Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES : BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK: POPOVITS SÁNDOR. SERÉDI JUSZTINIÁN. TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ. ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV. LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK : LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR: RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK : HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK : ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ : FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG = ELNÖK . EÖTTEVÉNYI OLIVÉR. TAGOK : ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ. LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ: RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V.. PARLAMENT XI. TELEFON: AUT. 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE : 12 P - FÉLÉVRE : 22 P EGÉSZ ÉVRE : 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ : KLIMES KÁROLY X. ÉVFOLYAM + 18. SZÁM + 1929 JÚLIUS 6 TARTALOM: 0Wfl, Hegedűs Kálmán: Virágzó ákácfák alatt 1 Radisics Elemér: Revízió és társadalmi propaganda 2 Javaslat az erdélyi kérdés megoldására í A MacDonald kormány nehézségei fi Figyélő 7 Lrucker György: A hidasnémeti határzár 8 Póka-Pivny Béla: A bukaresti agrárkongresszusról 9 Üjabb magyarellenes intézkedések Jugoszláviában és Romániában ... 11 Franciaország legnagyobb problémája 12 Az autonómisták győzelme a délafrikai választásokon 12 Eöttevényi Olivér: Naplójegyzetek Spanyolországból. IV 13 Rovatok 15 Virágzó akácfák alatt Irta : HEGEDŰS KÁLMÁN, országgy. képviselő B

ethlen István gróf monumentális beszédében az ezredéves emlékmű talapzatán a Kárpátok koszorúját tette le a halott hősök sírjára. Hazaszeretet-sugallta, hatalmas gondolatától megmozdult a föld, reszketni kezdtek az erdélyi havasok és megszólalt egy bús kürt a Balkánon. Mironescu, a román külügyminiszter fújta meg a kürtöt, Mironescu, aki aggódni kezdett országunk sorsáért, óva intette nagy beszédében a magyar nemzetet Bethlen szózatának hatásától és óva intette a magyar kormányt is, nehogy „egy napon olyan helyzet elé kerüljön, hogy a felizgatott magyar nép a háborúba vesse magát, mert Magyarország fejlődése és jóléte csakis a jelenlegi állapot, vagyis a trianoni béke teljessége mellett képzelhető el..." Bethlen István gróf a felsőház ülésén erre a beszédre válaszolva, csodálkozását fejezte ki afölött, hogy egy úgynevezett demokratikus országban azt hiszik, hogy a nép érzelmeit kormányozni lehet, ami a reakciósnak kikiáltott Magyarországon képtelenségszámba megy. A magyar kormány hat éven át egyre azt hirdette, hogy „tartsa távol magát a nemzet minden kalandos lépéstől, mert az igazság szavával békés úton kívánjuk igazságunkat elérni. A revíziós mozgalmat nem a magyar kormány keltette, nem volt szükség reá, hogy keltse, mert a revíziós mozgalom a magyar nép szivéből virágzott ki." Valamikor régen, a világháború pokoli hangzavarában, amikor a nemzetek ágyúszóval küldöttek véres üzeneteket egymásnak, azt üzenték nekünk ábrándos békeszerzők, hogy £gy példány ára 1 9>