Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 16. szám - A MacDonald kormány külpolitikai tervei
Magyar Külpolitika 4 16. szám A. MacDonalJ kormány külpolitikai tervei Irta: TECHERT GYULA (London) A Magyar Külpolitika május 18-i számában beszámoltam azokról az alapelvekről, amelyre a Labour Party az angol választótömegek megnyerésére szánt külpolitikai programmiát felépítette. Az új parlament mai összetétele mellett a szocialisták még csak gondolni sem mernek arra, hogy e programmjuk szélsőségesebb pontjainak a megvalósítására törekedjenek. A második MacDonald kormány külpolitikájában legalább is jó néhány hónapig — s ki tudja, hogy vaj ion ennél tovább tud-e ő uralmon maradni — kizárólag csak olyan kérdések fognak szerepelni, amelyeknek a megoldását a liberális párt is nyíltan követelte a választási kampány alatt, de amelyekre vonatkozólag legalább is az alapelvekre nézve a konzervatív párt is azonos véleményen van, mert azokat az ország érdeke kívánia. A MacDonald kormány legelső ilyen közvetlen külpolitikai programmpontja az Egyesült Államokkal való megegyezés a tengeri leszerelés kérdésében. Ezt a kérdést MacDonald annyira fontosnak tartja, hogy emiatt személyesen akar találkozni a legrövidebb időn belül Hoover elnökkel. MacDonald e személyes találkozás alkalmával — lehet, hogy már két hónapon belül — elsősorban is tisztázni akarja azokat a félreértéseket és kellemetlen érzelmeket, amelyeket az Egyesült Államokban a Chamberlain által készített angol-francia flottaegyezmény tervezete okozott, de ugyanakkor azt is elő akarja készíteni, hogy e kérdés végleges megoldása érdekében újból összehívják a tengeri leszerelési konferenciát, amely 1927 nyarán Genfben olyan abszolút eredménytelenséggel oszlott szét. Az angol politikai körökben egyáltalán nem tartják kizárt dolognak, hogy erre a konferenciára az angol kormány képviseletére MacDonald Lord Cecilt fogja felkérni, aki talán a legjobban ismeri ezt a kérdést és aki 1927 nyarán ép azért vált ki a konzervatív kormányból, mert annak hajthatatlansága miatt, bár Lord Cecil a maga részéről teljes erejével óhajtotta, mégsem tudta létrehozni a megállapodást e kérdésben az Egyesült Államokkal. A mások fontos és általános európai külpolitikai kérdés, amelyben az angol szocialista kormánv uralma lényegesebb változást fog jelenteni, a jóvátételi és ezzel kapcsolatosan a Rajna terület kiürítésének a kérdése. Párisban a jóvátételi szakértők a közelmúlt napokban írták alá a kérdés végleges megoldására vonatkozó jegyzőkönyvüket, amelyet az egyes érdekélt államoknak most ratifikálni kell. Stresemann madridi elutazása előtt még nagy beszédben jelentette ki a Reichstagban, hogy Németország a jóvátételi szakértők javaslatának elfogadásához feltételként köti ki a Rajna terület azonnali kiürítését. Henderson az új angol külügyminiszter hivatalba lépésének első napján már a következő nyilatkozatot tette: — A szocialista kormány azt óhajtja látni, hogy a lehető legrövidebb időn belül kivonjanak minden idegen csapatot Németország területéről. Valószínűnek látszik tehát, hogy ez az európai politikában évek óta állandóan előtérben lévő kérdés a Rajna területek rövides kiürítésével végleg meg fog oldódni. A harmadik nagy külpolitikai probléma, amelyben nemcsak a szocialisták, de a liberálisok, sőt a konzervativok is, de elsősorban az egész angol közvélemény lényeges változást akar mielőbb látni, az általános lefegyverzés. Anglia évente 114 millió fontot (kb. 3 milliárd pengőt) költ a tengeri, légi és szárazföldi hadseregére. Lloyd George 200 millió font külföldi kölcsönnel akarta megvalósítani azt a nagy állami út-, híd- és vasútépítő prosrammot, amellyel 600.000 munkanélkülinek adott volna hosszú éveken keresztül biztos kenyeret. MacDonaldnak tehát nem lesz nehéz, hogy ezt az óriási fegyverkezési költségek csökkentését Angliában megszavaztassa. Azonban MacDonald és a szocialisták egy általános európai lefegyverzést akarnak megvalósítani és ezért MacDonald személyesen fog elmenni a Népszövetség őszi közgyűlésére, hogv ott latba vesse minden politikai hatalmát és személyes befolvását, hogy a többi érdekelt államok is elfogadiák az ő politikájukat e súlvos európai probléma télies megoldására. MacDonaldnak azonban minden bizonnyal sokkal kevésbbé lelkes közönsége lesz Genfben e kérdés megvitatásánál, mint itt Angliában. A szocialista kormány e három közvetlen külpolitikai terve az Egyesült Államok és Németországon kívül a legközelebbről Franciaországot érinti. Chamberlain ötesztendős külpolitikájára talán az ő teljes és feltétlen francia barátsága nyomta rá a legjellegzetesebb vonást. Azok az irányok, amelyeket MacDonald fog jelenteni az angol küloolitikában, egyáltalán nem kedvezőek a francia érdekeknek és a szocialisták uralma nagyon is érezhető változást fog jelenteni Franciaország számára Chamberlain politikájával szemben. A párisi lapok, bár a választások előtt nyíltan írták, hogy az angol szocialisták győzelme a legnagyobb veszélyt jelenti Franciaország számára, most mégis próbálnak mosolygós arcot csinálni az adott helyzethez és azt hangoztatják, hogy Anglia semmiképen sem lesz illojális a régi fegyvertárs érdekeivel szemben és Henderson. akit Angliában ,.the uncle of the Labour Party"-nak hívnak ,.az őszinte békének is nagybácsija" lesz. Biztos azonban, hogy abban a pillanatban, amikor a MacDonald kormány közvetlen lépéseket fog tenni e külpolitikai terveiknek gyakorlati megvalósítására, a francia sajtónak ez a nagyon is kényszeredettnek látszó baráti hangja hamarosan az ellenkező irányba fog átcsapni. A szocialista kormánynak egyik legközvetlenebb programmpontja még az Oroszországgal való diplomácia és kereskedelmi viszony helyreállítása. Ezt rajtuk kívül nemcsak a liberálisok is nyíltan kívánják már, de a konzervativok oldaláról is hallatszik már ilyen óhaj. Ha a szocialisták tudnak majd mérsékletet tartani e kérdés megoldásánál és különösen, ha az Egyesült Államokkal való közös megállapodások és elvek szerint azzal egyszerre fognak majd ahhoz, akkor nem lesz sok nehézségük az angol parlamentben egy ilyen irányú törvény megszavazásánál. Ami most már a MacDonald kormány külpolitikájával kapcsolatban Magyarországot közvetlenebbül érinti, azt a következőkben lehet röviden összefoglalni. MacDonald őszinte és erős békepolitikával jön és ha ő az elmúlt időkben tett is néhány olyan kije-