Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 19. szám - Az angol szocialista pártszervezet és a szocialista sajtó. A választás eredménye számokban

Magyar Külpolitika 4 19. szám tozását látják, föltétlen biztossággal fel fog bennük ébredni a vágy, hogy a régi határok közé jussanak vissza. És ez az új magyar mentalitás, ha egyúttal gyakorlati tényekben mutatkozik, a külföldön is éle­sebb agitációs eszközt jelentene, mint eddig alkalma­zott bármiféle argumentum. Az, hogy a horvátok Jugoszláviától el akarnak szakadni, bizonyosnak tartható. Hogy a macedóniai bolgárok hasonló törekvésűek, szintén kétségtelen. A kérdés az, hogy a természetellenes nyomás meddig birja lefogni ez ellenható erőket s lesz-e új tömörü­lési pont, amely felé orientálódhatnak. Ily szilárd pont az új magyar mentalitás lehet, amely egyúttal Kelet-Európa fejlődésének hivatva leend irányt szabni. E mentalitás még az erdélyi románra is vonzó erőt gyakorolna, mert az kétségtelen, hogy a regáti és az erdélyi román közötti lelki különbség sokkal nagyobb, mint az erdélyi magyar és román között. Ugyanígy áll a helyzet a felvidéki tót és a csehek között. A gazdasási érdekellentéten kívül, mint szét­választó erő működik a kulturális ellentét is. Az eddig előadottak a közvetlen revíziós politika békés eszközeire vonatkoznak. Nem kevésbbé fonto­sak a közvetett eszközök, amelvek államiságunk és nemzetünk kiépítésével kapcsolatosak. A békés revízió közvetett eszközei közé tartozik társadalmunk és államiságunk teljes kiépítése. Min­den erős nemzetnek elsősorban öntudatos, megbont­hatatlan egvségű társadalomra van szüksége, amelyet demagósr jelszavakkal ne lehessen félrevezetni, hozzá mint 1918-ban, hazug ígéretekkel egységében megza­varni s belforradalomba szorítani. Az októberi forra­dalom, valamint az ezt követő kommunizmus örök mementó lelvén arra, hogv a legfőbb energiakifej­tést a nemzeti visszavonás elkerülésére kell fordítani. Ellenségeink 1918-ban jól tudták, hogy Magyar­ország feldarabolása, a rég tervezett Trianon, csak a magyar egység megbontásával lehetséges, Wilson emlékiratai világosan kifejezik, hogy a Károlyi-kor­mányhoz intézett Vyx-jegyzék célja a bolsevizmus felidézése volt, hogy a magyarság ellenállásának utolsó lehetősége is eltűnjön. Az erős öntudatú, a magyarság életérdekei te­kintetében egységes társadalom kiépítése melíett nagyfontosságú az államiság intézményeinek kiépí­tése a tökély csúcspontjáig. A nemzeti akaraton nyugvó parlamentárizmus a váltógazdaságra való tö­rekvéssel, gyors és kifogástalan igazságszolgáltatás, közigazgatás, a magángazdaságot kímélő pénzügy, a kultúrai szabadságra alapított közoktatás, mind rop­pant fontos a megnyerendő nemzetiségek szempont­jából. Az ekként megállapított kultúrai fölény birto­kában joggal léphetünk a világ ítélőszéke elé s az újabb nagy rendezéskor nemcsak számba fogják venni, de a magyarság összerejének meglesz az a dinamikai hatása, hogy a szétszakadó efemer utód­államok egyes jelentékeny alkatrészei fognak hoz­zánk csatlakozni. Európa újabb rendezése elmaradhattam Európa jelen alkatában életképtelen. A fegyveres béke hipo­krizise ellenünk irányult s elsősorban azokat teszi tönkre, akik kitalálták s ragaszkodnak hozzá. A dol­gok belső ereje a lefegyverzés sa vüágszabadság félé tör, a jelen berendezkedés a fejlődés e folyamatát visszatartani igyekszik. Ez csak ideig-óráig lehetsé­ges, eljő az idő, amikor a megduzzadt áradat áttöri a gátakat s a wilsoni önrendelkezés lesz a főfő ren­dező elv. Ha eddig az időig el tudjuk nyerni az elsza­kadt nemzetiségek bizalmát, a nagyvilág egyetemé­nek rokonszenvét, egységessé tudjuk tenni a ma még szertehúzó társadalmat, akkor nagyobb vérontás nél­kül, mint Kelet-Európa vezető nemzete szerezhetjük vissza az ezeréves határokat. Az angol szocialista pártszervezet és a szocialista sajtó A választás eredménye számokban A z 54 tagú angol szocialista kormány legfonto­sabb öt embere, akik voltaképen az egész szo­cialista uralom gerincét képezik: Ramsay Mac­Donald, A. Henderson külügyminiszter, J. H. Tho­mas igazságügyminiszter, P. Snowden pénzügy­miniszter és J. R. Clynes belügyminiszter. Külpoliti­kai ügyekben különösen befolyásuk van MacDonal­don és Hendersonon kívül a következőknek: Lord Parmoor, J. R. Clynes, H. Dalton, A. A. Ponsoby, Earl De La Warr, Lord Thomson, N. Buxton, Sir Charles Trevelyan és Sir Oswald Mosley. A Lordok Házának vezető szocialista tagjai azo­kon kívül, akik a kormányban szerepelnek, még Vis­count Chelmsford, Lord Gorell és Lord Olivier. A képviselőháznak kiemelkedő szocialista tagjai: Major Attlee, volt hadügyi államtitkár, Rev. Herbert Dun­nico, baptista lelkész, a genfi International Peace Bureau alelnöke, Lt. Com. J. M. Kenworhty, a radi­kális irány vezető embere, aki valószínűleg a szo­cialista kormány új moszkvai nagykövete lesz és aki 1920 tavaszán nagyon sokszor interpellált az angol parlamentben az állítólagos magyarországi munkás­üldözések és fehér terror miatt, Ben Riley, a szo­cialista párt egyik alapító tagja, Sir Henry Slesser, nagy jogász és közgazdász és Josiah Wedgwood, aki­nek magyar rokonsága van. A szocialisták szélső balpártjának vezető tagjai J. Maxton, D. Kirkwood, G. Hardie, C. Stephen. Ehhez a csoporthoz körülbelül 40 képviselő tartozik és ezek már most el akarnak szakadni MacDonáldtól, annak mérsékelt politikája miatt és önálló negyedik parlamenti pártot alakítani. A szocialista pártszervezetek A szocialista képviselők voltaképeni szervezete a NATIONAL LABOUR PARTY, amely mint ön­álló parlamenti párt 1900-ban alakult. Ennek hiva­talosan elfogadott célja a földbirtokok és termelési eszközök szocializálása, az ipar felett való demokra­tikus ellenőrzés, a világbéke, lefegyverzés és válasz­tott bíráskodás megvalósítása a nemzetek egyesülé­sével, az angol birodalom tagállamaiban az önkor­mányzat fokozatos megvalósítása és végül a munkás­osztályok szociális és gazdasági élete színvonalának emelése nemzetközi egyezményekkel. A párt elnöke jelenleg Herbert Morrison, alelnöke M. Susan Law-

Next

/
Oldalképek
Tartalom