Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 7. szám - Nemzet és nemzetiség

7929 •17 Április 1 a meggyőződések diktálnak a tetteknek, ha az ország népe ma is távol áll legvitálisabb problémáink helyes ismeretétől és ha a magyar nemzet lakosai nem szívvel-lélekkel gondolkoznak azokról a kérdésekről, amiktől a létünk vagy a pusztulásunk függ. Ezért magyar szívem teljes melegével üdvözlöm és Szolnok városa nevében köszöntöm a Magyar Külügyi Társaság kiküldöttjeit, akik a hivatalos külügyi képviseletünk mellett igen hathatósan mozdítják elő a magyarság nemzetközi ügyeit, mert bizonyos, hogy ennek az agyonellenőrzött, hadseregnélküli országnak csak a (helyes és jól megalapozott külpolitikai orientáció <az egyetlen fegyvere." Utána Pékár Gyula tartotta meg „Olasz-magyar kapcsolatak" címmel nagyhatású előadását. Megemlékezett arról a lelkes ünnepi hangulatról, amely az olaszok részéről őt végigkísérte egész olaszországi útján s amelyből azt a tanulságot merítette, hogy az olaszoknak irántunk való rokonérzése őszinte, nem mondvacsinált barátság. Olaszország ma az újjászületés csodálatos példája. Az olasz renesszánsz, amely évszázadokkal ezelőtt kezdődött a művészi renesszánsz-szal, majd Garibaldi idején folytatódott a politikaival, most Mussolini vezetésével befejeződött a szociális újjászületéssel. Színes párhuzamot vont az előadó az utóbbi időkben feltűnt diktárorok között és hangoztatta, hogy ezek között Mussolini a legnagyobb, mert minden reformját és az újjáépítés minden alapelvét a nemzeti múltból merítette, egyetlen új gondolatot a külföldről nem hozott, éppen ezért munkásságának eredményei maradandóak lesznek. Mussolini az országot a munka alapjára helyezte és meg tudta valósítani, hogy minden olasz szellemi munkás és kézimunkás egyaránt érzi, hogy az állam komolyan gondoskodik róluk. Mussolini rendszerével tromfot adott a bolsevizmussal szemben és nagykoncepciójú politikáját betetőzte a pápával való megegyezéssel. Az előadást nagy tapssal és tetszéssel fogadta a közönség. Ezután Eöttevényi Olivér a baráttal szemben ellenségeinkre terelte a figyelmet, ismertetve elsősorban Masaryknak, a cseh köztársaság elnökének és Benes külügyminiszternek könyvei nyomán a cseheknek a háború alatt kifejtett propagandáját, illetve azt a céltudatos, rendkívül ötletes és könyörtelen aknamunkát, amellyel sikerült hozzájárulniok az ellenség győzelméhez, illetve a monarchia felbomlasztásához. Részletesen ismertette a cseh maffiának a megalakulását már a békében, hírszerző különítményeik munkásságát a háborúban, Masaryknak és Benesnek agitációs útját Párisban, Londonban, Amerikában, valamint Szibériában, majd az 1918-cal kapcsolatos eseményeket, amelyek során, sajnos a mi hibánkból is, a csehek sokkal többhöz jutottak, mint amenynyire valaha is számítottak. A múlt szomorú tanulságai alapján bizodalmát fejezte ki, hogy ezeket a példákat nemcsak megszívleljük, de a magyar érdekeknek megfelelően követjük is, mert csak a jövőbe vetett rendületlen hit adhatja meg azt az erőt, hogy mostani nehéz helyzetünkben kitartsunk az új hajnal hasadásáig. Az előadás mély hatást keltett a hallgatóság soraiban és a tanulságos fejtegetést nagy tetszéssel fogadták. Harmadikul Gerevich Zoltán mondotta el „Európa politikai problémái" címmel mélyreható tanulmányát, amelyet lapunk más helyén egészében közlünk. Az előadást Sárközy Gyula zárószavai fejezték be, majd utána az egész társaság megtekintette az új városi szállót és a vele kapcsolatos fürdőt, mely vetekedhetik bármely nyugati állam hasonló intézményeivel és különösen alkalmas arra, hogy az idegenforgalmat Szolnok felé irányítsa. Fővárosi fasor-szanatórium Legjobb, legmegbízhatóbb, legelőkelőbb intézet (2012) Budapest, Vilma királynő-út Az Interparlamentáris