Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Európa és Oroszország

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP X. évfolyam 6. szám 1929 március 16 TARTALOM oidai törődömség a másik részről, ime ez az a két part, amelyek között Oroszország civilizáció­Galitzin-Mwravlien Dimitnj herceg: Európa és jának folyajna medrét megásta. Oroszország 1 -n ' i » • i *±. x o i i i .. T I T ' i' n TI • ™ T Európa azonban mégis létezett Sophokles­domorii Lannl Luszlo: Gahtzin-Muravhen , f . . , . . e , , . .tol kezdve napjainkig. Az európai gondolat, Dtmitrii Iterceg 5 , , , , .. , . . .,. - ., D-I- XJ -*u T • */!•-* í- « i amely a kecses es könnyed attikai civilizacio­í üloczi Horváth Laws: mxert nem lepett be , ,, ,, , . ,. Amerika a Nemzetek Szövetségébe? . ... 6 fbo1 ^ ?? aZ *f™ gondolathoz Viszonyítva n , , . f , • , , , tagadhatatlanul felületes volt, a keresztenvseg Cseh-ne/net szenátor a felvidéki magyarok hely- , , , . , ' zetéröl $ revén az emoen szenem legmagasabb régióiba RétheyFerencné: Aszonyok munkája a revi- emelkedett, hogy azután a technikai kompli­zfáért Q kaciokban elmerüljön. Nézetem szerint, hogy Rovatok10 niegértsük Európát és mai dekadenciájának okait, számot kell vetnünk a Görögországból ^—^^ kiinduló európai civilizáció értékével, amely , civilizáció, ne felejtsük el, a balról jobbra író EURÓPA népek civilizációja, míg Kelet népe jobbról , r balra rója betűit. Oroszország, amely az ázsiai ES OROSZORSZÁG Nagy-Nyugat s annak is kell maradnia, bal­.T^r ^x..r^^xT , *s ról jobbra ír, csakis azért, mert tollát Bi­írta: GALITZIN-MURAVLIEN DIMITRIJ herceg*) ^ Na&y_Keletjátöl Ennek a cikknek a ^apta. célja annak a bébizo- Az athéni kultúra, amelyről föltétlen tisz­nyítása, hogy Európa telettel szobás beszélni, mikroszkopikus ki­nincs többé, hogy csinységű, Kína, India és azon ázsiai országok Oroszország sohasem kultúrájához viszonyítva, amelyeket a moha­volt Európa és hogy medán indolens mentalitás meg nem fertőzött. Oroszország a bolse- Ez a mentalitás, amely imádja a közvetlen vizmus előtt nem volt gyönyört, ugyanazon a fokon áll, mint az, civilizálatlanabb ál- amely tolvaj isteneket és házasságtörő isten­lam, mint a többi . . . nőket kreált az Olympuson. Az igazi ázsiai ci­sőt ellenkezőleg. vilizáció mélyen bölcseleti, vallásos és külö­* nösképen kontemplatív természetű. Ázsiáról ^ 't ' E ' nem tudunk mást, mint azt a néhány bizony­pának nevezünk, egy talán adatot Cyrusról, Tamerlanról, olyan bizonytalan, természetes határok nélküli kon- szerzok történelmi könyveiből mentve akik­+ • M'J ti.' -í \e -í - A i *-i• nex ugy latszik sohasem volt fogalmuk azok­tmens. Míg -\menka, Afrika es Ausztrália fr. ., . . , , °_ , , , ,.. c-u • • ,, .1 i , .. , rol a történelmi igazságokról, amelyeket ku­foldrajzi szempontból pontosan korul van ha- .. . f „ , 6 .-' -c - ™ i Í • "u • '4. Ionosén Ázsiában kell keresni, tarolva, Európa, amely Ázsiához viszonyítva félsziget, semmiféle kézzelfogható bizonyíté­kokkal nem Ludja alátámasztani egyéni kü­lÖnvalóságát. Gyerekes dolog az Uralt, mint két kontinens határvonalát tekinteni, mikor azoknak mindegyikén sokkal magasabb he­gyek találhatók. Ha tényleg van határ Európa és Ázsia között, úgy Oroszország az, az ő tel­jesen független civilizációjával, amelyet csak a tudatlanság mer tagadni. Európai tudatlanság egyrészről, ázsiai nem­*) A kiváló tudósnak és Írónak ezt a cikkét, — melyet közvetlenül elhunyta előtt irt, — fiának szí­vességéből közölhetjük. Az európai problémának mélyenszántó és újszerű megvilágításban való érde­kes fejtegetése magyarázza, hogy ezt a hosszabb cikket, szokásunktól eltérően első helyen hozzuk. Ázsia az, amely bennünket Krisztus szent tanításaira előkészített. Hitének mélységével közeledett a kereszténység felé, míg Olympus erkölcstelen és kicsapongó istenségeivel gyá­szos eredményeket mutathat fel. Az olympiz­mus az oka az európai erkölcsiség eltévelye­désének. Az olympizmus haszontalanság, akárcsak a mormonizmus, szekta, karikatúra, legfeljebb szórakozás. Keletkezése óta útja Offenbach fe'ié vitt, aki nem a torz-, hanem az arcképét festette meg. Az Úr rendeléséből a kereszténység elter­jedt Európában. Az üdvösségnek az útja ada­tott Európának, amely ezáltal erkölcsi létala­pot nyert. Körülbelül 2400 évig meghatározott vagy legalább meghatározható valami volt Európa [

Next

/
Oldalképek
Tartalom