Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 10. szám - Négy angol lord

5 Május ll télynél fogva, melyet hazájában megszerzett, értékes támogatást nyújtott és nyújt ma is Magyarország ügyének. Nagyon szimpatikus egyéniség Sydenham lord, aki nyolcvan év terhével vállain, a nemes ideálokért égni és lelkesedni meg nem szűnt. Falusi parochia szülötte, akinek családja azonban nem egyszer kiváló egyéniségekkel gazdagította Angliát politikai és ka­tonai mezőkön. Tudásának és tehetségének köszön­hette, hogy a bombayi, majd az ausztráliai Viktória tartomány kormányzását bízták rá. Sürü összekötte­tésben áll évek óta Zelénski Róbert gróffal, akinek ajánlása szerezte meg számomra a lehetőséget, hogy a lordnak előtárjam állapotainkat és igyekezzem őt rokonszenvében erősíteni. Sir Róbert Gower eléggé ismert egyéniség Ma­gyarországon. Ezer felé szétágazó tevékenysége még a di'uviális bölényekkel foglalkozó társaságnál is ter­mékenyítőleg hat. Ezt azért hozom fel, hogy törek­véseinek sokoldalúságát mutassam be, hozzáfűzve azt, nogy mint jogász értékesíti erejének javát s e réven és családi összeköttetései által jutott szorosabb kapcsolatba a magyarság ügyével. A lordok házában folytatott munka hatóereje talán kisebb a Rothermere lord kifejtette munkáénál, mégis mulasztás volna részünkről, ha előbbi értékét kellően nem méltányolnánk. És épp ezért csak üdvö­zölnünk lehet a Pázmány Egyetem elhatározását, hogy e nemes egyéniségeket tőle telhetőleg kitüntetni igyekezett. Ez alkalommal nem feledkezhetünk meg arról a nagy férfiúról sem, ki már a fentieket jóval meg­előzve, igazán nagy szolgálatot tett nekünk. Bryce lordról van szó, akit a budapesti tudományegyetem már 1896-ban tüntetett ki doktori oklevéllel s akinek egyik művét akadémiánk is lefordíttatta s aki mint Angliának washingtoni követe értékes támogatást nyújtott e sorok írójának is, mikor az általános vá­lasztójog hatását vizsgálva, az ellen foglalt állást és ezért radikálisaink Jászi vezetése mellett támadták. Egyike volt a legelsőknek, akik a magyar ügyet az angul közvélemény elé vitték, aki Teleki Pál grófot pár cv előtt Williamstownban tartott előadása alkal­mával az őt támadó oláhok és csehekkel szemben te­kintélyének egész súlyával védte meg. Az amerikai Egyesült Államokról írt nagy művében nem egy he­lyen csillan ki a rokonérzés, mit nemzetünk iránt táp­lál s amelynek forrása egy, a mult század hetvenes éveiben a Kárpátok között tett utazása volt. Ennek leírása nemrégen jelent meg. Pontos és értékes rajza ez nemcsak a Kárpátok szépségeinek, hanem az akkori magyar közéletnek is, amennyiben annak is­meretéhez Bryce lord hozzájuthatott. A reánk kény szeritett harcban kemény elszántsággal, hittel és bizalommal, de megfelelő önuralommal és türelemmel kell kivárnunk az idők teljességének elkövetkezését. A lelkek hitének és bölcs önuralmának ápolása és jentartása a Magyar Külügyi Társaságnak és hivatalos orgánumának, a „Magyar Külpolitiká"-nak egyik legszebb és legnehezebb — bár gyakran háládatlan — feladata. Együttes hivatásuk még azoknak az ismereteknek a népszerűsítése is, amelyek nélkül sem a való helyzet tárgyilagos elbírálása, sem pedig az ellenséges pro­paganda ellen való helyes védekezés nem képzelhető