Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 15. szám - Döntőbírósági szerződés Spanyolországgal

1929 . 15 • Június 15 dőbe ment régi Monarchia újabb felvirágzását készíthette volna elő. Elvégeztetett. Egy nagy államférfiú, kiváló ősök utóda, a hazának egyik legnagyobb műveltségű fia vett tőlünk örökre búcsút. Koporsójánál mély meghatottsággal és őszinte gyásszal örökítjük meg a Magyar Külügyi Társaság nevében is az ő mindenkor fennmaradó emlékét. „Minden sebre gyógyulást hoz az idő, csak Trianon sebe nem gyógyul be soha" Revíziós nagygyűlés a Szabadság-téren — Váry Albert a tár­sadalom egységét sürgette. — Eckhardt Tibor erélyesebb cselekvést vár a külügyminisztériumtól Vasárnap délelőtt lélekbemarkoló, külsőségeiben is ünnepélyes gyűlés keretében követelte a magyar társadalom a trianoni békének a revízióját. A gyűlést a Magyar Revíziós Liga hívta össze, de résztvett benne a társegyesületeken kívül a főváros közönsége is imponálóan nagy számban. A szónokok sorába Váry Albert dr. országgyűlési kép­viselő a társadalom egységének szükségességét fejtegette: — A trianoni papír — úgymond — megrendíti bennünk a hitet a haladásban, a kultúrában, a becsületben. Bánk bán­nal kiálthatjuk, minek a becsület az emberek között, ha még annyi erejük sincsen, hogy egy ezeréves nemzet életét, igazát megvédelmezhessék. Midőn ezt a szerződést aláírtuk, egyúttal fogadalmat tettünk arra, hogy megteremtjük, felépítjük újrn Nagymagyarországot. Hogy ezt megvalósíthassuk, a nagy magyar egységet kell életrehívni. Nem lehet felekezet, párt, osztálykülönbség ebben a kérdésben. Utalok nagynevű elnö­künk, Herczeg Ferenc fölhívására, amelyet a magyar szo­ciáldemokrata párthoz intézett és újra fölkérem őket csatla­kozzanak a Magyar Revíziós Ligához. Tegyék megfontolás tárgyává hívó szavunkat és ne közösítsék ki magukat a szent magyar közösségből, s ne szeressék jobban pártvezéreiket, mint a szent magyar hazát. — Minden sebre gyógyulást hoz az idő, csak Trianon sebe nem gyógyul be soha: ez a seb halálos. Ez a nemzet azon­ban élni akar, ennek a nemzetnek élnie kell, élni is fog, mert a nemzet örök. Hit, munka, bizalom és türelem — s a magyar igazság győzedelmeskedni fog — fejezte be nagy taps közben a szónok hatásos beszédét. Urmánczy Nándor határozati javaslat formájában ösz­szegezte a naggyűlés követeléseit. Ez a határozati javaslat a következőképp hangzik: A trianoni békeparancs aláírásának kilencedik évfordu­lóján összejött naggyűlés hangosan hirdeti, hogy az ezeréves, egységes magyar birodalmat öt részre daraboló hóhérszerző­dést nem ismeri el. Annak mielőbbi megváltoztatását követeli békés úton. vagy ha az nem menne, fegyverrel is. Elítéli a csonkaország vezetésének erélytelen irányzatát. Követeli, hogy a kormány a békerevizió érdekében haladéktalanul tegyen elő­terjesztést a Népszövetséghez. Miután a szövetséges és társult nagyhatalmak a lefegyverzést országaikban nem vitték ke­resztül, követeli a kormánytól, hogy a meg nem felelő és drága toborzási rendszer helyett sürgősen hozza be a rövid tényleges szolgálati kötelezettséggel az általános védkötele­zettséget. A naggyűlés megbízza a TESz és a Reveiziós Liga elnökségeit, hogy ezen határozatot együttesen haladéktalanul juttassák el a kormányhoz. Szontagh Tamás dr. indítványozta, hogy aki a határo­zati javaslatot elfogadja, tegye fel a kezét. A téren