Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 14. szám - Emlékezéseim Tisza István grófról

1929 . 15 • Június 8 gal. Bethlen István gróf miniszterelnök megbízásából Darányi Kálmán dr. államtitkár szombaton nyújtotta át a nagy ki­tüntetést az ünnpeltnek, a miniszterelnökség tisztviselőkará­nak jelenlétében. A Külügyi Társaság június 15-én tartja közgyűlését A Magyar Külügyi Társaság f. évi június hó 15-én, szombaton d. u. 5 órakor, határozatképtelenség esetén pedig Ugyanaznap délután 6 órakor a Társaság tanácstermében (Országháza, XI. kapu, magas földszint) a Társaság alapító, tiszteleti, rendes és pártoló tagjainak, valamint a testületi tagok képviselőinek részvételével évi rendes közgyűlést tart. A tárgysorozatban az elnöki megnyitó, az ügyvezető alelnök évi jelentése, a múlt évi zárószámadás és a számvizsgáló­bizottság jelentése alapján a vonatkozó felmentvény meg­adása, a folyó évi költségvetés megállapítása, az elnöki ta­nács Vz részének alapszabályszerű kisorsolása és megválasz­tása és esetleges indítványok, (melyek a közgyűlést legalább 8 nappal megelőzően az igazgatóságnak írásban jelentendők be), szerepelnek. Magyarok világkongresszusa Budapesten Jelentőségében nagyfontosságú, méreteiben szerfelett impozánsnak ígérkező kongresszus színhelye lesz ez év augusz­tus 22., 23., 24. és 25. napiain a magyar főváros. Ekkor ren­dezi ugvanis a Magyar Nemzeti Szövetség, karöltve az Or­szágos Idegenforgalmi Tanáccsal a világ összes magyarjainak első egyetemes kongresszusát. Perényi Zsigmond báróé, a Magyar Nemzeti Szövetség megalapítójáé és országos elnö.kéé az érdem, hogy megtalálta a gya.korlati módját annak, miképpen lehet fokozatosan közös nevezőre hozni, együttműködésre késztetni a világ államaiban szétszórtan élő, mintegy kétmillió lelket számláló külföldi magyar tábort, illetve azt a közel 1500 külföldi magyar egve­sületet, szövetséget és intézménvt, amelyekben a külföldre szakadt magyarok tömörültek. Ezen az augusztusi világkon­gresszuson fogja megvitatni az egyetemes magyarság ügveit. tanácskozni a világ valamennyi magyarjait közösen érdeklő kérdésekről és fogja keresni azokat az eszközöket, amelyek a magyar célok előmozdítására a legalkalmasabbak. A kongresszusra szóló meghívók szétmentek már a világ minden tájára és eddig már egész sor külföldi magyar egve­sület jelentette be részvételét, úgy hogy a kongresszus teljes sikere máris biztosítva van. A minap megalakult már az a szűkebb bizottság is, amely hivatott a munkálatok irányítá­sára : Perényi Zsigmond bárót, aki Londonban tartózkodott. Ripka Ferenc dr. főpolgármester helyettesítette az alakuló pvűlésen. amelyen résztvettek Tormay Géza helvettes állam­titkár, Gerevich Zoltán miniszteri tanácsos, Králik Dénes dr. miniszteri titkár, a miniszterelnökség, a külügwniniszteriuim és a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében. Udvardv Miklós a Magyar Nemzeti Szövetség osztályigazgatója, mint n kongresszus központi ügyvezető-igazgatóia. Miklós Elemér dr. az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára. Lobmaver Jenő székesfővárosi tanácsnok, Zilahy Dezső a Fővárosi Ide­genforgalmi Iroda igazgatója, Chorin Ferenc felsőházi tag. Kresz Károly dr. a TÉBE igazgatója. Fischer Emil kormány­főtanácsos a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöke és még igen sokan a különböző érdekképviseletek részéről. Udvardy Miklós és Miklós Elemér dr. részletes jelentést tettek az előkészületekről és bemutatták a kongresszus télies tervezetét. Az