Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 3. szám - Budapest fürdőváros és a Duna. Írta és a Magyar Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztályülésén felolvasta Szelke Árpád v. m. kir. sorhajóhadnagy, keresk. tengerészkapitány

Magyar Külpolitika 22 3. szám és amerikai közönség érdeklődési központjában és a londoni Grey-hound Racing Association legutóbb kiadott első jelentése megdöbbentő adatokat közöl ezen új sportág hatalmas fejlődéséről. — De ugyanitt olvashatjuk, hogy ezen agárverseny-pályák renta bilitásának első feltétele az. bogy ne legyenek messze a város középpontjától. — Miután a magyar törvények nem tiltják a totalizateur-t eb-, illetve magyar agártenyésztésünk pedig telivér lótenyészetünkkel quasi egyformán gazdag tradíciókban, üdvös és méltányos lenne, ha kormányunk mielőbb engedélyezné az angol mintára felállítandó magyar agárverseny-stadiont. — Ha ez megvalósul, úgy Budapesten lenne az első agárverseny a kontinensen és ez a tény újabb propagandául szolgálna idegenforgalmunknak. — A stadion felépítésére — lévén ez is nvári saisousport — legalkalmasabb hely szintén a Margit-sziget, vagy az ahhoz közelfekvő és vele lehetőleg gyors és állandó hajóösszeköttetésben álló óbudai Dunapart lenne. Maga a Margit-sziget fürdőivel, külön böző sporttereivel és nyüzsső életével elegendő lesz arra. hogy egy külföldi nyári szünidejét kellemesen eltölthesse. A budai hegyek csak tetőzik a világfürdő .charme"-ját. míg a tulajdonképeni város színházaival és szórakozóhelyeivel mintegy díszes háttérül szolgál. Egyelőre azonban keménv és kitartó propagandamunkára van szükség, melv szerencsére már megindult és különböző idegenforgalmi szerveink kiváló vezetőinek együttes működését dicséri. Ez ..Budapest Fürdőváros", az alábbiakban pedig „Budapest a Duna Királynőié" elnevezés jogosultságával, illetve annak valóraváltásával szeretnék foglalkozni sok évi külföldi tanulmányaim és ta pasztalataim alapján. A szakember szemével látva őhaitom az illetékes szeméi viségek figyelmét felhívni az aránylag könnyen orvosolható deficienciákra. Mert sainos. e téren Budapest jóformán egy lépéssel sem haladt az elmúlt 35 évben. Sőt a Dunahajózás, mint olvan a háború utáni áldatlan viszonyok folvtán quasi megbénult kereskedelmi értelemben. De nem a gazdasági, hanem a Duna idegenforgalmi jelentőséíjét akarom megvitatni, e valóban fenséces folvámét, melynek Buda oest páratlan szépségű fekvését köszönheti. Bécsnek csak perifériáját érinti e folyam, de Budapest szívén Hatolva keresztül, uralia a város panorámáiát. elválasztja a hegveket a síkságtól és külön jellegzetes bélvegét nvomva rá. önmagától avatja királynéjának fővárosunkat. Nincs egy város sem a világon eltekintve a nagy kikötőktől ahol a folvó ily domináló szerephez jutna, mint nálunk Budapesten, de sainos olvan sem. ahol a vizi közlekedés annyira maradi lenne. Evezősoortunk határozottan feilett habár vesztett is n háború előtti nemzetközi vezető pozíciójából. De ez csak az ú. n. regatta-evezés, holott az igazi viziélet a minden különösebb tréning és sporttudás nélkül könnyen kezelhető különböző típusú és nagyságú vizi jármüvekben játszódik le a külföldön. Pár év óta határozottan, sőt mondhatni, rohamosan szaporodik az ú. n. ,,\ adevezösök • száma, kik Újpest és Óbuda-Rómaifürdő között ellepik a Dunát. Csakhogy az ő egy kaptafára készült kétduplaevezős csónakjaik minden esztétikai forma híján, nemhogy szépítenék, de egy hangúvá alakítják e fenséges folyam képét. Egyelőre ez is már haladást jelent, mert a pesti közönség megmozdult a víz felé. Idővel igényei kibővülnek és a jármüvek neme sebb formákkal és típusokkal fogják színessé és változatossá tenni a folyam képét. Még a vitorlázás lehetősége is fennáll, ha megfelelő kis 10—15 qm. vitorlafelületü úszonyos jollekat adaptálunk a helyi viszonyokhoz. Most, midőn az olcsó Johnson, Evinrude és egyéb könnyen felszerelhető kis ..outboard" motorok lehetővé teszik a szél és áram elleni mozgást, hosszabb vizikirándulások lehetősége tárul fel a kevésbbé vagyonos csónaktulajdonosok részére is. akik a vitorla mellett a motort mint segéderőt használhatják. Az északi és nyugati országok jóformán minden tehetősebb polgára nyári szabadságát, sőt még week-endjeit is a víz mellett tölti. A faltbootok, Canadian canoek, schipjack és scharpie kajakok, puntok. valamint a klinker és krawell evezős jollek nagy tömegével és változatosságával találkozunk a Balti-tengertől Marseilleig. Angliától be egészen a bajor-tavak, sőt Wildflussokig. Köz ben a motorcsónakoknak és vitorlás jachtoknak se szeri, se száma. Téves az a felfogás hogy folyón és áramban nem lehet vitorlázni, bizonyítéka ennek az Elbe. Maas, (Rajna). Schelde. Thames. Seine. stb. torkolatai, ahol a nagyon erős apály- és dagályáramon kívül még az óriási méretű hajóforgalom is nehezítő körülmény és ennek dacára virul a vitor lázás. A magyar vizisportok kiszélesítése és a nyugat metódusainak utánzása a nagyközönség részére nemcsak belső kulturális haladást jelentene, hanem idegenforgalmi szempontokból is kívánatos lenne. Emelné Budapest jellegét, mint fürdővárost és iaazolná a ..Duna Királynőié" elnevezést. A külföldi át utazót és fürdővendéget egyaránt lebilin cselné a Duna mozgalmas élete, aktív részt kérne magának és örömmel hosszabbítaná meg itt-tartózkodását. A turizmus szezonja a nyár. nyáron pedig a víz képezi legyen az tenffer. tó. folvó avagy csak hegyipatak — a legfőbb vonzóerőt, az életet. És Budapesten a gyönyörű strandfürdők mellett még a Duna is rendelkezésre áll a különböző csónakspor tok fejlődésének hatalmas lehetőségével.