" és „Magyarország és Németország", Eöttevényi Olivér „Magyarország és a függetlenség eszméje", Gerevich Zoltán „Az együttélés rokonnépekkel és követkéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom