Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 1. szám - Külföldi gazdasági hírszolgálatunk hiányai. Javaslat egy, a küldöld informálását szolgáló gazdasági sajtóiroda szervezésére
Magyar Külpolitika 6 /. szánt Dr. Nfarkovics Iván volt miniszter a szociáldemokrácia győzelmét tartja a legfontosabb érdeknek és feladatnak. Említési érdemel Zoch ev. püspöknek és Stodola Kornél szenátornak nyilatkozata is. Ok. mint a centrálizmus rendületlen hívei, gazdasági érdekből békés együttélést óhajtanak Magyarország és Cseh-Szlovákia közt Ennek alapjául szolgálna a cseh-magyar kereskedelmi szerződés. De Zoch abban a véleményben van, hogy ..a mai izgatott hangulat mellett, midőn a magyarok csak a revansra gondolnak s midőn mi a magyarokban csak az ellenséget látjuk, be kell ismernünk a kellemetlen igazat, hogy a mai generáció az uralkodó viszonyok változását alig fogja megérni. De azért a helyzet mégsem reménytelen". A keresztényszocialisták nevében dr. Szüllő Géza nyilatkozott a pozsonyi híradóban. Nyilatkozatára Hlinka „Slovákja" megjegyzi, hogy Szüllő olyan javaslattal lépett elő. amellyel érdemes foglalkozni. Szüllő ugyanis a többi közt a szlovákok és a magyarok barátságos megértését hangoztatja, mert a s:l<>venszkói magyar őslakosság csak így boldogulhat. A magyar maradjon magyarnak, a szlovák maradjon szlováknak. Ez mindkettőnek életérdeke. A karácsonyi nyilatkozatokból a tót közvélemény s általában a felvidékiek, akik annyi keserű csalódáson, annyi bajon mentek keresztül, sokat tanulhatnak. Vájjon a sok meddő harc után megértik-e s megszívlelik-e Szüllő dézának okos és őszinte szavait. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍRSZOLGÁLATUNK HIÁNYAI Javaslat egy, a külföld informálását szolgáló gazdasági sajtóiroda szervezésére. írta KOVALÓCZY REZSŐ dr. A külföldi gazdasági körök és a sajtó kellő .informálása s ezen információs szolgálatnak helyes megszervezése régi idő óta. sajnos ma is. megoldatlan feladataink közé tartozik. Magyar nyelvünk szűkre szabott területi határai folytán a magyar nyelvű szaklapok, melyek a trianoni határokon túlra, magyar testvéreinkhez is esak nehezen jutnak el (s éppen ezért nagy anyagi gondokkal is küzdenek), valamint a magyar nyelvű legkitűnőbb szakkiadványok is éppen a nyelvi izoláció folytán nem bírhatnak kellő publicitással. Gazdasági viszonyaink felől ezért a külföldi sajtó alig van informálva, megfelelő propaganda hiányában alig is törődnek velünk s nem egyszer lordul elő. hogy ha valamely távoli ország közgazdasági tekintélye Bécsből lerándul Budapestre, meglepetten vesz tudomást fejlett iparunkról, kereskedelmünkről, intenzív mezőgazdasági termelésünkről, hatalmas arányú pénzintézeteinkről stb. Állami pénzügyeink szanálása és a kül földi kölcsönök felvétele kapcsán felénk fordult a nyugati államok vezető pénzügyi köreinek figyelme s az eredmény kedvező is volt. Amint a Nemzeti Bank kitűnő vezérigazgatója legutóbb a Közgazdasági Társaságban tartott nagyértékű előadásában hangsúlyozta, a világ pénzügyeit intéző angol és amerikai bankárok véleménye rólunk ma is, fizetési és külkereskedelmi mérlegünk rohamosan növekvő passzivitásának ellenére változatlanul jó. Hungary is good." Mindamellett eminens közgazdasági, sőt külpolitikai érdekünk a külföld szakszerű, állandó és szervezett informálása arról a megfeszített gazdasági munkáról, mely a jobb jövő reményében a trianoni határokon belül folyik. ..A néma gyermeknek anyja sem érti szavát'" közmondás az országokra is vonatkozik a gazdasági és politikai kérdésekben egy a ránt. A magyar közvélemény hálásan tekint Rothermere lord nemes agitációjára, mely már amerikai politika hivatalos intézőihez is eljutott. A politikai propaganda mellett azon ban fokozott jelentősége van annak, hogy komoly gazdasági munkánk is kellő publiei lást nyerjen a külföldön. E téren még igen sok a tennivaló, ha egyes relációkban már jó eredményekre is tekinthetünk. Pénzintézeti Központ angol, francia és német nyelvű negyedévi kiadványai külön összefoglalást adnak közgazdaságunk helyzetéről s kéllő méltatásban is részesülnek a külföldem. Egyes nagybankjaink is kiadnak idegennyelv ü. szakszerűen szerkesztett gazdasági jelentéseket. Nagyon jó szolgálatot tesz a magyar közgazdaságnak Gratz Gusztáv évkönyve, az Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch, melynek immár harmadik. 1927. évi kötete az ősz végén jelent meg s melyről egy nagy publicitással bíró német lap elismeréssel jegyezte meg kritikájában, hogy az évkönyv egyes kormányintézkedéseket élesen kritizál s ez igazolja, hogy nem hivatalos tendenciózus (gefárbt) színben, hanem teljes objektivitással tárgyalja a magyar gazdasági viszonyokat. Beszámolhatnánk még több értékes munkáról, mint pl. a Pestéi Lloyd karácsonyi és újévi gazdasági beszámolójáról, mely külön kiadásban is megjelent. Ezt a célt szolgálja a Külügyi Társaság tervezeit kiadványa is. az Idegenforgalmi Kalauz. A budapesti kereskedelmi és iparkamara kitűnő évi jelentése, mely gazdag forrásmunkája a magyar gazdasági viszonyoknak nagy anyagi áldozat árán német, francia és angol nyelven is megjelent, export-irodája pedig a legfontosabb anyagról idegennyelvű