Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 12. szám - Miért nem teljesítheti a Népszövetség feladatát?
1929 7 Május 25 Miért nem teljesítheti a Népszövetség feladatát? Hevessy Pál előadása a párisi Nemzetközi Diplomáciai Akad émián — Erőszak ma már nem lehet jogcím új területek szerzésére — Tárcanélküli miniszterek képviseljék a nemzeteket a Népszövetség tanácsában H evessy Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar kormány képviselője a Nemzetek Szövetsége mellett, március 15-én tartotta székfoglaló előadását a párisi Nemzetközi Diplomáciai Akadémián. Ez az előadás nemcsak azért volt figyelemreméltó, mert magyar ember lelkének magyar érzésével hívta fel ennek az előkelő nemzetközi testületnek a figyelmét Magyarország tarthatatlan helyzetére, hanem mert ez az előadás iskolapéldája volt annak, miképpen lehet az igazságot szóvátenni a diplomata kellő tapintatával és mégis bátor őszinteséggel. Hevessy Pál abból indult ki előadásában, hogy Európa súlyos problémái nem kizáróan a háború következményeikép jelentkeznek. Gyökereik mélyebbre nyúlnak és az ezekkel a problémákkal való foglalkozás aktuálissá vált volna akkor is, ha sikerült volna a világháborút, vészes következményeivel együtt még idejében elhárítani. Amellett — s ez talán a legfontosabb tényező — az utolsó évszázad elfogadta a nemzetközi jog terén azt az elvet, hogy a nemzetek saját sorsukról szabadon rendelkezhetnek, illetve a lakosság akaratán kell alapuljon, ha nem is a régi államok fenntartásának, de mindenesetre az új államok alapításának a jogcíme. A békeszerződéseket elhamarkodottan, a tényállás kellő ismerete nélkül szövegezték meg. A hibásnak bizonyult határok kiigazításra szorulnak, de erre csak két mód kínálkozik: a háborús út vagy a belátáson alapuló okosság. Az elsőnek alkalmazásáról nem lehet szó, sajnos arra sincs sok remény, hogy a második utat kövesse az emberiség. Ezért, ha mégis valami pozitív eredményt akarunk elérni, érvényt kell szereznünk annak az elvnek, hogy politikai határ semmi esetben se akadályozhassa az elcsatolt területek lakossága eredeti kultúrájának fenntartását. A józan ész diktálja, hogy Európa új államalakulatokba került negyvenmillió főnyi kisebbségi lakosa szabadon élhesse a maga életét és folytathassa saját kultúrájának keretén belül alkotó tevékenységét. A kisebbségi kérdés megoldásával kiküszöböljük a politikai élet legveszedelmesebb elemét, aki tehát őszinte barátja a békének, mindenekelőtt tisztelnie kell a kisebbségek jogait. Egy másik fontos és megoldatlan problémája a nemzetközi életnek a lefegyverzés kérdése. Azok az országok, amelyek biztosságát nem támasztja alá kellő erkölcsi alap, ezt a hiányt a fokozottabb fegyverkezéssel elérhető anyagi biztossággal akarják pótolni. És miért hiányzik ezeknél az államoknál az erkölcsi alap? Mert új területeiket nem a napjainkban érvényes politikai erkölcs szabályainak figyelembevételével szerezték meg, vagyis új területeiket nem a lakosság akaratából bírják. Az utolsó száz esztendőben kialakult új európai politikai erkölcs szerint erőszak nem kellő jogcím többé akár új államok teremtésére, akár pedig régiek felosztására. Ezt az elvet Erasmus mondotta ki elsőül, mikor azt írta 1517-ben megjelent munkájában, hogy az állatok sorába taszítjuk le a népeket, ha akaratuk ellen állapítjuk meg hovatartozandóságukat s Erasmus szavait újította meg Wilson a nemzetközi jog új prófétája. A hovatartozandóság megállapításának egyetlen jogos módja, vita esetén, a népszavazás, amire már eddig is több példa volt az európai történelemben. A határok kiigazítása tehát parancsoló szükségesség, bár a kiigazítás nem jelenti a végleges megnyugvást. Ez csak akkor fog bekövetkezhetni, ha a népeknek megadatik a jog, hogy szabadon döntsenek hovatartozandóságuk dolgában és lehetetlenné tétetik, hogy az új államok eleve a szavazás eredményének meghamisítására törjenek. A genfi nagy politikai aréna levegőjét tökéletesen ismerő politikus tapasztalatával bírálja Hevessy a Nemzetek Szövetségének a kisebbségi kérdésben követett gyakorlatát. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a Nemzetek Szövetségének eddigi minden fáradozását édes-kevés siker kísérte. Ennek oka részben, Hevessy Pál miniszterrezidens, a magyar kormány képviselője Genfben a Nemzetek Szövetsége mellett, aki nemrég nagysikerű székfoglaló előadást tartott a párisi Académie Diplomntique Internationale egyik magyar tagjaként,
