Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám - Franciaország legnagyobb protlémája. Idegenek vértelen honfoglalása

1929 . 15 • Július 6 nak ott s a rendezőségnek sikerült elérnie azt, hogy itt speciálisan spanyol kultúrát mutatott be. A kiállítás amerikai és egyéb pavillonjainak a leírása elé pontot tesz az, hogy e szűk keretekben — sajnos — minden szépről 'és érdekesről nem tudok megemlékezni. Hiszen Sevillának Amerikához való viszonya ismert történelmi tény, természetes tehát, hogy itt, ezen a helyen, igen illő volt az amerikai relációkat is megörökíteni. Büszkén beszélik, hogy az ő Indiai Levéltárukban — egyik legértékesebb kultúrkincsükben — minden amerikai nemzet történelmének legértékesebb dokumentumai vannak összegyűjtve, ami óriási tudományos értéket jelent. Sevilla kereskedelmi szempontból az Amerika felé irányuló kivitel s az onnan eredő behozatal gócpontja levén, közgazdasági jelentősége vitán felüli. Mindennek szemléltető visszatükröztetésére van hivatva az ibero-amerikai kiállítás. Hanem ne legyünk Ihálátlanok maga a város iránt sem, hisz jeleztük már, hogy valódi spanyol levegőt lehet itt szívni, sokkal inkább, mint Északon. (Sajnos, az angol-amerikai invázió, üzleti szempontból, itt is érezteti a hatását, amennyiben mindenütt igyekeznek nekik kedvezni, üzleti felirataikat még az egyszerű boltok felett is angolul is közzétenni stb., ami elvégre érthető, de a város tisztára spanyol jellegén sokat ront; hiába, az angolul beszélő, akárlhova teszi a lábát a világon, nemcsak otthon érezheti magát, hanem azt is tapasztalhatja, Ihogy a kedvét keresik.) A város régi nevezetességei közül csak kettőről óhajtok itt megemlékezni: az egyik a székesegyház, a másik az Alcázár. A kathedrálist a XV. század elején, a régi mecset helyén kezdték építeni és a káptalan akkor kimondta, hogy a világ semmiféle temploma ne tudjon azzal szépségben versenyezni, tehát a leghíresebb építészeket, festőket és díszítőket bízták meg. Száz évig tartott az építés, de negyven 'évvel ezelőtt, egy földrengés következtében a középhajó leomlott s ezt most restaurálják. Itt van eltemetve Bölcs Alfonz király s egv ezüstből és bronzból való ereklyetartó őrzi a XIII. században elhunyt Szent Ferdinánd hamvait. Murillo-képek emelik megbecsülhetetlen értékre a székesegyház jelentőségét. Az Alcázár a mór uralom idejében erőd volt és a hercegek lakásául szolgált, de ebben a formájában ügyszólván semmi sem maradt meg, mert a mostani épület a XIV. századból való, bár létrehozásában sok, katiholikus hitre tért, előzően mohamedán építésznek és művésznek is része van. Azonban, amint vége volt — a költő szerint — az aranjuezi napoknak, úgy befejeződött az én sevillai, felejthetetlen időzésem is. Még egy tekintet erre a bájos városra, még egy pillantás feketeszemű, szép asszonyaira és a vonatom visz már — hosszú, 16 órás utazás árán — Lisszabonba, Portugáliának a Toja torkolatánál fekvő szén fővárosába, hogy ott hajóra szállva, ötnapos úttal Triesztbe induljak. (Vége.) „Határozott véleményem szerint a Kellogg-paktum kizárja a háború lehetőségét. A paktumot aláíró nemzet nem viselhet semmiféle háborút abból a célból, hogy határait megváltoztassa. Viszont nem foszthat meg egyetlenegy nemzetet sem attól a jogától, hogy határainak kiigazítását vagy sérelmeinek orvoslását békés úton követelje" (Borah szenátor) Szcvilla: Plaza de Espana • HÍREK • Egy holland tanár Magyarországról írta: SÁVOLY ELEONÓRA. Néhány héttel ezelőtt — amint arról annakidején hírt is adtunk lapunkban, — egy holland középiskolai tanárokból álló kirándulótársaság érkezett hazánkba, akik kétheti itt tartózkodásuk alatt a Külügyi Társaság, valamint a Középiskolai Tanáregyesület rendezése mellett, megtekintették a fővároson kívül néhány vidéki városunkat is. E tanulmányi kirándulásnak sikere már eddig is kétségtelen volt, amint azt a hollandok búcsúzásukkor láthatóan átérzett, meleg köszönetükben is hangsúlyoztak, azonban e siker jelentőségét csak most, néhány holland újságban e tanulmányútról közölt beszámoló birtokában, van alkalmunk teljes egészében értékelhetni. P. v. Houtc, a résztvettek egyike, a „Weekblad voor Gymnasial Middelbaar Onderwijs" címú hetilapban közölt beszámolójában itt tartózkodásuk programmján kívül föle? a rendező magyar egyéniségekkel, Antal Géza püspök előadásával foglalkozik, meleg köszönetet mondván Eöttevényi Olivérnek, Heylmann Ottmárnak és Édes Jenőnek a rendezés körültekintő és kitűnő voltáért. Külön kiemeli Apponyi grófnak a — mint írja — több, mint 80 esztendős ősz államférfinak a hollandok tiszteletére adott teán mondott beszédét. Hogy milyen mély hatást tettek a hallgatóságra a két kis nemzet közötti testvériség és összetartásról mondott szavai, annak tanúsága az, hogy P. v. Houte szószerint közli Apponyi gróf beszédének ezt a részét. E beszámolónál azonban még nagyobb jelentőséggel bír számunkra Dr. J. L. Kuppers-nek egy hilversumi napilapban megjelent, színes, élvezetes útleírása, mely kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a tanulmányút rendezősége százszázaléki'? elérte azt a célt, amely a Külügyi Társaság programmjának egyik fő pontja, s ez: Magyarországot megismertetni a külfölddel, hogy ezáltal hazánk ügyének jobbrafordulását szolgáljuk. — A nagyhéten Budapest nevezetességeit tekintettük meg — írja Kuppers — s itt eszembe jut Humboldt mondása: ,,Hárem várost láttam, melyeknek minden másénál szebb fekvése van, ez Konstantinápoly, Nápoly és Budapest." Igaza van a híres utazónak, széles utcái, művészi szobrai lenyűgöző hatással vannak az idegenre, de itt mégsem kél az utazóban a hajszának s a tömegben való eltűnésnek az érzése, mint pl. Londonban vagy Párisban.