Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 9. szám - Vatikán és Kvirinál

Magyar Külpolitika 4 9. szám. A Pápai Állam 1815-ben és 1870 előtt. Az új Pápai Állam határai. kel. S a bejelentést íebruár 10-én nyomon követte a ma már általánosan lateráni-nak nevezett egyezmény aláírása a Szentatya képviselője: Gasparri bíboros­államtitkár és az olasz király képviselője: Mussolini miniszterelnök által. Ma már a háromrendbeli egyezmény szövegét is ismerjük. Március 14-én a fasista nagytanács azokat ratifikálta, s március idusán a félhivatalos Popolo d'Itália teljes terjedelmében közzétette mind a hár­mat. A leteráni egyezmények elseje a római kérdést elimináló politikai megegyezés, a második a pénzügyi kártalanítás mérvét állapítja meg, a harmadik pedig az olasz állam és a Szentszék között kötött konkor­dátum. A politikai megegyezés létesíti a Vatikánon túl a tenger felé terjedő területen az új pápai álla­mot, az ú. n. Citta d" Vaticano-t, amelynek souve­rain-je a pápa. E néhány négyzetkilométernyi, s tizen­egyezernéhány száz lakossal bíró területtel a Szent­atya újra megjelenik a világi szuverének között. Ed­digi, lelki szuverenitásához, amely természetesen nem földrajzi fogalom volt, hiszen az minden hívő kato­likusra kiterjedt és kiterjed, járul most a Citta di Va­ticanora kiterjedő területi, más szóval állami szuveré­niás. E területi szuvarénitást tekinthetjük a Szent­atyát, mint a katolikus egyház láható fejét megillető lelki szuverenitás szimbólumának, de a két teljesen különálló hatalmat semmiesetre sem szabad egybe­kevernünk. A valóságban a Citta di Vaticano a Szent­atyának csak biztosítja azt, hogy lelki szuverenitá­sát is teljesen szabadon, minden más hatalom kor­látozása nélkül, gyakorolhassa. A pápa e politikai megegyezéssel tehát hallgatólag lemond a pápai ál­lam régi terjedelmében való visszaállításának gondo­latáról, s megelégszik a Citta di Vaticanoval, vala­mint a régi, jogtalanul elvett területekért az olasz ál­lam által nyújtott kártalanítással. S a kölcsönös enge­dékenység, és bölcs mérséklet első szemmellátható bizonyítékául megjelenik a konkordátum, mint a late­ráni egyezmény integráns része, amely méltán hiva­tott arra, hogy a Szentszék és Itália között a jövő­ben minden nézeteltérés, vita, vagy ellentét kiküszö­bölt legyen. Erős a hitünk, hogy a lateráni egyezmény a Szentszék és a nagyra hivatott olasz nemzet őszinte kibékülésének szilárd alapköve ,amely harmonikus együttműködést fog létrehozni, nemcsak a vallási és erkölcsi megújhodás terén, hanem számos fontos külpolitikai kérdésben is, amelyekben az olasz kor­mány eddig is nehezen nélkülözte a Szentszék támogatását. Egyes jeleket már most is észre­vehetünk. A radikális Franciaország máris sietett egyházellenes politikáján erősen változtatni s remél­hető, hogy a művelt világ legnagyobb erkölcsi hatal­masságának esetleges diplomáciai közvetítése alkal­mas lesz oly légkörnek a megteremtésére, amelyben az olasz nemzet életérdekei kielégülésre találnak és külpolitikai tervei megvalósulhatnak európai háború fölidézése nélkül is. A Szentszék, amely a lateráni egyezményben kifejezésre juttatta azt, hogy az egyes nemzetek ellentétei fölött kíván maradni, a leg­magasabb erkölcsi hatalom lévén, a legalkalmasabb arra, hogy egymásra idegenkedéssel, sőt gyanakvás­sal tekintő katolikus kultúrnemzeteket és népeket a közös kulturális és civilizatórikus munkára egybehoz­zon és kulturális fogékonyságban szűkölködő, műve­letlen népeknek ártalmas szupremáciájától megóvjon. A Szentszék csaknem két évezredes fönnállása alatt számtalanszor tapasztalhatta, mily emminens veszedelme a békés együttműködésnek, ha műveletlen népek régi kultúrnemzeteik fölébe kerekedhetnek. Ha a Szentszéknek az olasz nemzettel való meg­értő együttműködése e nagy európai veszedelmet elhá­rítani képes lesz, akkor méltán elmondhatjuk majd, hogy a lateráni egyezmény nemcsak bel- és egyház­politikai momentum, hanem diplomáciai mestermű is. Ma természetesen mindez még csak lehetőség, de az egész kultúrviiágnak elemi érdeke, hogy e le­hetőség valósággá véljék. Fején találta a szöget A Magyarságban volt olvasható a következő találó ver­secske: Elmúlt a leszerelési Konferencia, Akadt ottan perelési Differencia. A főkérdést toronyiránt Félreterelék S aki leszerelést kívánt, Azt leszerelék. ill Fővárosi fasor-szanatórium I k Legjobb, legmegbízhatóbb, • • i legelőkelőbb intézet (2012) • ^||Budapest, Vilma királynő-út f

Next

/
Oldalképek
Tartalom