előkészítő bizottság az egyes államok szerint albizottságokat és szakosztályokat fog alakítani, ezek a leg­részletesebben kidolgozzák a kongresszus programmját, ame­lyet idejekorán fognak közölni úgy a hazai, mint a külföldi saitóban. A kongresszus iránt nagv érdeklődéssel viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök és a kormány összes tag­jai is. Ha rágondolunk azokra a hatalmas intézményekre, ame­'vek a világ összes olaszait összetartják, a világ összes német­iéit erősen összetartó hatalmas szervezetekre, avagy arra, hogy az amerikai kivándorolt irek hathatós segítségének kö­szönheti létét a mai Ir Szabad Állam és hogy milyen sikere­ket jelentett cseh emigránsok maroknyi, de céltudatosan és ügyesen működő csoportjának vezetésével Amerikában létre­hozott hírhedt „Pittsburgi Egyezmény", — akkor nyilvánva­lóvá válik ennek a nagv magyar megmozdulásnak mérhetetlen jelentősége is s ezekből a gondolatokból végtelen perspektívák nyílnak a iobb magyar jövendő felé. A Magvar Külügyi Társaság őszinte örömmel üdvözli ezt a nagyjelentőségű akciót, amelyet természetesen tőle tel­hetően készséggel és önzetlenül támogatni is fog. A genfi munkaügyi konferencia A világ 50 államából 409 küldött sereglett egybe a XII. nemzetközi munkaügyi konferenciára Genfbe. Délafrika 6, Németország 26, Ausztrália 58, Ausztria 8, Belgium 16, Bra­zília 4, Bulgária 4, Canada 9, Csile 4, Kina 7, Colombia 1, Kuba 6, Dánia 9, Spanyolország 15, Finnország 6, Francia­ország 21, Anglia 29, Görögország 6, India 14, Ír­ország 5, Olaszország 27, Japán 12, Lettország 4, Luxemburg 8, Nicaragua 1, Norvégia 6, Panama 1, Para­guay 1, Peru 1, Albánia 1, Hollandia 17, Lengyelország 16, Portugália 6, Románia 9, Salvador 1, Jugoszlávia 8, Siam 1, Svédország 13, Svájc 14, Csehország 12, Uruguay 5, Venezuela 6 delegátussal vesz részt. A magyar delegáció 8 tagja a kö­vetkező: Márffy Mantuano Rezső, Papp Géza és Jezsovits János államtitkárok, Payer Károly és Tóbler János képvise­lők, Tolnay Kornél, Pfisterer Lajos igazgató és Knob Sándor dr. A konferencia főanyaga az ipari balesetek elhárítása, a magánalkalmazottak munkaideje és a bennszülöttek kényszer­munkája. A szovjet új urai A szovjet központi végrehajtó-bizotsága Moszkvában megalakította a 27 tagú elnökségét. A végrehajtó-bizottság elnökei lettek: Kalinin, Petrowski, Cserviakov, Muszabekov, Khodhazsev és Ajtakov. Rykovot a népbiztosok tanácsainak elnökévé választották. Alelnökök lettek: Rudzutak, Ordzhori­kidze és Schmidt. Népbiztosokká a következőket választották meg: külügy Csicserin, hadügy Vorochylov, közlekedésügy Rutzutak, kereskedelemügy Mikojan, pénzügy Briucsanov, posta és távírda Antinov, munkaügy Uglanov. Budapest megszállásának történeti háttere címen múlt számunkban közölt cikkünkre, a következő érde­kes levelet kaptuk: — A Magyarországba vezényelt katonáknak azt a rende­letet adták ki, hogy azért kell Magyarország ellen vonulniok, hogy a békeszerződés aláírására kényszerítsék a dacos ma­gyarokat, egyben szabad rablást engedélyeztek nekik. Ezt széltében beszélték akkor a katonák az utcán. A hazánkból való kivonulás után egy felőri oláh katona egy láda ezüst és arany tárgyat s egy láda ruhát vitt haza. Több templomi arany, ezüstedény és dísz is volt nála. Ekkor még Felőrben voltam, mint a m. kir. tanf. által szolgálattételre rendelt tanítónő. Ezeket tudom. Moha, Veszprém megye, özv. Csuja Imréné, ny. áll. tanítónő. Ncntcskéri Kiss Sándor, a Szófiából távozó magyar ügyvivő

Next

/
Oldalképek
Tartalom