Unió nyári programmja Harmadik alelnökül választották Pékár Gyulát Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ma délelőtt Berzeviczy Albert nyug. miniszter, v. b. t. t. elnöklésével ülést tartott, amelyen megjelentek a többi között: Apponyi Albert gróf, Lukács György, Pékár Gyula, Bárczy István, Tomcsányi Vilmos Pál, Rubinek István, Vermes Béla, Lakatos Gyula, Hegedűs Kálmán, vitéz Csanády Frigyes, Héderváry Lehel, K. Bedö Sándor, Éry Márton, Madarász Elemér, Udvardy János, Simon András, D. Takács Géza és többen mások. Az elnök napirend előtt megemlékezett a csoport egyik érdemes tagjának, Brezovay László, felsőházi tagnak elhunytáról, majd üdvözölte egy másik érdemes tagját, Almásy Lászlót, aki időközben elnyerte a képviselőház elnöki méltóságát és a csoport elhatározta, hogy szerencsekívánatait jegyzőkönyvben tolmácsolja. A napirend során, elnök javaslatára a csoport egyhangú felkiáltással harmadik alelnökül megválasztotta Pékár Gyulát, a nemzetközi téren kifejtett kiváló tevékenységeinek elismeréséül. Ezután Berzeviczy Albert számolt be arról, hogy mivel a lefegyverzési bizottságnak a biztosság kérdésében kiküldött albizottsági ülésén személyesen nem jelenhetik meg, memorandumban fogja tolmácsolni a magyar csoportnak ebben a kérdésben való felfogását. Felfogásának lényege, hogy ragaszkodunk a Népszövetségi paktum 8-dik paragrafusában lefektetett amaz elvhez, hogy mindenféle biztonságnak első feltétele az általánosan keresztülvitt lefegyverzés és ennek az elvnek felfordítása, amikor újabban a biztonságot és a lefegyverzést egyenrangú tényezőkként kezelik, illetve, hogy államok ahhoz a feltételhez akarnák kötni a lefegyverzést, hogy biztosságukról eleve gondoskodjanak. Annak az elvnek, hogy általános lefegyverzés csak akkor következhetik be, ha az általános közbiztonságot a nemzetközi szerződések teljesen kiépített hálózata biztosítja, ellentmond az is, hogy a legyőzött nemzeteknek ki kell vívni egyenjogúságukat, mert lehetetlen fentartani oly békeszerződéseket, amelyek az államok jogi diszparitását állandósítják. Apponyi Albert gróf elismerésének kifejezésével hozzájárul az elmondottakhoz s hozzáfűzi, hogy az ö véleménye szerint is mindaz, ami a Nemzetek Szövetsége körül a lefegyverzés kérdésében lejátszódik, illetve a biztonság (sécurité) elvének feltalálása kifejezetten szabotálása a lefegyverzésnek. Rámutat ama francia felfogásnak tarthatatlanságára, hogy a franciák jobban le vannak fegyverezve, mint a németek, mert a francia lakosság numerikus száma kisebb Németország lakossága számánál, vagyis hogy a franciák arra törekednek, hogy a lakosság számszerint való differenciájában terhükre mutatkozó különbséget intenzívebb fegyverkezéssel egészíthessék ki. Az államok biztosságának előmozdítása ügyében a Nemzetek Szövetsége részéről igen figyelemreméltó szerződéstervezeteket dolgoztak ki, hogy azokat majd az egyes államok figyelmébe ajánlják, de ezek a szerződések is csak az államok jogegyenlősége esetén érhetik el céljukat, illetve illuzóriusokká válnak, mihelyt kivételekkel tág ajtót nyitnak a szerződések kijátszhatására. A franciák felállította elv szerint nem várhatunk kielégítő eredményt, épen ezért az arányos és általános lefegyverzés megvalósítását kell követelni. Végül Apponyi Albert gróf kifejezte a lehetőségét annak, hogy személyesen résztvesz az Interparlamentáris Unió augusztusi tanácsülésén. Radisics Elemér főtitkár beszámol arról, hogy az idén nem lesz konferencia, ellenben az Unió tanácsa valamennyi bizottság bevonásával augusztus végén bővített tanácsülést tart és pedig Bouisson javaslatára Franciaország délnyugati tengerpartjának egyik fürdőhelyén. A lefegyverzési bizottság kivé[ íal 1 t, ra VL ör, re,n ;a sik s~ a,a iaJ n t¥ttu rwílsliíin• jifii f