Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

Magyar Külpolitika 12/. szám NEEN, NEEN, NOOir! A legnagyobb holland lap a trianoni béke igazságtalanságáról és a Magyar Revíziós Liga, valamint a Külügyi Társaság munkájáról A

minap az amsterdami Algemeen Hai^lelsblad, nely, mint ismeretes, Németalföldnek legnagyobb politikai lapja, egy igen alapos és kimerítő cikkben foglalkozott a trianoni béke hatásával, majd a magyar irredentizmussal és végül a Magyar Revíziós Liga. valamint a Külügyi Társaság munkásságával. A Handelsbladnak több hasábos s Hollandiában nagy feltűnést keltő cikkéből vesszük át a következőket: — A külföldi újságírónak, úgymond az amsterdami Algemeen Handelsblad, voltaképpen nem is kell az anyag után kutatnia, ha egy könnyelműen megszerkesztett békeszerződés miatt elkeseredett nemzet lelkiállapotáról kíván beszámolni. Hisz annyi igazságtalanság történt Magyarországgal! És az az igazságtalanság, ami a magyar határokkal történt, olyan kirívó, hogy az már szinte magától kiált orvoslás után. Mindez pedig csak azért történt, hogy a csehek lőtávolságra kerülhessenek a magyar fővároshoz. Ép ilyen túlerőltetett az eset az osztrákokkal is. Hisz az osztrákok is kaptak egy darabot a feldarabolt Magyarországból, — holott arra az osztrákok sohasem tartottak igényt s azt nem is kérték. De a magyarok ellenségei gondoskodtak arról, hogy a két régi szomszéd, az osztrák és a magyar között örökkön-örökké legyen min civódni. Egy tollvonással a térképen — Románia nem kevesebb, mint másfélmillió magyart kapott. S ugyancsak erőszakosan kebeleztek be a szerbek is mintegy félmilliónyi magyar lakosságot. így Magyarország a maga régi területének teljes kétharmadát elvesztette. Elvették tőle a hegyeket, erdeit, elvesztette ásványgazdagságát. A magyar hadsereget 30.000 főre redukálták le s nevetségesen csak 60.000 gázmaszknak a tartását engedték meg. Pedig egy modern háború esetén a polgárságnak is elmaradhatatlan szüksége van a gázmaszkokra. — A nemzetiségek felszabadításának jelszava alatt csonkították meg Magyarországot, még pedig anélkül, hogy ennek az ezeréves történetű államnak akár közgazdasági, akár földrajzi egységére tekintettel lettek volna. Három ország: a csehek, a románok és a szerbek osztoztak elsősorban az elvett magyar területeken, úgyhogy most háromfelől is felkiált a magyar irredentizmus! — A budapesti Szabadság-téren ott áll a négy irányban elvesztett magyar területeket szimbolizáló négy irredenta szobor, melyek egyben kifejezői annak is, hogy a magyar sohasem fog belenyugodni tudni abba az igazságtalanságba és revíziót követel. — Szinte minden jobb kirakatban ott látni ezeknek a szobroknak a fényképét, de ott van a megcsonkított ország térképe is azzal a felírással, hogy: Nem, nem, soha! (Neen, neen, nooit!) Ott láthatók ezek a szavak nemcsak az utcán a kirakatokban, előcsarnokokban, fürdőkben, hivatalokban és lakásokban, de még a hegyek oldalán is — mésszel odafestve. — És a Magyar Revíziós Liga, valamint a Külügyi Társaság nagyszerű brochurákat és a trianoni kérdést pompásan illusztráló térképeket s képeket hozott forgalomba. Egyik kiadványuk, „Tragedie van Hongarije" — minden nyelven megjelent. S a kötetben ott látjuk a térképet, mely hívatva van feltűntetni, mi történt volna a trianoni béke folytán Németalfölddel, ha történetesen nem Magyarországot, hanem Németalföldet érte volna. „Bele tudnátok-e nyugodni ti egy ilyen békébe" — kérdezi a hollandust a Magyar Revíziós Liga kiadványa. Lord Rothermere fényképe s Sir Róbert Donald: „The tragedie of Hungary" című könyve is mindenütt fellelhető. S ahol a Rothermere képe függ, ott egyszersmind olvasható a magyar hiszekegy szövege is, — írja végül a cikkíró s mindjárt közli is hollandul a magyar hiszekegy teljes szövegét. €©®PA1TD€ FÖELÁRUSITÁS: VI., MOZSÁR-UTCA 9. A TÖKÉLETES DURANT-RUGBY személy- és (20U> gyorsteherautók vezérképviselete: FEHÉR MIKLÓS GÉPGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KER., VÁCI UT 80. SZ.