el. A Magyar Külügyi Társaságnak és a „Magyar Külpolitika" kettős feladatuk teljesítésében önzetlen munkatársaikkal együtt mindenkor számíthatnak a magyar társadalom meg­értő hálájára és elismerésére. BETHLEN ISTVÁN GRÓE FIGYELŐ A kisebbségi kérdés és az angol pártok — Elmélet és gyakorlat a Nemzetek Szövetségé­nél — Az érzékeny román sajtó SZÜLLŐ GÉZA dr. a prágai nemzetgyűlés tagja, a felvidéki keresztényszolicialista párt temperamen­tumos és meg nem félemlíthető vezére, a Magyar Hírlap londoni tudósítója előtt hosszabb nyilatkoza­tot tett a kisebbségvédelem ügyéről. Szüllő tagja a Wilfan József dr. olaszországi szlovén politikus el­nöklete alatt álló kisebbségi konferenciának, mely­nek memorandumát a kisebbségi panaszjog reform­járól Datsi japán nagykövet a Népszövetség hármas albizottsága részére átvette, örömmel regisztráljuk, hogy a Népszövetség Tanácsa ezzel közvetve tár­gyaló félnek minősített egy társadalmi szervezetet is, annál kevésbé örvendünk azonban a nyilatkozat többi részének, mely az angol választások eredményé­től teszi függévé a kisebbségi kérdés megoldását. Szüllő szerint a liberálisok az új választáson meg­kétszereződnek és Lloyd George fogja átvenni a kor­mányt konzervatív támogatással. A liberális párt kormányrajutása pedig nagy változásokat fog elő­idézni Anglia külpolitikájában. Szóval jóváteszi mindazt, amit a konzervatívok vétettek és vétenek. Teljesen függetlenül attól, melyik angol politikai párt győzelmét kívánjuk, nem szerencsés dolog az európai kisebbségek nagy ügyét egy angol, vagy bár­milyen más országbeli párthoz kötni, annál kevésbé, mert egyáltalában nem tudhatjuk ma még, hogy a sok ismeretlen tényoző milyen választást produkál Angliában, ahol egyszerre 28 millióra szökött fel a választók száma 2IV2 millióról s ebből a számból 514 millió fiatal nő, akik nem annyira a pártszem­pontok, mint inkább személyi szimpátiák és antipá­tiák alapján szokták a világon mindenütt leadni sza­vazatukat. A kisebbségi kérdést egész Anglia, az egész angol nép, oltalmába kell ajánlani és ne te­gyük ki annak, hogy a másik párt megharagudjék, ha azt előre vetélytársa ügyének minősítjük. • 77 — 2000 — 100 — 1770. E látszólag rejtelmes számok magyarázata, hogy a Nemzetek Szövetségé­nél eddig hetvenhét kötetben összesen kétezer nem­zetközi szerződést lajstromoztak, bár a lajstromozás ténye mint a Nemzetek Szövetségének főtitkársága óvatosan megjegyzi, még nem jelenti a Nemzetek Szövetsége részéről való elismerését a szerződésnek, sőt még annak elismerését sem, hogy a szerződés megfelel a nemzetközi jog szabályainak. A két utolsó szám viszont azt jelenti, hogy a diplomáciai megegye­zéseknek egész rendszere van kialakulóban az álla­mok közötti konfliktusok fegyveres elintézésének az elhárítására, ezeknek a megegyezéseknek a száma manapság száz körül jár, ellenben az Interparlamen­táris Unió genfi titkárságának a számítása szerint igazán eredményesek ezek akkor lesznek, a háborús veszedelem csak akkor lesz kiküszöböltnek tekint­hető, ha számuk 1770-re fog emelkedni. Vájjon ezek a számok nem a jelenlegi rendszer csődjét jelentik-e s nem volna-e célravezetőbb minden szerződésnél az általános fegyverkezésnek tényleges csökkentése?

Next

/
Oldalképek
Tartalom