Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - NORVÉGIA VÁLASZÚTON

Aíagifar Külpolitika 14 /. szdm .lanuár 23-án kezdődik a Külügyi Szeminárium második féléve. \ Magyar Külügyi Társaság, december 22-én tartott ülésén Eöttevényi Olivér dr. alelnök részletesen beszámóll a Külügyi Szeminárium idei első félévéről, majd a 11. félév inunkaprogramm jának letárgyalására kerüli a sor. A II. félév január 2-\. Apponyi Albert gróf, a külügyi Társaság elnökének ..A bírói és politikai hatáskör a Nemzetek Szövetségében" c. előadásával kezdődik, ez alkalommal is a Közgazdasági Egyetem által rendelkezésre bocsátót! tantermekben. A második félévben néiji/ főkollégium lesz, még pedig a Politikai Földrajzból, a Nemzetközi Szociálpolitikából, a Nemzetközi Magánjogból és a Kisebbségi Kérdésről, az előadók sorában pedig Berzeviezy Albert, Teleki Pál gróf, Szterényi József báni. Nagy Emil, Pékár Gyula ny. miniszterek. Matjyary Géza, Cholnoky Jenő, Pázmány /oltán. Kavch Kristóf, Bajza József egyetemi tanárok, Papi> Dezső h. államtitkár, Rétheij Ferenc ny. főispán. ^zász Zsombor v. orsz.-gyül. képviselő, Ambrőzy Gyula kabinetirodái tanácsos. Csiszárik János püspök, Németh József. Paikerl Alajos min. tanácsosok, PókuPivny Béla. a Külügyi Társaság igazgatója, Danilovits Pál külügymin. tanácsos. Gerevich Zoltán külügymin. osztálytanácsos, Wünscher f rigyes a Magyar Távirali Iroda igazgatója, Pogrányi Nagy Félix miniszteri -.-titkár. Boda István keresk. akadémiai tanár és Weninger László dr. jogakadémiai m.-tanár szerepelnek. Magyar-japán est. A Magvai' Nippon Társaság, mely a magyarjapán kulturális és gazdasági kapcsolatok érdekében Öl év óla igen derekas munkál feji ki. a Magvar Úri Kas/inó helyiségében japáni estél rendezett, melyen nagy és előkelő közönség vett részt, melynek soraiban oll voltak: vitéz Csécsi Nagy Imre altábornagy, báró Nyáry Albert, Ferenczy Emil, Dalmady Ödön miniszteri tanácsosok. Móricz Péter főkonzul, Felvinczi Takács Zoltán egyetemi tanár, Shimidzu Hiroshi, dr. Bozóky Dezső, a jeles ázsiai utazó, stb. \z esi Imaoka Dsuicsiro, körünkben tartózkodó japáni tanár ériékes előadásával kezdődött. Dsuicsiro ;\ modern Japán viszonyairól és aktuális kérdéseiről tartott vetített képekkel illusztrál! előadási. Utána Szentgály Antal, volt közmunkatanácsi alelnök keleti útjáról magával hozott japán dalokat mutatott be zongorán. Befejezésül bemutatták a „Repülőgép-utazás i japáni alpokban" című .'i felvonásos eredeti japáni filmet. Az est sikeres rendezése dr. Mezei] István, a Társaság ügyvezető-igazgatójának érdemé. IDEGENFORGALOM Középcuj'ópai államok idegenforgalmi ülése. Újabb tervekkel bővült ki az a jelentős határozat, amelyei az európai államok idegenforgalmi kongreszszusa hozott október elején az Amerikában való nagyarányú propaganda érdekében. Középeurópa államai ugyanis fölismerték annak a szükségét, hogy a maguk összefüggő területének kellő ismertetése végett külön illusztrált ..folder"-t adjanak ki az óriási arányban növekvő amerikai utasközönség számára, mely az óvilágnak általunk lakolt részét ismeri legkevésbbé. Elhatározták, hogy a diszes kiállítású nyomtatványt minimálisan 200.000 példányban csináltatják meg, amire eddig még soha nem volt példa. De fölhasználták az alkalmat arra is, hogy egyéb idegenforgalmi problémákról tárgyaljanak. Zilahy Dezső, a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatal igazgatója indítványozta, hogy az utazé) ifjúság számára bizonyos nagyobb kedvezményeket eszközöljenek ki. Elfogadták ízt a javaslatát is. amely a vonatok menetidejének - gyes relációkban való csökkentését és a vámvizsgálatok egyszerűsítését, illetve a halárszéli veszteglések megrövidítéséi kéri. Dr. üeinlein Ervin min. os/lalyfőnök (Ausztriai, dr. /izek Ciril idegenforgalmi osztályfőnök (Belgrád) és Matousek Ádám főtitkár (Prága) olyan reformokat javasollak, amelyek az utazást megkönnyítik és a többi közt kormányaiknak proponálják, hogy a kiadandó jegyfüzetek tulajdonosait útlevelük teljesen mentesítse a vízumkötelezettség alól. KÖNYVESHÁZ Szádeczky Kardos Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. A magyar nemzet, faként pedig Erdély történetében jelentős és bizonyos tekintetben önálló szerepet töltőt be bosszú évszázadokon á a székely nemzet. A székelyek szolgálatait királyaink és fejedelmeink olyan kiváltságokkal jutalmazták, amelyek a magyarság eme törzsének specifikus jogokat és privilégiumokat, a magyar alkotmányban sajátos helyzetet .juttatott. A székelyeknek viszonya a királyi Magyarországhoz és a későbbi Erdélyi fejedelemséghez igen változó volt a századok folyamán, azonban a magyar politikában mindenkor döntő súllyal bírt a székelység egységes, hadilag és közigazgatásilag kiválóan szervezett tömegének állásfoglalása. A magyarság eme nagymúltú és sokat szenvedett néptörzsének történetét írta meg a volt kolozsvári egyetem nagyhírű történettudós professzora „A székely nemzet története és alkotmánya" című, több mint négy-" százoldalas müvében. A kiváló munka felöleli a székelvség történetét a legrégibb időktől egészen a világháborúig, 1914-ig; mindenekelőtt a székelység őstörténetére vonatkozó elméletek kritikájával foglalkozik, azután a székelv székek közigazgatási, bírói jellegével, a rendiség kialakulásával és a hadszervezettel. Végig vezet a tudós szerző a székelység politikai történetén, kiemeli kettős küzdelmüket a keleti határok védelmében és a székelv szabadságnak megőrzésében, amelyet az erdélyi fejedelmek és a későbbi császári uralom gyakran elnyeléssel fenyegettek. E lapokon megelevenedni látjuk a székelység dicső haditetteit, amelyek közül nem egy a magyar történelemnek is legfényesebb haditényét képezi: továbbá a székely nemzet kiváló politikai ítélőképességét, vele született diplomáciai érzékét, valamint szervezési képességét, egységes alkotmányát, amelyek mindenkor elsőrangú szerepet biztosítottak a székelvség számára Erdély történetében. S némi rezignáeióval tesszük le kezünkből ezt a kiváló munkát, arra gondolva, hogy ez a kiváló képességekkel bíró törzse a magyar nemzetnek a maga hibáján kívül idegen járom alá került; de bitet is ad a Szádeczky könyvének olvasása, hogy a székelység az első kedvező politikai helyzetben újra ki fogja vívni szabadságát, amelyei a mai időknél súlyosabb korszakokban is meg tudóit őrizni. Szakáfs Kálmán dr.