össze­gyűlt emberek ezrei, mint egy ember, nyújtották fel karjukat, miközben éljeneztek. Eckhardt Tibor, a Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, be­szédében többek között ezeket mondotta: — Tizedik éve annak, hogy bejelentettük tiltakozásun­kat a trianoni diktátummal szemben. Ennek a tiltakozásnak azonban most már a cselekvés jegyében kell folytatódni, min­den békés lehetőséget ki kell meríteni. Ehhez a munkához össze kell fognia az egész magyar népnek, s ezért a magyar munkástársadalomnak is itt van a helye a mi sorainkban. Azonban nemcsak a szociáldemokrata-párt az, amely kivonja magát ebből a nagy munkából, hanem van egy másik tényező is: a magyar külügyminisztérium. Pedig lehetetlen, hogy a külügyi hatóság ne foglalkozzék a revízió kérdésével. Annál is inkább szükség van erre a támogatásra, mert a kis-antant mindent elkövet, nem riad vissza semmiféle eszköztől, még a rágalom-hadjárattól sem, hogy a revíziós törekvéseknek min­den áron gátat vessen. A külügyminisztérium kénytelen lesz foglalkozni a revizió gondolatával, mert ha két éven belül nem történik változás, gazdaságilag is összeroppanunk. Mi nem érünk rá várni. A külügyi kormányzatnak az a köteles­sége, hogy megszervezze a külföldön lévő erőket és segítséget, amely, hála a propagandának és a felvilágosító tevékenység­nek, mind szélesebb körben toboroz híveket a magyar ügynek. Reméljük, hogy egy év múlva nem Trianon elleni tiltakozó gyűlésre jövünk itt össze, hanem olyan naggyűlésre, amely az eredményekről számol be. Magyarország idegenforgalma és a cserkészek A Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztályában pénteken kaposi Molnár Frigyes dr. tartott tartalmas és érdc kes előadást „A cserkészet jelentősége idegenforgalmi szem­pontból" címen. Az idegenforgalmi szakosztály ülését Tas­nády Szüts Andor államtitkár nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a cserkészek mennyire rendkívül fontos tényezői az idegenforgalomnak, milyen szerep vár rájuk, a felvilágo­sító munka terén, az integer Magyarország terén. Ezután Molnár Frigyes, aki a Magyar Cserkészszövetség külfülüi ügyeit intéző főtitkára, eladásában részletesen rámutatott arra a nagyjelentőségű szerepre, amelyet ma már a cserké­szet, mint idegenforgalmi tényező is betölt. Külön ismertette azokat a körülményeket, amelyek a cserkészmozgalom eme szereplését lehetővé tették, illetőleg annak előfeltételei voltak. Ezek közül elsősorban is kiemelendő a cserkészmozgalomnak közismert, az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezete, amely ma már méltán vetekedhetik mintegy kétmillió tagjá­val az eddigi legnagyobb ilyen szervezetekkel, amilyen -J. Vörös Kereszt, Ymca. és egyebek. Igen helyesen reámutatott arra a körülményre, hogy az emberekben, miután kigyógyul­tak a háborús pszichózisból, fokozott mértékben feléledt a szükségérzet aziránt, hogy helyreállítsák azokat a kulturális szálakat, amelyek az egyes nemzetek fiait egymáshoz kötötték és amelyeken végeredményben az egész modern világ kultú­rája felépül. Erre a szerepre az ifjúság különösen alkalmai és az egész világ ifjúsága részéről a cserkészet vállalt úttörő szerepet ezen a téren is. Ismertette az utóbbbi éveknek nemzetközi cserkész­táborait, amelyek az 1924. évi dániai nemzetközi Jamboree Lloyd George, az angol liberúlis-párt vezére, leányával

Next

/
Oldalképek
Tartalom