Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Nemzeti bolsevizmus - vörös fasizmus. A helyzet Oroszországban - A kulakok szerepe - Közgazdasági erőfeszítések

1929 13 Július 20 Kapitalizmus és jótékonyság Amerika jótékonysága számokban A zokkal az összegekkel szemben, amelyeket az egyes államok adózó polgárai adó, államadós­ság, jóvátétel, vagy 'háborús tartozás címén kényszer­ből fizetnek, érdekes egybevetni azokat a summákat, amelyeket önkéntes adakozás, egyesek bőkezűsége, nagylelkűsége ajánl fel jótékonysági és közcélokra — Amerikában. A földkerekség leghatalmasabb költségvetése ter­mészetesen az Egyesült Államoké; 1927-ben 4129 millió dollárra rúgott. Ezt követi Nagybritanniáé 3899 millió dollárral. E legnagyobb mérlegek sorá­ban a harmadik helyet azonban az az összeg foglalja el, melyet Amerika polgárai önként juttatnak évente emberbaráti és felekezeti szervezeteknek, vagyis 2219 millió dollár. A;: amerikai jótékonyság számok­ban kifejezett értéke tehát 754 millió dollárral múlja felül a német és 630 millió dollárral a francia költ­ségvetést, amelyek az állami kiadások sorában negye­dik és ötödik helyre szorulnak. Ez az összeg a magyar államháztartás évi szükségleteinek körülbelül tizen­ötszörösét teszi ki. Egy francia bankár, Maurice Lewandowski, aki közgazdasági megfigyeléseiből erkölcsi következteté­seket von le, figyelemreméltó közelebbi adatokat kö­zöl arra nézve, hogy minő célokat szolgálnak ezek az önkéntes adományok. A végösszegnek majdnem egy­tizede, 215 millió dollár, külföldre vándorol: örmény­országba, a Közelkeletre, Ausztriába, Lengyel-, Né­met-, Orosz-, Olaszországba, Kínába, Írországba és a többi között hozzánk is. 1080 millió dollár, vagyis több mint az összeg fele jut egyházaknak, felekeze­teknek, az ország erkölcsi színvonalának emelésére. Végül 924 millió dollár eloszlik az iskolák és egyete­mek (180 millió), sportszervezetek (19 millió), a szépművészetek (25 millió), gyermekek, aggok, rok­kantak és betegek (450 millió) segélyezése között. 250 millió dollár pedig közvetlen támogatásként ke­rül kiosztásra. Minden további tanulmányozás nélkül is meg­állapítható, hogy az európai országokban, a hasonló célokra költségvetésileg megszavazott, valamint öi> kéntes adományok útján előteremtett összegek együt­tese, tekintetbe véve a lakosság számarányát is, messze elmarad ama méretek mögött, amelyekkel az amerikai ideálizmus áldoz a kollektivitásnak. így érthető az a hála és tisztelet, amellyel az egyetemek a bőkezű milliárdosokat körülövezik. Hiszen például csak a csikágói egyetemen John Rockefeller alapítvá­nyoknak összege ma már eléri a 34 millió dollárt. A kolumbiai egvetem is nemrégiben nem a munkát, vagy a tudományt, hanem elsősorban a sikert, az ál­dozatkész gazdagságot óhajtotta dicsőséggel övezni, amikor díszebédet rendezett hét üzletember részére, akik valamennyien egy-egy iparág koronázatlan ural­kodói. Ezek Schwab (acél), Rosenwald (nagy árú­házak), Firestone (kaucsuk), Edison (találmányok), Ford (automobil), Wright (repülés) és Eastman (fényképészet). Megcsinálhatjuk a békeszerződést, de ez a szerződés nem fog állandó békét teremteni, mert az önérdek futóhomokjára van felépítve. (Lansing Róbert memorandumából) INNEN-ONNAN Angol QagyományoK Az angol parlament megnyitása, a „State ope­ning" keddi napra esett a Westminsterben. Keddi napra, mert a megszentelt hagyomány azt így kí­vánja. Mert mi is történt volna, ha régebben, a köz­lekedés kezdetlegesebb idejében hétfőre tűzték volna ki a parlament megnyitását? A vidéken élő angol képviselők kénytelenek lettek volna vasárnap útra kelni, már pedig ez a nap az Úrnak szentelt nap, ami­kor korrekt felfogású angol hivatalos ügyben nem utazik. És bár az autó és a repülőgép korszakában vagyunk, az angol hagyomány szent és sérthetetlen. V. György király ez alkalommal nem személye­sen olvasta fel a tronbeszédet, helyette a Lordkancel­lár végezte el ezt a feladatot. Hogy a király ne szemé­lyesen olvassa fel a trónbeszédet, ez 1900 óta nem tör­tént meg. Akkor a Viktória királynő helyett felolva­sott beszéd igen rövid volt, mindössze három mon­datból állott, míg a munkáskormány szövegezte mos­tani beszéd egyike volt a leghosszabbaknak, amelyet valaha felolvastak a Westminster-palotában. Mary, angol Királyné Mary angol királyné a minap ünnepelte hatvan­kettedik születésnapját szigorúan családi körben, né­hány nappal György királynak Londonba érkezése előtt. Mary királyné a dinasztia uralkodása óta az első „Queen's consori" (királyi hitestárs), aki angol területen született, és a második angol királyné, aki a hódító normannok győzelme óta ezt a nevet viseli. (Az első II. Jakabnak második felesége volt.) IV. Henrik első feleségét szintén Marynek hívták ugyan, de meghalt, mielőtt férje trónra lépett volna. l Anglia demokratizálódik Anglia, úgylátszik, mindenkép demokratizálódik. Dawes tábornok, Amerika új londoni követe, a minap forradalmi újítással lepte meg a világot: esti öltö­zékben vett részt egy udvari fogadáson, de rövid nad­rág és selyemharisnya nélkül. Hagyományos szoká­soknak további semmibevevése: a szocialista Sidney Webb felesége, akinek férje időközben Passfield lorddá lett, nem akar Lady-vé lenni. Ragaszkodik de­mokratikus nevéhez s azért az ajtónálló a jövőben, hivatalos fogadások alkalmával, a következőkép fogja bejelentem a házaspárt: „Lord Passfield és Mrs. Sid­ney Webb". Az eset ritka, mert eddig elsősorban a po­litikus feleségeknek volt hő vágyuk a sokatmondó címek elnyerése. Amerikai fyumor Fletscher, Amerikának eddigi római követe és hír szerint legújabb párisi nagykövete, elmés ember hírében áll. Róla mesélik, hogy a minap felhívták a figyelmét egy amierikai laphirdetésre, amelyben M. John Fox and Sons new-yorki temetkezési cég azzal dicsekszik, hogy halottak szállítására elsőül használta az automobilt, és hogy eleget tegyen a haladás köve­telményeinek, ezentúl repülőgépet is készséggel bo­csá.t feleinek rendelkezésére. Fletscher elolvasva a reklámot, flegmatikusán meg jegy ezt ( :

Next

/
Oldalképek
Tartalom