Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - Külföldi gazdasági hírszolgálatunk hiányai. Javaslat egy, a küldöld informálását szolgáló gazdasági sajtóiroda szervezésére

Magyar Külpolitika 6 /. szánt Dr. Nfarkovics Iván volt miniszter a szo­ciáldemokrácia győzelmét tartja a legfonto­sabb érdeknek és feladatnak. Említési érdemel Zoch ev. püspöknek és Stodola Kornél szenátornak nyilatkozata is. Ok. mint a centrálizmus rendületlen hívei, gazdasági érdekből békés együttélést óhajta­nak Magyarország és Cseh-Szlovákia közt Ennek alapjául szolgálna a cseh-magyar ke­reskedelmi szerződés. De Zoch abban a véle­ményben van, hogy ..a mai izgatott hangulat mellett, midőn a magyarok csak a revansra gondolnak s midőn mi a magyarokban csak az ellenséget látjuk, be kell ismernünk a kelle­metlen igazat, hogy a mai generáció az ural­kodó viszonyok változását alig fogja meg­érni. De azért a helyzet mégsem reményte­len". A keresztényszocialisták nevében dr. Szüllő Géza nyilatkozott a pozsonyi híradóban. Nyi­latkozatára Hlinka „Slovákja" megjegyzi, hogy Szüllő olyan javaslattal lépett elő. amellyel érdemes foglalkozni. Szüllő ugyanis a többi közt a szlovákok és a magyarok barát­ságos megértését hangoztatja, mert a s:l<>­venszkói magyar őslakosság csak így boldo­gulhat. A magyar maradjon magyarnak, a szlovák maradjon szlováknak. Ez mindkettő­nek életérdeke. A karácsonyi nyilatkozatokból a tót köz­vélemény s általában a felvidékiek, akik annyi keserű csalódáson, annyi bajon men­tek keresztül, sokat tanulhatnak. Vájjon a sok meddő harc után megértik-e s megszívlelik-e Szüllő dézának okos és őszinte szavait. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍRSZOLGÁLATUNK HIÁNYAI Javaslat egy, a külföld informálását szolgáló gazdasági sajtóiroda szervezésére. írta KOVALÓCZY REZSŐ dr. A külföldi gazdasági körök és a sajtó kellő .informálása s ezen információs szolgá­latnak helyes megszervezése régi idő óta. saj­nos ma is. megoldatlan feladataink közé tarto­zik. Magyar nyelvünk szűkre szabott területi határai folytán a magyar nyelvű szaklapok, melyek a trianoni határokon túlra, magyar testvéreinkhez is esak nehezen jutnak el (s éppen ezért nagy anyagi gondokkal is küzde­nek), valamint a magyar nyelvű legkitűnőbb szakkiadványok is éppen a nyelvi izoláció folytán nem bírhatnak kellő publicitással. Gazdasági viszonyaink felől ezért a külföldi sajtó alig van informálva, megfelelő propa­ganda hiányában alig is törődnek velünk s nem egyszer lordul elő. hogy ha valamely tá­voli ország közgazdasági tekintélye Bécsből lerándul Budapestre, meglepetten vesz tudo­mást fejlett iparunkról, kereskedelmünkről, intenzív mezőgazdasági termelésünkről, ha­talmas arányú pénzintézeteinkről stb. Állami pénzügyeink szanálása és a kül földi kölcsönök felvétele kapcsán felénk for­dult a nyugati államok vezető pénzügyi kö­reinek figyelme s az eredmény kedvező is volt. Amint a Nemzeti Bank kitűnő vezérigaz­gatója legutóbb a Közgazdasági Társaságban tartott nagyértékű előadásában hangsúlyozta, a világ pénzügyeit intéző angol és amerikai bankárok véleménye rólunk ma is, fizetési és külkereskedelmi mérlegünk rohamosan nö­vekvő passzivitásának ellenére változatlanul jó. Hungary is good." Mindamellett eminens közgazdasági, sőt külpolitikai érdekünk a külföld szakszerű, állandó és szervezett informálása arról a meg­feszített gazdasági munkáról, mely a jobb jövő reményében a trianoni határokon belül fo­lyik. ..A néma gyermeknek anyja sem érti szavát'" közmondás az országokra is vonatko­zik a gazdasági és politikai kérdésekben egy a ránt. A magyar közvélemény hálásan tekint Rothermere lord nemes agitációjára, mely már amerikai politika hivatalos intézőihez is eljutott. A politikai propaganda mellett azon ban fokozott jelentősége van annak, hogy komoly gazdasági munkánk is kellő publiei lást nyerjen a külföldön. E téren még igen sok a tennivaló, ha egyes relációkban már jó eredményekre is te­kinthetünk. Pénzintézeti Központ angol, francia és német nyelvű negyedévi kiadvá­nyai külön összefoglalást adnak közgazdasá­gunk helyzetéről s kéllő méltatásban is része­sülnek a külföldem. Egyes nagybankjaink is kiadnak idegennyelv ü. szakszerűen szerkesz­tett gazdasági jelentéseket. Nagyon jó szolgála­tot tesz a magyar közgazdaságnak Gratz Gusztáv évkönyve, az Ungarisches Wirt­schaftsjahrbuch, melynek immár harmadik. 1927. évi kötete az ősz végén jelent meg s mely­ről egy nagy publicitással bíró német lap elis­meréssel jegyezte meg kritikájában, hogy az évkönyv egyes kormányintézkedéseket élesen kritizál s ez igazolja, hogy nem hivata­los tendenciózus (gefárbt) színben, hanem teljes objektivitással tárgyalja a magyar gaz­dasági viszonyokat. Beszámolhatnánk még több értékes munkáról, mint pl. a Pestéi Lloyd karácsonyi és újévi gazdasági beszá­molójáról, mely külön kiadásban is megje­lent. Ezt a célt szolgálja a Külügyi Társaság tervezeit kiadványa is. az Idegenforgalmi Ka­lauz. A budapesti kereskedelmi és iparka­mara kitűnő évi jelentése, mely gazdag forrás­munkája a magyar gazdasági viszonyoknak nagy anyagi áldozat árán német, francia és angol nyelven is megjelent, export-irodája pe­dig a legfontosabb anyagról idegennyelvű

Next

/
Oldalképek
Tartalom